A tervezés kiindulási koncepciója 2011-ben készült, az „Itt fogunk lakni” című pályázatra. A jelenlegi helyszín Buda, az Aranyhegy egyik saroktelke, melynek enyhén lejtős telke szabadon álló családi házakkal körbeépített, így sok tekintetben hasonlatos a pályázati telekhez.
Családi házas övezetekben fontos szerepe lehet az olyan nyitott tereknek melyek képesek „elrejteni” a ház lakóit a szomszédok vagy a járókelők pillantása elől. Egy sarokteleknél, ahol még gyér a növényzet ez talán még fontosabb. Ilyen tértípus az átrium, melyet saját ház vesz körül és fedetlen, emellett pedig lehetőséget biztosít a környezettől való intim elhatárolódásra. Az átrium a ház belső tereihez szervesebben kapcsolódik mint egy hagyományos kert.
Erre a térre szerveződik a házbelső. A nagy üvegezett tolóajtók a belső részévé teszik a kisudvart, mely évszakonként és napszakonként változó látványt és hangulatot nyújt. Egy mobilis enteriőr, ami szerethető és gyönyörködtet, változatosan használható. Vizuálisan és klimatikusan is egy oázis, mely egyedi mikroklímával bír - a nyári melegben hűvös, a téli hideget mérsékeli, a ház melegét visszatartja, a szeleket pedig megszelídíti.
A földszint központi térsora (konyha, étkező nappali) a délkeleti oldalon lévő fedett teraszon keresztül kapcsolódik a kerthez. A fedett terasz a nyári meleget mérsékli, a téli napot beengedi, egyébként a nagyobb társasági együttlétek helye.
Kifelé differenciáltan nyílik meg a ház, az északi oldal tömör, míg a kert felé kinyílik a délkeleti oldal. A délnyugati és északnyugati oldalon csak a helyiségek szükséglete szerint vannak ablakok. Az építészeti megjelenés tárgyszerű, tradicionális, formai gesztusok nem terhelik.
A külső falak kézzel vetett téglaburkolattal készültek. A korszerű technológiával gyártott tégla ötvözi a modern és hagyományos szellemiséget. A beugró falfelületek és az átrium falai fehér színű festett vakolatot kaptak.
Az alaprajzi elrendezés, az épületszerkezeti részletek és a gépészeti rendszerek is passzív ház szempontjaihoz igazodnak:
Nincs vezetékes gáz, nincs ebből származó égéstermék, és így nincs környezetszennyezés sem. A tetőfelület déli oldalára telepített fotovoltaikus napelemek biztosítják az egész évi energiaszükségletet. Teszik ezt úgy, hogy az építészeti megjelenést nem rontják, beleolvadnak a patinázott cinklemez fedésbe. (Éves energiatermelése kb.:8800 kwh)
A szellőzést hővisszanyerős rendszer végzi. Földben vezetett csöveken keresztül a lakótérbe áramló friss levegő a talajhőt is hasznosítja, amely télen több fokkal előmelegítve, nyáron lehűtve érkezik. A megszűrt levegő hőcserélőn áramlik keresztül, átvéve az elhasznált levegő hőjét (nyáron lehűl, télen felmelegszik). Nem szükséges az ablaknyitásos szellőztetés, mert nincs páralecsapódás.
A fűtéshez szükséges fűtési melegvizet talajszondás hőszivattyús rendszer állítja elő, a hőleadást pedig padló és mennyezetfűtési rendszer biztosítja.
Ezen kívül még a csapadékvíz is hasznosul, a tetőről egy térszín alatti 24m3-es ciszternába jut az esővíz, amit a kert öntözéséhez, takarításhoz és wc öblítéséhez lehet használni.
Nagy Sándor