Építész vezető tervező: Vincze László
Siófok, korai ´60-as évek. Polónyi Károly nagyszerű strandépületei, melyek Balaton-szerte több helyütt megjelennek vörös-homokkő falaikkal és hullámpala befelé lejtetett tetőlemezeikkel. Földesi Lajos 1961-es könnyűszerkezetes Hotel épülete, Csángó András Hotel Napfény-e, ami mozaiksárkányos bütüfalával fordul a hajóállomás felé. Virág Csaba balatonszéplaki, Dunai Vasmű üdülője - 1978-ban rekordidő, mindössze 8 hónap alatt készült el! Cziegler Endre 13 emeletes Európa Szálló-ja 1962-ben már áll, és a több épületből álló együttes a Balaton talán legszebb vízparti szállodasora. Különös, hogy Cziegler, a szerző nevét nehéz volt kapcsolatba hozni a szállodasorral, semmilyen neten elérhető publikáció nem említi meg. Hosszú keresés után Masznyik Csaba segített ki, ő talált rá egy korai monográfiában.
Egy másik monográfia Czieglert Földesi Lajos, Gulyás Zoltán, Kun Attila, Polónyi Károly, Farkasdy Zoltán, Pázmándi Margit társaságában említi. Ezek az akkor fiatal építészek realizálták a Farkas Tibor készítette első Balaton Környéki Regionális Terv-et, melynek újszerűsége 1965-ben nemzetközi elismerést nyert el. Azt gyanítom, hogy nemcsak e nagyszerű épületekről és mestereikről tudok(unk) keveset, hanem védelmükről , a védettségről is sikerült elfeledkezni! Ez utóbbi igen aktuális, tekintettel a terület felértékelődésére és új tulajdonosok szerteágazó fejlesztői ambícióira.
Széplakon, Világoson és Siófokon nőttem fel, ott voltam gyerek. Magunk építette tutajon bejártuk a homokos part kis lagúnáit, hatalmas fűzfákra és ijesztő méretű gyökerekre emlékszem. Ott, azon a helyen, ahol ma az A4 Studió tervei alapján készül-szépül az SCD Csoport 9 emeletes apartmanháza, a Club218.
A véletlen hozta, mi más, hogy néhány gyors, színes építészeti vázlat után 2003-ban elnyertünk egy izgalmasnak ígérkező munkát, egy 66 lakásos, vízközeli apartmanház tervezését. A telken üdülőépület állt, amit a ´60-as években emeltek. Ennek átépítését szorgalmazta megbízónk. Rövidesen kiderült, semmi értelme megtartani a lepusztult házat, az eredetileg üdülő-szálloda funkcióból lehetetlen lakásokat formálni. Helyére valami új kell. Lett is, fel is épült. Elsősorban azért, mert megbízónkkal és közvetlen csapatával nem csupán a gazdaságossági számítások tekintetében, hanem bizonyos, nem kevésbé fontos és kockázat nélküli építészeti kérdésekben is sikerült egyetértenünk. A legtöbb fejlesztő számára a be nem járatott utak és módszerek vállalása, a kísérletező, kereső attitűd nem pálya. Kockázatos. Léteznek - kevesen, - akik fiatalok, műveltek és jó ízlésűek, kitanulták az ingatlanfejlesztést, és azt jól csinálják. Figyelemreméltó építészeti ambíciókat ápolnak.
Az épület alapstruktúrája egyszerű; középfolyosóra szervezett kisméretű lakások, két világos, csupa-üveg lépcsőházra felfűzve. A hosszhomlokzaton végigvezetett folyamatos erkélyszalag elé mozgatható acélkeretek kerültek. A keretekre színes műanyag háló van felfeszítve, az az anyag, melyet már megszokhattunk épületállványokra akasztva, jó kocsik, jó mobilok és szép nők 6 ezerszeresre nagyított képeivel. (Emlékszünk a budapesti Kálvin téri tűzfalon Erdélyi Miklós Pataki Ágis mozaikjára? Amit végül is megmentettek!) A színezett hálókat kötéllel feszítik fel a keretekre, ezek könnyen oldható kötések, és alkalmasint egyszerűen cserélhetők a textíliák.
A legfelső, tetőteraszokkal kialakított szinten képletszerűen a nagyobb lakások kaptak helyet. Itt egy másik, a lenti vakolattól eltérő falburkolat jelenik meg, nagytáblás rétegelt falemez formájában.
Az építkezés 2006-ban fejeződött be. A tervezésben Mozsár Péter és Parádi Nelli voltak építész munkatársaim.
Vincze László építész