A Városligettel összhangban – Séta a Néprajzi Múzeumban
A 2022-ben átadott Néprajzi Múzeum alkalmazkodik a Városliget földrajzi adottságaihoz, múltjához, valamint komplex profiljához. Az épület kevesek által ismert titkait a GMB Solutions Zrt. kezdeményezésére ismerhették meg a partnerek a tervező, Ferencz Marcel közreműködésével.
A világ egyik első nyilvános parkja, a Városliget az 1896-os millenniumi ünnepségek meghatározó helyszíne volt, és azóta is egyszerre ad otthont kulturális-szórakoztató létesítményeknek, turisztikai látványosságoknak és pihenőhelyeknek. A 2022-ben átadott Néprajzi Múzeum tervezője, Ferencz Marcel (NAPUR Architect) szem előtt tartotta a Liget összetett karakterét, amikor olyan épület létrehozását tűzte ki célul, ami amellett, hogy a hazai és nemzetközi néprajz tárgyi emlékeit esztétikusan mutatja be, parkosított tetőteraszával a megfáradt turisták és a szabad levegőre vágyók számára is megfelelő kikapcsolódási pontként szolgál.
„Az elképzelés az volt, hogy az épület a föld alól ívelje át az ötvenhatosok emlékművét, és a tetején akár 1000-1000 ember is tudja élvezni a kilátást". Ez utóbbit már Ferencz Marceltől tudjuk meg, aki a múzeum beltéri üvegfalainak és -ajtóinak beszállítója, a GMB Solutions Zrt. által szervezett sétán vezeti körbe a meghívott partnereket. Hamar elárulja, hogy a Városliget földrajzi adottságai különösen megnehezítették az épület kivitelezését. Bár az eredetileg mocsaras területet feltöltötték a 19. században, a talajvízszint így is mindössze egy méteres mélységben található, az esetlegesen fennálló felhajtóerő pedig kilökhette volna magából a szinte súlytalan létesítményt. Ahhoz, hogy ezt elkerüljék, le kellett szívni a talajvizet, valamint mély cölöpökkel kellett rögzíteni a szerkezetet.
Mindazonáltal a részben szuterén beltér kialakítása sem volt mindennapi feladat: a GMB például a központi látványlépcső melletti, átlagosan 4,2 méter magas és 2,4 méter széles, több száz kilogrammos üvegtábláit kézi anyagmozgatással emelhette csak be a járdaszint alá. Az üvegfalak és -ajtók a múzeum fényigényét hivatottak kielégíteni, és optikailag is szellősebbé teszik az enteriőrt. Ugyanakkor az üvegfelületeknek speciális elvárásoknak is meg kellett felelniük, így például követniük kellett az épület szokatlan körszelet-ívét és nagy tömegterhelést is el kellett bírniuk.
A Néprajzi Múzeumot Ferencz Marcel csak „zajos" és „csendes" egységre osztja fel: a Hősök tere felőli oldalon helyezkedik el többek között a jegypénztár, a workshoptér és az étterem, míg a másikon a kutatórészleg, a könyvesbolt, valamint egy hangulatos kávézó. A 17 méteres belmagasságról induló szárnyak a föld alatt, 5 méteres magasságban találkoznak, és összesen 7000 négyzetméter kiállítóteret fognak közre. A látványlépcsőt edukatív kerámiagyűjtemény kíséri, ami miatt a tervező „kulturális plázaként" is hivatkozik a múzeumra. „A lényeg, hogy olyan is nézelődhessen, aki csak betéved ide, és az elnyújtott lépcsőfokok is az andalgást segítik elő" – teszi hozzá.
A séta a homlokzat megtekintésével zárul, amit az ipari létesítményekben is használt taposórács inspirált. Ez kettős funkciót lát el: különböző népi minták pixeles verzióinak váza, valamint felerősíti az épület belseje felé törő fényt. Annak ellenére tehát, hogy a Néprajzi Múzeum megjelenésében is tiszteleg az etnográfia előtt, alkalmazkodik a modern kor elvárásaihoz.
Ez utóbbi abban is megmutatkozik, hogy az épület megfelel a BREAAM minősítésnek, mivel nemcsak teljes egészében megújuló energiára épít, hanem olyan részletekre is odafigyeltek a tervezés során, hogy ne standionlámpák világítsák meg a homlokzatot, aminek köszönhetően a múzeum szinte teljesen belesimulhat az éjszakai városképbe. Mi több, az óriási tetőkert flórája is reagál az intézmény környezetére. „A növényzet az eredeti tájat idézi" – mondja az építész, aki útravalóul még elárul egy érdekességet: a Néprajzi 30 méterrel hosszabb, mint az Országház.
Borda Réka
