Az elveket ismerni, de használni is – családi ház, Göd

Az ún. fenntartható építészet, amely az építészek körében egyre elterjedtebb, a föld erőforrásaival való takarékosságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekinti célnak, ugyanakkor az ember fizikai és mentális egészségének védelmét is előírja. Az elvek nem csak szépek, meg is valósíthatók, ezt bizonyítja Kazinczy Gyöngyvér terve és írása.

Az ún. fenntartható építészet gondolata a földi erőforrások kimerülésére és az egyre növekvő környezetszennyezésre reagálva született. Ez a szemlélet, amely az építészek körében egyre elterjedtebb, a föld erőforrásaival való takarékosságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését tekinti célnak, ugyanakkor az ember fizikai és mentális egészségének védelmét is előírja. Az épített környezetnek tehát biztosítania kell a szükséges komfort- és kényelemérzetet is az ember számára, tartózkodnia kell a mesterséges és mérgező anyagok alkalmazásától, valamint attól, hogy az embert természetellenes belső kondíciók közé kényszerítse. A fenntartható építészet alapelve, hogy az energiaszükségletet megújuló energiaforrásokból fedezi, miközben minimálisra csökkenti a víz és anyaghasználatot, valamint a természetet terhelő szennyező kibocsátásokat, figyelembe véve a természet körfolyamatait és az épített környezet emberre gyakorolt hatását. A fenntarthatóság tehát egyesíti az energiatudatosság és a környezettudatosság szempontjait, maximálisan figyelembe véve a gazdaságosságot.

A terv
A fenntartható életformát követő házaspár egy környezetbarát építőanyagokból felépülő, energiatakarékos, megújuló energiával üzemelő családi ház tervezésével bízott meg. Az épületben felhasznált környezetbarát építőanyagok, az energiatudatos tervezési módszerek, energiahatékony épületszerkezetek és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával sikerült egy rendkívül alacsony energiaigényű (összesített energetikai jellemző = 56,217 kWh/m²év, energetikai minőség szerinti besorolás = A+), ugyanakkor környezetbarát és költséghatékony épületet létrehozni.

Helyszín
A telek Göd településen, a vasútállomástól mintegy 200 méterre található, ami fontos szempont a Budapesten dolgozó házaspárnak, akik fenntartható módon a közösségi közlekedést preferálják az autózással szemben.

Energiatudatos épületkialakítás
Energiatudatos épületek esetében a tájolás különösen fontos szerepet játszik a tervezés során. A két szárnyból álló épület egyik részének gerincvonala az utca vonalára merőleges, míg a másik szárny nem a megszokott derékszögben csatlakozik ehhez, hanem úgy, hogy a tetőgerinc az észak-déli irányra tökéletesen merőleges legyen, így a legkedvezőbb (déli) tájolást adva a tetőn elhelyezett napelemeknek, illetve a télikertnek. A helyiségek elrendezése is követi azt az energiatudatos alapelvet (klímazónás alaprajzi tervezés), hogy a nem állandó használatban lévő, kiszolgáló helyiségek (kamra, gépészet, WC, előszoba), illetve az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő háló az északi, észak-nyugati irányba tájolt, kevesebb számú, és kisebb méretű ablakokat kapott, míg a fő helyiségek déli, délkeleti, délnyugati tájolást kaptak nagyobb üvegfelületekkel, természetesen ügyelve a megfelelő árnyékolásukra.

A déli homlokzaton található télikert méretét úgy határoztuk meg, hogy energetikai hatása a legkedvezőbb legyen. Kellően érvényesüljön a passzív napenergia-hasznosítás fűtésben betöltött szerepe, ugyanakkor elkerüljük a nyári túlmelegedést, amiről a kellő hőtároló tömeg, és a megfelelő árnyékolás is gondoskodik.

A szerkezettervezés egyik legfontosabb része a megfelelő hőszigetelés megválasztása, és a hőhidak kiküszöbölése volt.
Aljzatban 20+6 cm hőszigetelés;  u=0,122 W/m²K  (u _megengedett =0,5 W/m²K )
Homlokzaton 20 cm hőszigetelés; u=0,17 W/m²K  (u _megengedett =0,45 W/m²K )
Padlásfödém 30 cm hőszigetelés; u=0,10 W/m²K  (u _megengedett =0,25 W/m²K )
Jó hőszigetelő képességű nyílászárók; u<= 1,1 W/m²K (u _megengedett =1,8 W/m²K )

A teherhordó falak alatt üveghab hőszigetelés biztosítja a talaj felé a hőhídmentes szigetelést. Az üveghab előállítása alapvetően rendkívül energiaigényes folyamat, ugyanakkor mi annak a gyártónak a termékét választottuk, amelyik megújuló energiát (vízenergia) használ az előállítás során, így a gyártás környezetterhelése nem nagy.

A fafödém gerendái - a gyakorlattól eltérően - a vasbeton koszorúba erősített papucsokban ülnek. A külső faszerkezetű előtető rögzítő elemei a hőszigetelésen kívül lettek elhelyezve, energetikailag leválasztva az épülettől. Így a hőhídmentesség biztosítható. A nyeregtető hajlásszögét a napelemek és napkollektorok számára szükséges legoptimálisabb dőlésszög határozta meg.

Az árnyékolást részben zsaluval, részben a körbefutó tornác-előtető által biztosítottuk, melynek változó szélessége úgy lett meghatározva, hogy nyáron védjen a beeső napsugarak ellen, télen pedig, mikor a Nap alacsonyabban jár, ne akadályozza, hogy besüssön az ablakokon.

A télikerten lombhullató növényzet véd a nyári túlmelegedés ellen. Ősszel a levelek lehullnak, és utat engednek a melengető napsugaraknak.

Környezetbarát építőanyagok
Az épület teherhordó falszerkezete és válaszfal rendszere 30, illetve 10 cm vastag mészhomok téglából épül. A mészhomok tégla előállítása harmadannyi CO₂ kibocsátással jár, mint a vázkerámiáké, és jóval nagyobb a hőtároló tömege. Bár hővezetési tényezője rosszabb, 20 cm hőszigeteléssel a falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének különbsége már csekély. (SILKA30+ 20 cm kőzetgyapot szigetelés u=0,17 W/m²K, Porotherm30 +20 cm kőzetgyapot szigetelés u=0,15 W/m²K). Mindemellett a mészhomoktégla kiváló pára- és nedvességgazdálkodó anyag, és az ára is kedvezőbb.

Homlokzati hőszigetelésként egyszerűbb kivitelezhetősége miatt a kőzetgyapotra esett a választás. A cellulóz hőszigetelést azért vetettük el, mert alkalmazásával a homlokzat csak homlokzatburkoló elemmel (tégla, kő, fa, stb) alakítható ki, a megrendelők pedig olcsóbb és egyszerűbb vakolt homlokzatot szerettek volna. A nádhőszigetelést pedig azért zártuk ki, mert azonos vastagság mellett a kőzetgyapot kedvezőbb „u” értéket adott.

A tetőszerkezetben ECOSER Knauf Insulation ásványgyapot hőszigetelést alkalmaztunk, amely formaldehid-mentes kötőanyag-technológiával készült, illetve megújuló anyagokat használnak az előállítás során a kőolaj alapanyagú vegyipari anyagok helyett, melyeket más szigetelőanyagokban használni szoktak.

A festékek, felületkezelő szerek, ragasztók megválasztásánál környezetbarát, nem mérgező anyagok alkalmazására törekedtünk a hagyományos termékek helyett.

Energiatudatos épületgépészet
Az épület fűtését egy 18 kW-os faelgázosító kazán biztosítja. A hőleadók alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, tehát padló- és falfűtés. Ezzel a hőleadó típussal további 10% energia megtakarítás érhető el, mivel a léghőmérséklet alacsonyabban tartható a radiátoros fűtéshez képest 1-2 °C-kal.
A HMV-t a napkollektorok (70%), illetve a faelgázosító kazán (30%) biztosítja.

A mintegy 20 m² -es napelemes rendszer éves szinten 3300 kWh áramot ad, ami bőven meghaladja a ház elektromos energiaigényét, ráadásul a rendszer még bővíthető. Terv szerint a jövőben elektromos autót szeretnének üzemeltetni a rendszerről a megrendelők.

Az energiatakarékos szellőzést télen nagy hatásfokú hővisszanyerővel ellátott kompakt szellőzőgép garantálja, míg átmeneti időszakban (tavasz, ősz) és nyáron, amikor nincs szükség a levegő fűtésére vagy hűtésére, a szellőzés gravitációsként működik. A beszívott levegő a talajregiszteren keresztül érkezik az épületbe: a szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez. A talaj hőmérséklete az év folyamán fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a növényeket rendszeresen locsolják.

Az esővizet egy 20 m³ méretű tárolóba vezetjük. Ez a víz használható WC-öblítésre és öntözésre. A szürkevízhálózat önálló rendszer, párhuzamos a hidegvízével.

A ház 2011-ben PREFA-díjat nyert.

Kazinczy Gyöngyvér
okl. építészmérnök, PhD hallgató
Környezet - és Energiatudatos Építészeti Stúdió

Kazinczy Gyöngyvér
Kazinczy Gyöngyvér 2006-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 2008-tól tagja a Magyar Építész Kamarának és a Magyar Építőművészek Szövetségének. A fenntartható építészet elkötelezett híveként 2009-ben indította saját építészirodáját, a Környezet- és Energiatudatos Építészeti Stúdiót. 2010-ben a Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely (VÉKA) elnöke, PhD hallgató a Műszaki Egyetemen. Az építészeti tervezés mellett épületfotózással is hivatásszerűen foglalkozik.

A munka szakmai tartalma kapcsolódik a "Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen" c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja.