Beszélnünk kell az építészetoktatásról!
Vizsgálódás, saját oktatási kísérletek, tapasztalatok, eltérő nézőpontok, nemzetközi minták elemzése, "alulról jövő" megközelítések - a BME Építőművészeti Doktori Iskolában futó kutatásokat összegzi a nemrég megjelent Építészet és oktatás kötet. A most induló sorozat keretében ebből közlünk írásokat, Kerékgyártó Béla és Szabó Levente diskurzusra hívó bevezetőjével kezdve.
A BME Építőművészeti Doktori Iskolában folyó kutatások tematikus évek keretén belül szerveződnek. Ezeknek a két szemeszter hosszú modellkutatásoknak a célja mindig kettős: egyrészt bevezetik az alapvetően tervezői habitusú doktoranduszokat az építészeti kutatás módszertani kérdéseibe, másrészt szakmailag fontos témákat járnak körbe. A 2015/16-os tematikus év az „építészet és oktatás” témájával foglalkozott. E tárgykör folyamatos és aktuális jelentősége mellett speciálisan is fontos a doktori hallgatók számára: egyrészt a DLA-képzés egyik alapvető célja az oktatói utánpótlás biztosítása, másrészt minden doktorandusz oktat már a doktori tanulmányok első félévétől kezdve a graduális képzésben, a főállású oktatók mellett, őket segítve. A téma tehát egyszerre volt elméleti és gyakorlati, még akkor is, ha e tanévben kivételesen a „gyakorlat” nem konkrét építészeti tervezési feladat, hanem valamilyen, az oktatásra vonatkozó vizsgálódás vagy saját oktatási kísérletek és tapasztalatok összegzése volt. E vállalkozás nem titkolt célja volt az is, hogy a megszokott szempontoktól eltérő nézőpontból tekintsen a BME Építészmérnöki Karán zajló, részben az oktatás reformját előkészítő folyamatokra. Nem volt célunk a konkrét folyamatokra való reflektálás, de az igen, hogy nemzetközi minták elemzésével és saját, „alulról jövő” megközelítéseinkkel hozzájáruljunk a kari diskurzushoz is.
Az éves kutatás alapján elkészült tanulmányokat és rövidebb írásokat öt fejezetbe soroltuk. Az Építésszé válni első fejezet az építész szakmai kompetenciáival, e kompetenciák fejlődésével és fejlesztésével foglalkozik. A Hagyományos eszközök című második rész az építész eszköztárának olyan alapvető médiumait tárgyalja, mint a kézi rajz és a makettezés. A Műhelyek és kurzusok nemzetközi és hazai példákat vesz górcső alá, míg a Kommunikáció fejezetben a digitális média, reprezentáció és nyilvánosság kérdéseit körüljáró szövegek kaptak helyet. Végül az utolsó, Kreatív terek című részben a tanulás és a munka tereinek átalakulásáról, illetve átalakításának lehetőségeiről olvashatunk.
Mivel fontosnak találjuk, hogy a téma, illetve az egyes tanulmányok által felvetett kérdések a szakma minél szélesebb köreit érjék el, ezért arra kértük az Építészfórumot, hogy adjon helyet egy olyan sorozatnak, melynek keretében folytatólagosan hat szöveget publikálunk a szakportálon olyan formában (de nem feltétlenül olyan sorrendben), ahogyan a kötetben is olvashatók. Soltész Judit a kézi rajz, Skaliczki Judit a makettezés, Máthé Dóra az építészeti appok szerepéről, Bordás Mónika az építészeti tudásátadás és készségfejlesztés folyamatáról és Ilyés-Fekete Zsuzsa tanuló és munkaterek átalakulásáról írt tanulmánya a teljes kötet reprezentatív mintájának is tekinthető. A sort György Péternek a könyv bemutatóján a FUGA-ban elmondott problémafelvető írása zárja majd. Mindezzel szeretnénk felhívni a figyelmet a kötet egészére is, s annak különösen örülnénk, ha az írások kapcsán, akár azokon túllépve valamifajta diskurzus alakulna ki az építészképzés aktuális kérdéseiről.
Kerékgyártó Béla és Szabó Levente
a kötet szerkesztői
Építészet és oktatás
Szerzők: Beke András, Biri Balázs, Bordás Mónika, Giap Thi Minh Trang,
Ilyés-Fekete Zsuzsa, Jancsó Miklós DLA, Kerékgyártó Béla PhD, Lassu Péter,
Máthé Dóra, Ónodi Bettina, Radnóczi László, Skaliczki Judit, Soltész Judit,
Somogyi Krisztina, Szabó Péter, Tánczos Tibor DLA, Tóth Gábor, Török Bence.
Grafikai terv: Máthé Dóra és Biri Balázs
Tördelés: Máthé Dóra
Képszerkesztő: Biri Balázs
Kiadja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskola
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., K épület II. emelet 99.
Intézményi azonosító: FI 23344
Felelős kiadó: Balázs Mihály DLA
ISSN 2063-5982
Nyomda: Pátria Nyomda Zrt., vezérigazgató: Orgován Katalin
Nyomás: ofszetnyomás, FM-raszterráccsal
Papír: Munken Lynx 100 g (borító: 300 g)
Színek: Pantone 196 U, Pantone 540 U és Pantone 032U
Betűcsaládok: Avenir, Adobe Caslon Pro, Perfograma
Készült 300 sorszámozott példányban.
A kötet megvásárolható a FUGA Budapesti Építészeti Központban és a BME Középülettervezési Tanszék titkárságán.
www.dla.bme.hu
bmedla facebook
A kötet a behance oldalán
