Az egykori Dobler-bazár – Egy elfeledett átjáróház a Király és Paulay Ede utcák között
Dobler János nagyvállalkozó rendelte meg Freund Vilmos műépítésztől az 1872-ben felépült Dobler-bazár és garni hotelt, mely a Király utca 16 - Paulay Ede utca 11. számok alatt állt. A Gottfried Semper-tanítvány Freund a budapesti historizmus egyik igen kiemelkedő képviselője volt, s ezen olasz neoreneszánsz épülete életművének első önálló alkotásaként épült meg 1872-ben.
Egy kitérővel kezdve érdemes megjegyezni, hogy az építtető nem a tisztességes életviteléről híresült el: pénzbeli tartozása volt ugyanis egy bizonyos Klein Józseffel szemben. Dobler a gyanú szerint Tóth Elek bírót meg kívánta vesztegetni annak rokona, Tormássyné javaslatára. Dobler 100 forintot hagyott Tóth lakásán, ő azonban nem volt lefizethető, így feljelentette Doblert, aki aztán a tárgyaláson tagadta a megvesztegetési kísérletet, védekezésül felhozta, hogy valójában Tormássyné kért Tóth nevében kétezer forintot, de ő csak 100 forintot kölcsönzött neki. Erre aztán Tormássyné bevallotta, hogy egyszer már becsapta Doblert, amikor 300 forintot kért tőle Tóth nevében, és ezúttal is hasonlóra készült. Végül a törvényszék mind Tormássynét mind Doblert háromnegyed évi börtönre ítélte1, azonban Dobler a letartóztatása előtt elszökött. Az nem ismert, hogy a következő hét évben hol tartózkodott, de a hatóságok elfogták a boszniai Szarajevóban. Budapestre szállították, és meghirdették ügyének végtárgyalását. Azonban itt nem jelent meg minden tanú, így a pert későbbre halasztották.2 Meglepő, de hamarosan a Fővárosi Lapok már arról tudósított, hogy a 60 éves Dobler Jánost felmentették a hamis eskü vádja alól, és szabadlábra helyezték.3
A szóban forgó épület helyén korábban a Bácskai-udvar állt, mely a Király utca legcsúfabb helyének számított.4 A mai Paulay Ede és Király utcákat kapcsolta össze az új, különleges bazárépület, mely funkciójában és jellegében hasonló volt a Váci és Petőfi Sándor utcákat egykor összekötő Haris-bazárhoz (Feszty Adolf, 1875, később lebontva), valamint a Király- és Dob utcákat összekapcsoló jóval későbbi Gozsdu-udvarhoz (Czigler Győző, 1900-1901). A század második felében a pesti zsidónegyedre jellemző túlnépesedésnek, túlzsúfoltságnak köszönhetően 1882-ben 443 ember lakott a Dobler-bazárban.5
Az épület Paulay Ede utcai homlokzata kétemeletes, a Király utcai oldala háromemeletes kialakítású volt, mindkét esetben 5-5 tengellyel. A Király utcában a földszintet kváderezték, az első és második emeletet óriási féloszlopok kapcsolták össze. Piano nobileként az első emelet jelölhető meg, melynek ablakait háromszögű oromzatok zárták. A második emeleti nyílások szalagkeretes kialakításúak voltak, a második és a harmadik emelet közötti övpárkány igen erőteljes kiugrású lett. Mindkét homlokzat legfelső szintjén a Freundra később is oly jellemző ikerablakok nyíltak, ám ezek itt szokatlan módon nagy méretűek voltak, az axisok teljes szélességét kitöltötték. A Paulay Ede utca felől a földszint szintén kváderezett felületű volt. A piano nobile szerepű első emeleten aedikulás ablakok adtak előkelő jelleget a homlokzatnak. A földszinti és első emeleti nyílásokat szokatlanul szélesnek minősíthetjük (a már említett legfelső emeleti ikerablakokhoz hasonlóan), mintha Freund ezen az oldalon a lehető legtöbb természetes fény bejuttatását tűzte volna ki célul.
Az együttes három keskeny és hosszú, nyitott udvarból és négy összekötő, nyolcszögletű, üvegtetővel fedett előtérből állt.6 A nyolcszögű kereszteződések a hasonló, genovai bevásárló épület és átjáróház, a Galleria Mazzini megoldását követik. Ez 1874 és 1876 között épült a milánói Viktor Emánuel Galéria (1867) hatása alatt (utóbbinál is feltűnik az oktogonális kereszteződés). Freund a korábbi itáliai tanulmányútján hosszasan időzött Genova városában, tehát elképzelhető a stílushatás. A budapesti épület előterei közül a középső kettő nagyobb méretű volt. Az összekötő folyosókat Palladio motívumban elrendezett tartóelemek tartották: bent oszloppárok, kijjebb pillérek támasztották meg a boltíveket. Itt, a szintén genovai Principe pályaudvar (Alexander Mazzucchetti, 1853-1860) lehetséges hatása fedezhető fel. A feltételezhető előképhez hasonlóan a pilléreket középen nagyméretű tárcsamotívumok díszítik. A háromrészes párkányzat mindkét épületen hasonló, s a boltíven fenn, a középen lévő levéldísz még közös vonásnak számít. Továbbá Genovában tipikusak az itt felépült, az udvart az emeleteken átívelő összekötő folyosók, például a Palazzo Rosso 18. századi, a Palazzo Doria Tursi 16. századi és a Palazzo dell’Universita 17. századi épületén.
Csak alaprajzok maradtak fenn Budapest Főváros Levéltárában, és kizárólag a földszintről és a félemeletről. A földszinten szobák és konyhák váltogatták egymást. A Király utcai bejárattól számított harmadik oktogonban bolthelyiségek létesültek, míg a félemeleten mosókonyhákat, raktárakat és egy irodát alakítottak ki.7 A felsőbb szinteken bérlakások kaptak helyet, a Paulay Ede utcai oldal első emeletén pedig az úgynevezett Titen Emesz ortodox izraelita imaház működött.
A Bácskai-udvar telkének másik felét (Paulay Ede utca 7-9) Fleischmann Mór borkereskedő és neje, Kadelburg Júlia vették meg 1869. május 20-án.8 Ide szintén Freund Vilmos tervezett neoreneszánsz épületet, egy bérpalotát, mely a Dobler-bazárral lényegében egy időben épült fel.
1877 júliusában a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet állandó kiállítási szakosztálya bejelentette, hogy a párizsi világkiállításra kiküldik Freund Dobler-bazár és garni hoteljének terveit is.9 Nagy megtiszteltetés volt az építész számára, hogy az első önálló művének tervrajzait külföldre küldték, amely már előre jelezte, hogy nagy ívű pálya előtt áll. A különleges átjáróház együttest 1975-ben bontották le.10 Napjainkban a Paulay Ede utcai oldalon egy posztmodern jellegű épület, a Király utcai oldalon pedig egy modern, kortárs épület áll. A szomszédos, Paulay Ede utcai Freund-féle Fleischmann-bérház még ma is létezik.
Jeney András
Szerk: Pleskovics Viola
1 Budapesti Közlöny, 7. évfolyam, 1873. 08. 03. 1464.
2 Fővárosi Lapok, 17. évfolyam, 1880. 09. 26. 1091.
3 Fővárosi Lapok, 17. évfolyam, 1880. 10. 29. 1235.
4 Fővárosi lapok, 9. évfolyam, 1872. 07. 23. 166. szám, 723.
5 Fővárosi Lapok, 19. évfolyam, 1882. 05. 07. 663.
6 Perczel Anna: Védtelen örökség, Városháza, Budapest, 2007. 235.
7 BFL XV. 17. d. 329. 29260-29274.
8 BFL XV. 37. c. Pesti Telekkönyvek 3854. számú telekkönyvi betét
9 Építési Ipar, 1. évfolyam, 1877. 07. 22. 29. szám, 613.
10 Basics Beatrix: Terézváros zsidó emlékei. In: Múzeumcafé, 11. évfolyam, 2017. 57. szám, 124.
