A Belváros forgatagától visszavonultan áll a Nagymező utca 68., egy zártsorú, körülépített udvaros épületegyüttes. Ez két részből áll: egy eklektikus kialakítású, vakolt homlokzatú, háromemeletes lakóépületből és egy ipari jellegű, téglaarchitektúrás udvari épületből. Ezen a helyen, az udvari épület emeletráépítésével, a régi és a kortárs építészet találkozásaként, a ZHJ Architects (Z. Halmágyi Judit) koncepciója alapján alakítják ki az N68 Hotelt.
A ház műemlék jelentőségű területen áll és helyi védettséget élvez. Az 1838-72-es kataszteri térképeken már megjelenik a Nagymező u. 68. U-alakú alaprajzzal. Az 1880 körül készült Klösz-féle fotó alapján ez a széles traktusú utcai épületből és körülépített udvari épületekből álló építmény még földszintes volt. Az akkori tulajdonos - Frankl A. Herman vaskereskedő - 1889-ben építési munkálatokat kezdett az ingatlanon. A kutatások alapján a mai bérpalota és az udvari vaskereskedésnek helyet adó raktárépület építési ideje 1885-1895. közötti időszakra tehető. A korábbi, valószínűsíthetően egytraktusú, udvari folyosós utcai szárnyat teljesen lebontották és szélesebb alaprajzon új, kéttraktusos, alápincézett - a homlokzat egységes kialakítása alapján – háromemeletes épület épült. A mai udvari épületszárnyakban azonban lehetséges, hogy a 19. század derekán épült ipari épület megmaradt.
A pesti színház- és mulatónegyed hátsó színpadaként a hotel egy revitalizált, neoreneszánsz, régi postai épület bővítésével, valamint az újonnan telepített kertben olyan hotelprogramot képvisel, amelyben viszonylagosan kicsik a szobák, ugyanakkor a publikus terei mindenki által látogathatók. Az épület átalakításával a földszinten és a tetőteraszon elhelyezkedő funkciók (recepció, reggelizőhely, drink bar, lounge, napozóterasz) elsősorban a hotelvendégeket szolgálják, de az üzemeletése további vendégek ellátására is felkészül. Remélve, hogy a színielőadások, egyéb események után a színészek, művészek, hírességek ide betérnek és ennek a szellemi mozgásnak a látogatók is részévé válnak.
A neoreneszánsz védett épület összesen három új szint ráépítéssel bővül: egy szint árnyékhatású loggietta és két új szálloda szint csatlakozik egymáshoz. Ez az űrszerű tér a régi épületen az alapokig áthatoló, új vasbeton- ill. kevés acél-pillérszerkezet kiváltással jön létre, amik a plusz két szállodaszintet tartják és természetesen a tetőteraszt is biztosítják.
Az épületegyüttes (utcai és udvari épület) fő tömegkialakítása és homlokzati megjelenése eredeti építéskori. Az utcai háromemeletes, magastetős lakóépület szervesen igazodik a Nagymező utcai épületekhez és utcaképbe, az épülettömeg és az utcai homlokzat kialakítása megőrzendő történeti érték. A műemléképület rehabilitációja az értékvédelmi javaslat1 szerint történik, melynek lényege, hogy a lerombolt párkányzatot visszaépítik a téglaarchitektúra szabályszerű mintája alapján. A koncepció alapján a földszint terei két strukturális üvegezésű télikerttel egészülnek ki.
A loggietta-szint az első építési fázisban publikus, a másodikban szállodaszoba funkciót, míg a két felső szint szállodaszobákat kap. Mindkét terv rejtett profilú üvegezést kap, üvegfüggönyként széthúzható teljes belmagasságú üveg tolóajtókkal. A külső ég tükröződése és a fényhatás révén a felső két szint légiesen lebeg, ezáltal a tömeg határai összemosódnak környezetével. Ez a vizuális hatás indokolja az anyagválasztásokat (strukturális üvegfüggönyfal hatású, keskeny bordás szerkezet, álmennyezet, tűzgátló fém függöny). A függönyfal profiljában az átmeneti időszakra és a szobák jobb klimatizációs szabályozása érdekében szellőzőréseket terveznek. Az épület szállodai üzemeltetése, valamint energetikai rendszere intelligens felügyeletet kap. Az épület „zöld” filozófiájú, a már közismert fenntarthatósági és környezettudatos elvekkel megfelel az új energetikai előírásoknak.
A szöveget a ZHJ Architects küldte szerkesztőségünknek.
1 Janotti Judit: Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár