A dán főváros belső öblének partján az elmúlt években nagyszabású funkcióváltásba kezdtek. A korábbi kereskedelmi kikötőrész lassan lakó- és üzleti negyeddé kezd átalakulni kiskereskedelemmel kiegészítve. A terület újrafogalmazásának egyik első lépése a gyalogos- és kerékpáros közlekedési útvonalak kijelölése, biztosítása volt. Koppenhága 2011-ben átfogó tervezés stratégiát dolgozott ki arra, hogy négy éven belül a dán főváros legyen a világ „legkerékpárosabb” városa. Az elképzelést jó pár évtizedes, a gyalogos-és kerékpárforgalmat a motorizációval szemben jelentősen előtérbe helyező városrendezési szemlélet előzte meg, már az 1960-as években felismerték, hogy a város központi utcáit át kell engedni a gyalogosoknak, a belvárosi felszíni parkolókat pedig idővel mind hagyományos terekké alakították vissza. Mindemellett a város most azt is megcélozta, hogy 2025-re szénmonoxid kibocsájtás semleges legyen, ennek egyik első lépése, hogy már idén a városi közlekedők 50%-a a kerékpárt válassza.
Ilyen előzmények mellett nem meglepő, hogy az átfogó öböl rehabilitációs program egyik első lépése a kerékpáros útvonalak kialakítása volt. A nagy bicikliforgalom azonban bizonyos helyeken jó, ha elválik a gyalogosok lassabb áramlásától, így az öbölbe egy különálló útvonal kialakítására írtak ki pályázatot, amit az Arne Jacobsen munkásságának folytatására 1971-benalapított, a közterek humán kialakítását célul kitűző dán DISSSING+WEITLING iroda nyert. A munka előzménye a 2006-ban átadott, az öblöt a város többi részével összekötő Bryggebroen gyalogos- és kerékpáros híd megépítése volt – szintén a DISSSING+WEITLING munkája –, amit a vártnál lényegesen nagyobb biciklisforgalmat bonyolít le. A híd és az új öbölparti városrész csatlakozásához rendelt a város új útvonalat és rámpát.
A tervezők úgy gondolták, hogy egy egyszerű, a kerékpárosokat biztonságosan kiszolgáló, a gyalogosoktól elzárt útvonal kialakításánál jóval többre érdemes a projekt, így egy olyan, hullámvonalban haladó hidat építettek a víz felszíne fölött 6-7 méteres magasságban, ami kényelmes ritmusban szeli át magát az öblöt. Ezzel egyrészt kellemessé, látványossá teszi magát az átkelést, hiszen a kisívű kanyargásokkal együtt a bicikliző horizontjába mindig az öböl más-más perspektívája kerül, ugyanakkor olyan építészeti elem, ami egy könnyed mozdulattal teremt kapcsolatot az öböl partján külön álló, alapvetően kockoid épülettömbök között. A 240 méter hosszú kerékpáros hidat este a korlátba beépített LED izzókkal világítják meg, így ekkor még élesebben kirajzolódik jellegzetes hullámvonala. A burkolat csúszásgátlóságát a hídnak szintén jellegzetes látványt adó narancssárga akrilfestékbe kevert apró kőzúzalékkal biztosítják. A többszörösen díjnyertes kerékpáros híd, a tervezők és a város szerint új lehetőségeket biztosít, egyben más megoldásokra is inspirál, hogy minként lehet az öböl épített környezetét, az emberléptékű közlekedést a város élhető részévé tenni. Speciális megoldást kínál egy speciális problémára.
Bán Dávid