A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar "Oktatási Centrum" kialakítására kiírt tervpályázat eredménye
Az I. díjban részesült 6. bírálati sorszámú pályamű szerzői: Szalonka Építész Iroda Bt.
Vezető tervező: Kiss Albert, Kaszás István
A Budapest Szentkirályi u. 47. szám alatti, ”volt Pátria Nyomda épületének átalakítása, bővítése a Fogorvostudományi Kar Központi Oktatási Centrumává” tárgyában kiírt, építési engedélyezési eljárást megelőző építészeti tervpályázat díjazásban és megvételben részesült pályaművei:
Az I. díjban, és 6 M Ft összegű díjazásban részesült 6. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Szalonka Építész Iroda Bt.
Vezető tervező: Kiss Albert, Kaszás István
A II. díjban, és 4 M Ft összegű díjazásban részesült 13. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
A&D Studio Kft.
Vezető tervező: Fuchs Zoltán, Lázár Antal, Vasáros Zsolt
A III. díjban, és 3 M Ft összegű díjazásban részesült 17. bírálati sorszámú pályamű szerzője:
Kovács Péter
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 3. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
PLANing Tervező Iroda
Vezető tervező: Klujber Ferenc, Klujber Róbert
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 4. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
WÉBER Építész Iroda
Vezető tervező: Wéber József
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 7. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Kis Péter Műterme Kft.
Vezető tervező: Kis Péter
Tervezőtársak: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 11. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
ARKTOON Bt.
Vezető tervező: Dúzs Sándor, Schändl Zsófia
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 18. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Építész Kaláka Kft.
Vezető tervező: Kalo Emese, Dénes György, Igar Péter
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 20. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Puhl Antal Építész Irodája Kft.
Vezető tervező: Puhl Antal, Dajka Péter, Dobrányi Ákos
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 21. bírálati sorszámú pályamű szerzője:
HM EI Rt. Vagyonkezelő Igazgatóság, Műszaki Tervezési Osztály
Zobor András vezető tervező
Nagy Imre építész tervező
Tóth Tünde építész tervező
Vásárhelyi Andrea építész munkatárs
A 1,5 M Ft összegű megvételben részesült 22. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
FINTA Építész Stúdió
Vezető tervező: Szabó Tamás János, Bene Tamás, Kiss Gábor
A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar ”Oktatási Centrum” kialakítására kiírt országos, nyilvános, titkos tervpályázatról összeállított Zárójelentés
A tervpályázati kiírást ötvenegyen vették ki. A kiírásban előirt időpontig, 2003. május 26-ig 28 pályázatot nyújtottak be.
A tervpályázat általános tanulságai
A tervpályázatra benyújtott tervek túlnyomó része kiemelkedő épitészeti és műszaki színvonalon tettek javaslatot a jól működő, korszerű Fogorvostudományi Kari épület kialakítására, tehát a tervpályázat sikeres volt. Olyan megoldások illetve javaslatok kerültek díjazásra valamint megvételre, melyek összességükben vagy egyes javaslataikban jó alapot szolgálnak a továbbtervezéshez.
A tervpályázat céljaként megfogalmazottak tervi kialakítására a benyújtott pályatervek igen változatos, szinvonalas javaslatokkal tárták fel az optimális megoldás lehetséges módozatait. A tervekben foglaltak egyértelműen alátámasztották a program végrehajthatóságát, és célszerű javaslatokat tartalmaztak a kritikus problémák megoldására is.
A tervek különböző megoldásai többféle, típusos csoportokat alkotnak:
A javaslatok között egy pályamű foglalkozik a meglévő épület teljes megtartásával, emeletráépítéssel, az alsó szintek jelentős szerkezeti átalakítása mellett. Néhány pályamű a meglévő épület részleges megtartásával, új épületszárny építésével oldja meg a feladatot. Az esetek túlnyomó részében a pályázók a meglévő épület bontásával, teljesen új épület építésével számolnak. A hátsó, szép belső homlokzatú udvaros részt többen megtartják: itt az az előnyös, ha a parkolást nem viszik a megtartott épület alá, így nem kell a szerkezetet súlyos többletköltség árán megerősíteni, kiváltani.
Ugyancsak a javaslatok nagyobb hányada tervez egy, kettő vagy három belső udvart. A több udvar létesítése nagyobb bevilágítási és szellőzési lehetőséget nyújt, ugyanakkor magában hordozza a belső udvarok légterének előnytelen leszűkülését is, így funkciójuk jelentős értékcsökkenését. Jellemző volt a többszintes pince kialakítása, melyből két szint általában a garázs, a 3. szint (amely a legtöbb esetben a -1. szint) esetenként a földszinttel közös légteret alkotva olyan funkciókat foglal magába, melyek az épület közösen használt tereit, egységeit tartalmazzák.
Meglepő módon csak egy terv javasolta az egész épület megtartását. Ez a koncepció azonban kényszermegoldásokat eredményezett, hátrányosan befolyásolva a funkcionális működést, a szintek kialakítását, a lépcsők bonyolult rendszere pedig a közlekedést nehezen áttekinthetővé tette.
Vannak terjengős és igen szolid tervek is, nagyívű és szerény épitészeti koncepciók. Végül a szerény, visszafogott, mégis racionális megoldások arattak sikert. A drága szerkezetépítést feltételező, illetve a teljes légkondicionálást igénylő megoldások építészeti értékük mellett építésük, működtetésük várható költségei miatt előnytelennek bizonyultak.
A bejárat és környezete megfogalmazása az értékelés során különleges hangsúlyt kapott. A szűkös bejáratokat, a megfelelő méretű aula hiányát a Bíráló Bizottság negatívan értékelte. A viszonylag keskeny utcában problémát jelentett az épület személyi és gépkocsival történő megközelítése, illetve a gyalogo és autós forgalom elkülönítése. Kevés pályázó élt azzal a megoldással, hogy a földszinti beépítést hátrahúzza az utcavonaltól, pedig ezzel a megoldással a fenti probléma jól kezelhető.
Az általánosságban előforduló hibás megoldások jellemzői:
Az épület földszinti személyi főbejárata közvetlen szomszédságába helyezték el a gépkocsi ki- és behajtót; így a gépkocsi rámpa egy forgalmi nyomvonal szélességűre szűkül, vagy a gépkocsik felvonós szállítása elviselhetetlen torlódást okoz az utca forgalmában, illetve a parkolók elhagyásában. Számos terv hibája a szűk, hosszú folyosók és várók, elégtelen feIvonók telepítése (1 vagy 2 személyfelvonó nagyon kevés az épületben, mely a pincével együtt 10-12 szintes).
Beépítési szempontból elfogadhatatlanok azok a pályaművek, amelyek a BVKSZ előírásaival ellentétben az l. emelet felett 100%-os beépítettséget javasolnak.
Az épület magassági méretét a pályázók - egy kivételével - az előírt határok között tartották. Városképi illeszkedés szempontjából - a zártsorú beépítésre való tekintettel - az utca feIé nyitott udvarral kialakított pályaművek az érvényes előírásokkal nern minden esetben hozhatók összhangba, vitathatóak.
Az épület alapvető rendeltetése az oktatás. Ezért is kezelte a Bíráló Bizottság kiemelt súllyal az oktatási és orvostechnológiai kérdések optimális megodását.
Annak a pályázati kiírásban szereplő feltételnek, hogy a tervezett épületben a Fogorvostudományi Kar valamennyi felsorolt szervezeti egysége elhelyezést nyerjen, minden pályázat eleget tett. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tervezési koncepció jelentős mértékben befolyásolta az elhelyezhetőséget, amelynek a következménye számos terv esetében a bruttó szintterület túllépéséhez, vagy súlyos funkcionális problémákhoz vezetett.
A hallgatók gyakorlati képzését optimálisan azok a kezelőegység elrendezések szolgálják, melyek összefüggő, nagyobb alapterületen ”bokrosan” helyezkednek el. E megoldások azok, melyekre többékevésbé ”tetszőlegesen” az adott tárgy és képzettség (évfolyam) adottságait figyelembe véve racionálisan szervezhető az oktató igény. Ezen összefüggő nagyobb területek a későbbiek során a ma még csak kevéssé prognosztizálható technológiai fejlődés esetében is a mindenkori igényekhez adaptálhatók, míg az egymással alaprajzi okok miatt integrálhatatlan pl. ”fésűs” elrendezésű kezelőblokkok ezt nem teszik lehetővé.
A lineáris elrendezésű kezelőegység-sorok kevésbé hatékony oktatást, ellenőrzést tesznek lehetővé. Különösen kedvezőtlen a 10, 11, 12 egy sorban elhelyezett, vagy az áttekinthetetlenség miatt négy széknél kevesebbet felügyelhető egység. Az oktatótól legtávolabb lévő hallgatók gyakorlatilag felügyelet nélkül kezelnek betegeket. Ennek jogi és adott esetben kártérítési következményeit az oktató intézmény nem kívánja viselni.
Az elérendő célnak egyáltalán nem felelnek meg azok az elrendezések, ahol a hallgatói gyakorlók a tanszékekhez rendelten emeletenként, adott esetben három-négy szinten keresztül jelennek meg.
A 6-8 kezelőegységből álló csoportok többszörözésével, bevált külföldi példák alapján 50-120, vagy akár ennél több kezelőegység egy térben való elhelyezése lehetővé teszi egyrészt a mindenkori tanrend alapján a kezelőegységek optimális kihasználását, másrészt a gazdaságos és jól szervezhető fogászati anyag, steril kéziműszer és textilia ellátást (logisztikai előny).
Az előadót és a négy kisebb tantermet a tervezők többsége az első pinceszint és a második emelet között helyezte el. Ez a nagy hallgatói forgalom miatt indokolt. Néhány esetben az előadó terem vagy tantermek az épület felső szintjeire kerültek. Ez az elrendezés előnytelen és több veszélyességi problémát is hoz magával (kiürítési, közlekedési kapacitás, stb.).
Kivételes megoldásként elképzelhetőek az épület felső részében (6. 7. emelet) elhelyezett tantermek, de csak ha a megközelítése az egyéb funkciótöl jó elválasztott és zökkenőmentesen megoldható. A tantermek tennészetes megvilágítása nem követelmény, sőt a multimédiás demonstrációt kifejezetten megkönnyíti, ha nem szükséges a nyílászárók sötétítő takarásáról külön gondoskodni.
Az épületben megjelenő, nem visszarendelt (új) betegek felvételüket követően diagnosztikai vizsgálatokat igényelnek. Emiatt az önállóan működő, valamennyi klinikát kiszolgáló diagnosztikai és egyéb egységek (Orális diagnosztika, Orális radiológia, Ambuláns sebészet) elhelyezése az alacsonyabb szinteken és a nagy közös kezelők közelében előnyös. Ezek az egységek természetesen célszerűen, a magasabb szinteken elhelyezett, szak és speciális ellátást biztosító klinikákat is kiszolgálják, mégsem indokolt a betegforgalom nagyságát figyelembe véve ottani elhelyezésük.
A Klinikákat csaknem kivétel nélkül a magasabb szintekre helyezték a tervezők. Az ottani betegellátást biztosító rendelők, illetve a szervezeti egység oktatóinak és vezetésének elhelyezésére láthatóan gondot forditottak.
Az épület homlokzati megjelenése és a fogadótér kialakítása szempontjából - figyelemmel a Kar központi épületére - a nagyterű aula kialakítása mind a Kari funkciók kielégítése érdekében; mind hangulati elemként fontos szempontnak tekinthető.
A Kari Könyvtár elhelyezésénél kedvezőnek tekinthetőek azok a megoldások, amelyek természetes megvilágítást is adnak.
Több pályamű az épület külső megjelenése homlokzatképzése tekintetében sablonos, karakter nélküli megoldást hoz. Különösen fájó ez olyan középület esetében, amely egy kar központi épülete, de külső megjelenésében nem emelkedik túl a foghíjbeépítéseknél tapasztalható szokványos, egyhangú, ötlettelen megoldásokon. Talán a feladat bonyolultsága, illetve a kiírásban igényelt területmennyiség, és a helyszín lehetőségei közötti feszültség okozta, hogy nem jutott elég figyelem ezek igényes megfogalmazására. A Bíráló Bizottság reméli, hogy a továbbtervezés fázisában ez is megnyugtató, elfogadható módon kerül kidolgozásra. A cél az, hogy a zártsorúság követelményét kielégítve is, rangos középületre utaló homlokzatot kapjon az épület.
Több pályamű esetében tapasztalható volt, hogy hibás megoldások, illetve a pályamű önkényesen választott alapelvei megoldhatatlan akadályokat okoztak a pályázóknak. Ugyanakkor a pályaművek ezekkel az ”ötletekkel” nem gazdagodtak, sőt, létük hátrányosan hatott e tervek alapvetően jó koncepciójára (pl.: egy vagy két felvonó, felvonó csoport előtt 1,8 - 2 m széles ”váró” terület szűkössége; ferde tűzfal adottsága mellett, azzal ellentétes oldalon ugyancsak ferde folyosó kialakítása; szűk lehajtó rámpák, igen szűk főbejárati tér, erőltetett szerkezeti megoldások, túlhajtott formai ötletek, stb.)
Általában jó megoldást hozott az. egy vagy két udvaros elrendezés, különösen azok, melyek a ”foghíj telek” hátsó nyugati határa felé - a tömeg visszahúzásával - homlokzati kialakítást terveztek, növelve ezzel a természetes világítás és szellőzés lehetőségét.
A Bíráló Bizottság pozitív megoldásként értékelte azokat a pályaműveket, amelyek az épület rendeltetésének megfelelően az érkezők fogadására, a forgalom elosztására nagyobb légterű aulát terveztek.
Ugyancsak optimális megoldásokat hoztak azok a tervek, melyek az oktatási funkciókat (előadóterem, tantermek, oktató-kezelők) a fszt., 1., 2. emeleten helyezték el és ezek feletti szintek már csak az egyes klinikákat fogadják magukba. A kétszintes parkoló elegendő a tervezett számú gépkocsik elhelyezésére. Az utca felől visszahúzott, de üvegfallal megnyitott főbejárat - előcsarnok - aula és tantermek térkapcsolatát, mint optimális megoldást értékelte a Bíráló Bizottság.
Az 1. és II. emeleten a központi oktató - kezelő egységek áttekinthető egyterű elrendezése elégíti ki legjobban az oktatási követelményeket. Az épület súlypontjában elhelyezett függőleges forgalmi csomópont(ok) alapvetően jó és aránylag rövid közlekedési utakat eredményeztek.
A benyújtott tervek terjedelme igen változatos. A tervek mellékletében feltüntetett területek ellenőrzése alapján megállapítható, hogy több terv esetében kis vagy nagyobb mértékü túlépítés tapasztalható. Ezen túlépítés mértékét a Bíráló Bizottság a járdaszint feletti szintek összesítésére vetítette és megállapítható volt, hogy a földszint feletti beépíthető területet 13 terv esetében 10-15 %-al túlépítették a pályázók. A műleírások részletes és alapos ismereteket adtak a tervek kialakításáról, a szerkezeti és gépészeti megoldásokról egyaránt. Számos, jól kidolgozott gépészeti rendszer részletes leírását is bemutatták a pályázók. A tervek kidolgozása, részletezése mintaszerűen, elismerésre méltó színvonalon sikerült, jól szolgálva a megérthetőséget és a bonyolult funkció elbírálását. Ugyanez nem mondható el a költség-előirányzatokról.
A beadott tervlapok a kiírás kívánalmainak általában megfeleltek. Több esetben azonban többletmunkarészek kerültek a tervlapokra, 3D ábrázolások, funkciósémák, melyeket a kiírók a szöveges munkarészben kértek szerepeltetni. Ezeket a munkarészeket a Bíráló Bizottság az értékelésben nem vette figyelembe, és bár nem tekintette kizáró oknak, de a kiírással ellentétesnek tartja.
A nagyszámú terv összességében gazdag, tartalmas megoldásokat, jó és hasznosítható ötleteket tartalmaz, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy a helyszín alkalmas a programban meghatározott egyetemi funkció elhelyezésére. A racionális, letisztult megoldások esélyt teremtenek a megcélzott költségkeret betartására.
A tervpályázat sikeres volt, a kiírás értelmében az I. dijas pályamű megbízást kap a továbbtervezésre, ami biztosítja a műszaki előkészítés ütemezett lebonyolitását.
