A Szentháromság téri zöldterületek megújítása – A PS Alkotó és az Urban Concept pályaműve
"Minél több zöldfelületet megtartani és ezeket minél jobban megnyitni a tér felé, beleszőni a Budai Vár szövetébe " – ez volt a PS Alkotó és az Urban Concept tervezőinek koncepciója a márciusban kiírt pályázaton, melyen a szóban forgó munkát a Bírálóbizottság rangsorolás nélküli III. díjban részesítette.
A helyszín
A Szentháromság park a Budai Várnegyedben található, a tér és a Tárnok utca által közrefogott mintegy 4000 m2-es „zsebpark". A Vár teljes területét vizsgálva méltánytalanul kevés zöldfelület található. A park elhelyezkedését tekintve nagyon frekventált és a környező területektől eltérően itt van lehetősége a helyi lakosoknak és a turistáknak egyaránt megpihenni, nyári napokon hűsölni, éppen ezért a forgalom is jelentős. A park jelenlegi funkcióját tekintve pihenőpark, a déli oldalon található kioszk egykor vendéglátó egységként működött, amely valamennyire ki tudta szolgálni a látogatókat. A park közepén egy kis filagória is található. Az széles összekötő utak mentén megpihenésre alkalmas padok találhatók, melyek állapota elavult, megjelenésében nem illeszkedik környezetéhez. Bár a park a 2000-es években felújításra került, a benne elhelyezkedő berendezések, eszközök nem mutatnak egységes képet, sem a szűk, sem a tágabb környezetükkel.
Koncepció
A koncepciónk két alapvető és lényeges felismerésen alapszik. Az első észrevétel maga a park léte. Bár a park mint zöldfelület hívogató, idilli hely, de mégis kevéssé él az emberek tudatában. Ennek egyik oka, hogy a meglévő szintbeli különbségek, tájépítészeti eszközök, támfalak, bokrok, cserjék inkább elzárják, kerítést(falat) képeznek a park és a város között. A másik felismerés, ami már a tágabb helyszínt elemezve ismerhető meg, hogy mekkora érték is a Budai Vár esetében egy ekkora összefüggő zöldfelület. A Szentháromság tér környezetét, de akár az egész Várnegyed területét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bár sok városi tér, teresedés és burkolt felület van, de a zöldfelületek alapvetően hiányoznak a szövetből. A koncepciónk ezen megállapítások mentén alakult ki, amit egyszerűen meg is lehet fogalmazni: minél több zöldfelületet megtartani és ezeket minél jobban megnyitni a tér felé, beleszőni a Budai Vár szövetébe.
Koncepciónk épített elemei mellett legnagyobb hangsúlyt a belső zöld rét kapja. A Park központi, kevésbé fás, napos, talán legértékesebb területe, a nagyobb összefüggő zöld „rét", mely a tér szívét adja intakt zöldfelületként. Ez az érintetlen zöld mező alkalmas piknikezésre, sárkányeregetésre, fűben ücsörgésre, játékra. Ezt a magot öleli körbe a park külső gyűrűje, amit az adott térkapcsolatoknak megfelelően alakítunk ki.
A park meglévő funkciói közül a Mátyás-templom jegypénztárát és a mellette található nyilvános illemhelyet megtartjuk. A Török Ferenc által tervezett jegypénztár magas építészeti minőséget képvisel és ideális pozícióban van. A nyilvános illemhely helyzete szintén megfelelő, bár a felújításáról a park megújításakor gondoskodni kell, de ezen épületek elbontása sem építészetileg, sem tájépítészetileg nem indokolt.
A Mátyás-templomhoz kapcsolódó, közelmúltban felújított városi tér felé tartjuk a legfontosabbnak a park megnyitását. Itt megszüntetjük a támfalakat és a belső zöld magot közvetlenül a térhez kapcsoljuk. A jegypénztárhoz való kapcsolódást és a komoly szintkülönbséget egy lépcsős, pados lelátóval oldjuk meg, ami fésű-szerűen kapcsolódik a zöldfelülethez, így az épített elemek fokozatosan tűnnek el, helyüket átveszi a belső rét.
A programban szereplő funkciókat a Tárnok utcával határosan helyezzük el. Ezek a funkciók a park és a vár felé ugyanúgy nyitottak, és egyben egy szűrőnek is tekinthetők a város és park között. A nagyobb helyigényű funkciókat a Tárnok utca déli részén, közvetlenül a szomszéd házhoz kapcsolódva helyeztük el, egy vékony, a parkba a meglévő épületnél kevésbé benyúló, de a térfalhoz szorosabban kapcsolódó tömegben. A Várbarlang bejárata meghatározza a másik, kisebb pavilon jellegű épületünk helyét. Ebben található egy általános információs pont és a lejárat a barlangrendszerbe.
A Tárnok utca mentén tervezett két épületet köti össze, szervezi egységgé tervünk egy meghatározó, hangsúlyos eleme, a „Mátyás-lugas". Egy organikus héj, ami természetes módon árnyékolja az épületekhez tartozó teraszokat és úgy válik az együttes részévé, hogy önmaga nem épület. Nem épített elemként tekintünk rá, hanem a parktól elemelt lebegő zöldfelületre, ahol a szerkezeteink alárendelt szerepet játszanak, kiszolgálják és segítik a természetet, hogy az elfoglalja a teret.
"Öltözz is fel meg ne is, hozz is ajándékot meg ne is! A leány halászhálóból varrt magának ruhát. Fel is volt öltözve, meg nem is." Mátyás király meg az eszes lány - részlet
Beépítés és épületek
A park új épületeit a Tárnok utcához kapcsolódóan helyeztük el. Két épületben kaptak helyet a tervezési program funkciói. A kisebb pavilonépület helyét gazdaságossági és fenntarthatósági szempontok alapján meghatározta a Várbarlang jelenlegi bejárata. Az épület központi helyzete és térkapcsolatai miatt, itt kapott helyet az információs pont is.
A többi funkciót egy nagyobb, a délnyugati telekhatárra elhelyezett keskeny épületbe terveztük. Fontosnak tartottuk a Tárnok utcához való kapcsolódást, a térfal folytatását, valamint a belső zöldfelületek minél kisebb mértékben való csökkentése is ezt indokolta. Itt kapott helyet egy kisebb, melegítőkonyhás bistro, egy orvosi és egy rendőrségi ügyelőszoba. A térszervezés kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy a közösségi / vendégtér a park felé táruljon fel, és teljesen egybenyitható legyen a hozzá kapcsolódó rendezvénytérrel. A kiszolgáló funkciókat és ügyeleteket a Tárnok utca, illetve a telekhatár felé helyeztük el. Gondoskodtunk a személyzeti és közönségforgalom szétválasztásáról is.
A tervezett épületek beépítését a korábban már említett „lugas" szervezi össze egységgé. A közönségforgalmi terekhez tartozó teraszokat, várakozó helyeket egy fedett-nyitott, zöld előtető védi, ami tornácként húzódik végig a tárnok utca mentén.
Az épületek telepítésénél is fontosnak tartottuk a meglévő támfalak bontását, a terep ésszerű rendezését. Mivel alapvetően kisebb szintmagasságbeli eltérések vannak a területen, meg tudtuk oldani, hogy az információs pavilon szintbe kerüljön a tér északnyugati sarkával és a buszmegállóval, míg a bistro épületnél pár elfogyó fellépés köti össze a rendezvényteret az utcával.
Anyaghasználat és épületszerkezetek
Anyaghasználat tekintetében próbáltunk a meglévő adottságokhoz igazodni és minél kevesebb új felületet alkalmazni. A pavilonépület esetében az átlátás volt a meghatározó, ezért az egész pavilon strukturált üveg függönyfal homlokzatot kapott, míg a belső kiszolgáló mag, padló és álmennyezet faburkolatos kialakítású.
A bistro épület tömör felületei a támfalakhoz és Mátyás-templom jegypénztárához hasonlóan kőburkolatot kapott. A jegypénztár szárazon rakott kőfalával szemben, mi inkább monolitikus megjelenésű travertin mészkő burkolatot alkalmazunk. A fogyasztótérnek itt is teljes belmagasságú filigrán szerkezetű, teljesen eltolható üvegszerkezete van. A bistro belső világa hasonlóan az információs pavilonhoz faburkolatos kialakítású. Az épületekhez lemezalap alapozás készül.
A „lugas" tartószerkezete törtfehér porszórt acél zártszelvény oszlopok és gerendák, amelyek alapozása pontalapokkal történik. Ezekhez rozsdamentes fémháló rendszer van rögzítve a kúszó és futónövények fogadására. A futónövények ültetőközege az oszlopokhoz kapcsolódó termett talaj, illetve az intenzív zöldtető vastag földrétege.
Tájépítészet
Meglévő állapot
A park a térhez képest szintben elhatárolódik, a templom irányában növényzettel takart, a belátás, átlátás korlátozott. A parkban jó állapotú faállomány található, melyek megtartása a pályázati anyag kiemelt jelentőségű eleme. A Budavári Mátyás király Játszótér irányában a zöldfelület sűrűsödik, a zárt lombkorona alatt aljnövényzet nem jellemző. A Szentháromság tér felé magas cserjesáv határolja el a parkot, így a felnyitásokon kívül nem látunk be a park belsejébe. Ez nem túl hívogató.
A nagy forgalomnak köszönhetően a park nagyon leterhelt, főként amiatt, hogy a területen ez a kis park hiánypótló, a Várban ennyire frekventált helyen nincs több nagyobb kiterjedésű zöldfelület. A park úthálózata jó minőségű felezett nagykockakőből, valamint legyező-rakásos kiskockakőből áll. A nagy forgalmi igények miatt az utak mellett látható áttaposások, kitaposások is, melyek kezelésére több helyen kavicsszórást alkalmaztak. A játszótér szintjére elnyújtott karú lépcsőn lehet lejutni. Ennek állapota kifogásolható. A lépcső melletti feltöltés az évek alatt elerodálódott, a meredek rézsűn aljnövényzet hiányában a felső humuszos réteget lemosta az eső. A játszótér bejárata előtti téren stabilizált szórt burkolat található. Ide időnként piknik padok is kihelyezésre kerülnek.
Tervezett állapot
A tervezett tájépítészeti koncepció a park a tér felé való megnyitására, jobb kommunikációjára törekszik. A jelenlegi növényzettel, szinteltolással is elválasztott terület egyáltalán nem reagál a térre, nem része annak. A pénztár melletti terület tereplépcsős megnyitása lelátóként „lelátóként" funkcionál a templommal. Megpihenésre alkalmas anélkül, hogy elhagynánk a tér határait.
A tér felőli kürtszerű megnyitás hívogatóan a park belseje felé vonzza az embereket, ahol különböző feltáró funkciók várják az odalátogatókat. Az úthálózat megfelelő szélességben szolgálja ki a parkba látogatókat, ahol a meglévő igényeket is kiszolgálva megfelelő leülési lehetőségek továbbra is rendelkezésre állnak. Az úthálózat külön szerkezeti egységekre tagolja a parkot. A kevésbé árnyékos, napos területek napozó/pihenőrétként is funkcionálnak, ahova akár piknikezni is ki lehet ülni. A park árnyékos részei felé haladva talajtakaró aljnövényzet teszi kellemessé a légkört. A pénztár tetején kialakított kilátó teraszról kiemelkedő látvány nyílik a Mátyás templomra.
A Budavári Mátyás Király Játszótér bejárata előtti támfalas-rézsűs terület egy kiemelkedően kellemes része a parknak. A feltáruló lombkoronaszint különleges hatása egy másik szintre emeli a park ezen részét. A rézsűn lépcsős, filigrán szerkezet teszi lehetővé a pihenést, elmélkedést. A szerkezet finoman, rátett elemként él együtt a rézsűvel és növényeivel. A lépcsős rendszerrel szemben ideiglenes színpad is kialakítható, melyen akár további leülési lehetőségek, akár asztalok is elhelyezhetők.
A tervezett park úthálózata a meglévő burkolatok újrafelhasználásával készül, így a felezett nagykocka-, valamint a kiskockakő különböző struktúrája jelenik meg. A szélesebb, fő útvonalak anyaga a nagykockakő, míg a keskenyebb, „hátsókerti" utak a meglévő kiskockakőből készülnek. A meglévő burkolatok felszedése, majd újralerakása környezetileg tudatos döntés, valamint a tér anyaghasználatával is összhangban van.
Tervezett növénytelepítés
Az építészeti szerkezetek miatt 2 db nyárfát ki kell vágni, ezen felül más fát nem távolítanánk el. A parkban jó állapotú faállomány található, melyek megtartása a pályázati anyag kiemelt jelentőségű eleme. A tájépítészeti koncepció a meglévő növényállományt teljes mértékben figyelembe vette, az épített elemeket ehhez igazodva alakítottuk ki.
A jó állapotú, meglévő növényállománynak köszönhetően kevés irtásra van szükség; ezek mind térszerkezeti és/vagy a jobb átlátást elősegítő intézkedések, melyek segítségével a park jobban a Szentháromság tér részévé tud válni. A kivágandó cserjék helyett ~1300 m2-en új cserjék, évelők, talajtakarók leszenk telepítve. A térhez közelebbi, kevésbé árnyékos részeken alacsony cserjék, virágzó évelők színesítik a tervet, míg a fák alatti mélyárnyékos területeken a kevés napfényt is jól tűrő árnyéki talajtakarók biztosítják a jó hangulatot. A játszótérhez vezető lépcső melletti rézsűt terjedő tövű alacsony cserjék, évelők borítják, melyek egyrészt a talaj felső rétegének erózióját is megakadályozzák, valamint a lezúduló vizet is elszikkasztják.
A pavilon szerkezetén kúszónövényzet biztosítja az árnyékolást, amely még vonzóbbá és hívogatóbbá teszi a parkot. Az épület tetején ~ 45 cm ültetőközegű zöldtetőn már félintenzív-intenzív növénykiültetés is kialakítható. Ezek klimatikus hatása egyrészt tovább hűti a park mikrokörnyezetét, valamint a környező épületek felső szintjeiről is esztétikus látványt nyújt. Nem épülne külön vízelvezetési rendszer. A burkolatokról enyhe oldalirányú lejtéssel a lefolyó víz elszikkasztása a zöldfelületeken történik.
PS Alkotó
Urban Concept
Szerk.: Pleskovics Viola
