A Zaha Hadid Architects módosította a Szervita téri terveket

A londoni építésziroda Szervita téri blobja néhány méterrel összezsugorodott, nagyobb teret hagyva maga körül a környező műemléképületek javára, a tér széleit nyaldosó ”hullám” azonban eltűnt. Durván így foglalható össze a módosított terv lényege. Ahogy az mifelénk megszokott, a hatályos szabályozások megkérdőjelezik a mű létjogosultságát, de jó hír, hogy folyamatban van az előírások átdolgozása. Ráadásul a Központi és Fővárosi Tervtanács teljes mellszélességgel támogatja a tervet.

Február 21-én immár másodszor kerültek a Központi Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont ülése elé a Szervita térre építendő üzlet-és irodaház tervei. A Zaha Hadid Architects koncepcióját tavaly márciusban nagyra értékelte a tervtanács, ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé megvalósítását. Az építészek a tervek átdolgozásával igyekeztek megfelelni a szakmai-szabályozásbeli elvárásoknak.

Cselovszki Zoltántól, az V. kerületi főépítésztől megtudtuk, hogy az elmúlt közel egy évben megindult a vonatkozó kerületi szabályozás módosítása. Mint elmondta, új módosítási módszert vezettek be, melynek lényege, hogy a kerület több pontjára speciális, az általános területi szabályoktól lényegesen eltérő előírásokat dolgoznak ki. Ezek lehetővé teszik majd merészebb, különlegesebb építészeti alkotások megépítését is, de hangsúlyozta, hogy ezek a szabályok nem konkrét projekteknek kívánnak zöld utat engedni, hanem az adott helynek szólnak majd. Közben elkészült a Szervita tér szabályozásának a kerületi képviselőtestület által előzetesen elfogadott koncepciója is, melynek szakhatósági és fővárosi egyeztetése már folyamatban van.

Az új tervváltozatot Patrik Schumacher ismertette, aki miután sorra vette a változásokat (ezeket lásd alább), kitért az épület belső struktúrájának elemzésére is. Az enyhén meghajló, veseformájú épület hullámzó homlokzatai mögött ovaloid alaprajzú közlekedőmag húzódik meg, melyet az épület teljes magasságában nyitott légtér ölel körül. Ez utóbbit a hajladozó közlekedőterek és folyosók rendszere kíséri, melyek a homlokzatok mentén, gyűrűszerűen sorakozó helyiségekhez vezetnek. A földszinten és a –1. szinten üzleteket alakítanak ki, melyek az épületen áthaladó passzázs mentén szerveződnek. A ház és a tér alá négy szinten 332 férőhelyes parkolót terveztek – a lehajtó a Szomory Dezső téri klasszicista ház mellett kialakuló kis közben lenne.

Schumacher kiemelte, hogy a templomra néző homlokzat finom, pikkelyszerű struktúrája nem csak iparművészeti igényű, izgalmas formajátékként jelenne meg, de árnyékolórendszerként is működne. Az épület energiafelhasználását a minimálisra csökkentenék: a természetes ventilláció mellett a tetőn napelemek működnének, s nagyban alapoznának a geotermikus energiára is. A ház előtti tér enyhe konkáv ívének legmélyebb pontja 1,5 méterrel lenne a környező felszín alatt. Ez sajátos, amfiteátrumszerű karaktert adna a térnek, mely fokozná a hely vonzerejét, közösségi használatát.

Az opponens, Szász László felidézte, hogy az V. kerületi Önkormányzat a Fővárossal egyetértésben a korábban bemutatott változathoz képest négy pontban foglalta össze elvárásait a módosított tervvel kapcsolatban. Az igény, hogy az épület legmagasabb pontja ne legyen 40 méter fölött, amit az új tervek teljesítenek (a korábbi 48 méter helyett). Szász szerint az az elvárás, hogy a földszint legyen átjárható a gyalogosforgalom számára, „elvileg biztosított, legalábbis ami az alaprajzi elrendezést illeti; sőt a –1 szinti kereskedelemnek is a térről kellene egy méltó bejárattal nyílnia. A homlokzatokon, számítógépes térbeli ábrázolásokon ezeknek nincs nyoma.”

Az önkormányzat kérései között az is szerepelt, hogy az épület előtti tér szintváltás és egyéb akadály nélkül folytatódjon a közterületen, s a Mária szobor és környezete legyen a térformálás része. Ebben a tekintetben jelentős változtatások történtek: „már nincs szintkülönbség és a visszacsapó hullámszerű peremezés a jogilag kétféle közterület között, a térrendezésbe bekerült a teljes Szervita tér egésze a Mária szoborral és környezetével. Nagyvonalú és szép az a lendületes kontúr, mely az épületet és a teret magába foglalja...” – írja Szász. Az utolsó elvárás városszerkezeti kérdéseket érintett: „az épület a korábbi tervváltozatnál jobban legyen elhúzva a Szomory Dezső téri műemlék épülettől és a Fehérhajó utcában a homlokzat síkja egyetlen pontján se lépje át a közterületi határt.” Ennek kapcsán az opponens észrevétele az volt, hogy „a beépítés módja elvben zártsorú, de a kerületi KVSZ tartalmazza az Épületköz intézményét, melynek ... szélessége legalább 10 m, ... területét közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani és az épületeket az épületközzel határos falain homlokzattal kell megépíteni. A tervezett módosítás ezt még megfejeli azzal, hogy amennyiben gépkocsi-lehajtó is létesül, akkor ez a távolság legalább 12,0 m kell legyen. Sajnos a terven a gépkocsi-lehajtó továbbra is az épületköz sávjában van, azt mindenképpen át kell helyezni vagy az épület földszinti kontúrján belülre, vagy még korábban, a közterületen kellene elsüllyeszteni az autókat.”

Szász konklúziójában hagsúlyozta, hogy a terv a tér műemlékeit „fantasztikusan jó helyzetbe hozza. Azzal, hogy forradalmian más építészeti nyelvet beszél, fel sem vethetőek a hagyományos értelemben vett illeszkedés szempontjai, és éppen ez a kontraszt az, ami egy új érték teremtésével elegánsan tudja magasabb rangra emelni környezetét.”

A Tervtanács tagjai szinte egyöntetűen üdvözölték a tervet – Beleznay Éva, Cselovszki Zoltán, Lázár Antal, Z. Halmágyi Judit, Finta József szóban is. Csak egyetlen olyan részlet körül alakult ki vita, amely egy általános fővárosi problémát érint, s magához a tervhez lényegében csak közvetetten kapcsolódik. Lázár Antal szerint a szabályoknak megfelelő parkolószám rendkívüli terhelést ró a Szervita térre és környékére. London példáját emlegette, ahol a város belső területein egy hasonló beruházás kapcsán az itt tervezett parkolószámnak csak jó ha a tizedét építenék meg, a többit külterületekre telepítenék. Erre felhívta a figyelmet Szász László is, aki térre az itt lévő funkciók számára minimálisan elégséges, a lehető legkevesebb parkolót engedne csak megépíteni, a közforgalmú vagy bérparkoltatást máshol megoldva.

Hogy a grémium teljes mellszélességgel támogatja a tervet, bíztató jel lehet a beruházó, az Orco Property Group számára, hiszen Szász László szerint például Hani Rashid Váci útra tervezett irodaháza (mely szintén az Orco projektje lett volna) azért nem valósulhat meg, mert a szakma nem adott kellő ösztönző erőt az érintett hivatalok számára ahhoz, hogy a szükséges szabályozás-módosításokat elindítsák.

szöveg: Haba Péter
fotó: Marinov Péter