Budakeszi Városközpont Ötletpályázat - a P8 Műhely megvételben részesült terve

Amikor a P8 Műhely belefogott a Budakeszi Városközpont tervezésébe, céljuk egy olyan városközpont kialakítása volt, amely képes szervezni és találkoztatni a kulturális és természeti értékeket. Az ötletpályázaton elképzelésük megvételben részesült. 

Városépítészeti koncepció

Budakeszi városa a következőképpen fogalmazza meg jövőképét: „Budakeszi 2030-ra legyen egy élhető, fiatalos és gyarapodó kisváros, ahol megvalósul a természeti és kulturális értékek találkozása.” Ez a jövőkép - mind a természeti, mind a kulturális értékek szempontjából – megvalósultnak tekinthető, azonban ezek találkozása a városi szövetben csak nyomokban érhető tetten. Célunk tehát egy olyan városközpont kialakítása volt, amely képes szervezni és találkoztatni a kulturális és természeti értékeket.

Meghatározó a város fő tengelyén elhelyezkedő lineáris park, amely a benne rejlő funkcióinak és pozíciójának köszönhetően joggal nevezhető Fő térnek. Sajnálatos módon ez a zöld tengely a 70-es évektől kezdődően megcsonkult, mára csak a „zöld sziget” fele értelmezhető parkként, a déli szakaszban elhelyezetett épületek uralják a sziget mintegy felét. A túraútvonalakhoz vezető Kossuth utca a beépítések miatt nem tud minőségi kapcsolatba kerülni a parkkal.

A találkozási pont csuklójában egy agora helyét kerestük, amely képes találkozópontként, rendezvénytérként működni. Ezen agora köré szerveződik a városközpont, amely folytatja és befejezi a tisztán fennmaradt fésűs beépítést. A tér folytatásaként, a parkot befejezve olyan városépítészeti lehetőséget kerestünk, amely vizuális és minőségi kapcsolatot termet az agorával, létrehozva ezzel a természeti és kulturális értékek találkozását.

Közlekedés

A tervezési terület meghatározó közlekedési tengelye a Fő utca, ez jelentős forgalma miatt túlterhelt és ez a terhelés reálisan tekintve nem csökkenthető. Sőt, bárminemű forgalomkorlátozás károkat okozhat. A főtengely helyzetét tovább nehezíti a megoldatlan parkolási kérdés. A gyalogos útvonalak a Fő utca – Kossuth utca csatlakozásánál nem tisztázottak és minőségüket tekintve is igen rosszak. Ezen problémahalmaz miatt az alábbi tematikus rendszerben kívántuk megoldani a közlekedési problémákat:

Gépkocsis közlekedés

A gépjárművel történő közlekedés rendszerén a jelentős terheltség miatt nem, vagy csak igen jelentős városépítészeti beavatkozások árán lehetne módosítani. Tekintve a beavatkozások költségterheit, a rendszeren alapvetően nem kívánunk változtatni. Az új városközponttal megjelenő plusz funkciók gépkocsis megközelítése a Kossuth utcáról történhet, az új szerepek nem rónak újabb terheket a főutcára.

Parkolás

Az új városközpont kívánt funkciói 80 új parkolóhelyet (OTÉK szerint, az időben eltérő használatokat figyelembe véve) tesznek szükségessé. Első ütemben nem lehetséges ezt a parkolószámot felszínen tartani, így az új beépítés alatt egy 89 férőhelyes mélygarázst terveztünk. A tömbtelek délkeleti oldalán végigfutó szerviz út lehetőséget teremt a harmadik ütemben megvalósítandó társasházak parkoló igényeinek kielégítésére. Elképzeléseink szerint a főúton elhelyezkedő, a városi főtengelyt „ledugózó” kereskedelmi épületet középtávon átköltöztetnénk. Helyén részben parkolót javasolunk, amely a nyugati oldali szerviz útról közelíthető meg.

Gyalogos útvonalak

A Fő utca mentén húzódó lineáris park középtengelyét második ütemben meghosszabbítottuk és bekötöttük a Kossuth utca gyalogos tengelyébe, megvalósítva ezzel a természeti értékek összekapcsolását. A járdák méreteit a főbb csatlakozópontokon kiszélesítettük annak érdekében, hogy a jelentős gyalogos forgalmat a terület kezelni tudja.

Funkcionális rendszer

Agora

A telepítést és ezzel az új városközpont funkcionális rendszerét is egy karakteres elem határozza meg: az agora. Ez a rendezvények szervezésére és találkozási pontként szolgáló elem finoman, szivárgóként működő oszlopsorral kapcsolódik a tervezési területet határoló két főtengelyhez. A teret egy négyzetes lemez szegélyezi, amely így elegáns, kisvárosias léptékű főteret hoz létre. A két, főtengely felöli oldal lépcsőt fed le. Míg az északi oldalon árkáddá válik, a keleti oldalon a művelődési ház előcsarnokaként definiálódik.

Művelődési ház

A rendezvényteret uraló, de annak egyensúlyát fel nem borító épületet helyeztünk el, amely az agora kerengőjét egy oldalon magába öleli, ezáltal előcsarnokot hozva létre. A rendezvénytér – előcsarnok – nagyterem funkciókapcsolatot úgy alakítottuk ki, hogy azok összenyitásával egy kapcsolt téri rendszer jöjjön létre. Ugyanakkor az impozáns, hosszanti előcsarnok időszakos kiállítások megrendezésének is helyet ad. A klubtermeket a ház keleti oldalára fordítottuk, amely így a csendesebb városrész irányába fordul.

Könyvtár:

A könyvtárat – üzemeltetési okokból – a művelődési ház szerves részeként helyeztük el. Főtengelye elfordul, így mellérendelt helyzetbe, a művelődési ház csendárnyékába kerül. Az előcsarnokhoz kapcsolódik, így nagyon erős vizuális kapcsolat jön létre mind a kulturális funkciókkal, mind pedig a főtérrel. A könyvtár galériás kialakítású, megvilágítása északi irányból történik, amely így kellemes atmoszférát eredményez.

Cukrászda, étterem:

A vendéglátási funkciók a városközpont nagyon fontos elemei, így azokat minőségi helyzetbe kívántuk hozni azzal, hogy a rendezvénytérre fordítottuk, az árkádsor jó lehetőséget biztosít a kitelepülésre.

Egészségház, gyógyszertár:

Az egészségház városközponti pozíciója részben ellentmondásos. Egyrészről jó helyzetbe kerül a forgalmas közlekedési csomópont közelében. Másrészt azonban fontos, hogy csendes környezte jöjjön létre. Emiatt ezt a tömböt a többi funkció csendárnyékába húztuk, egy intimebb udvarról nyílik, azonban szoros kapcsolatban van a fő térrel és a fő úttal. A gyógyszertár a tömb utcafrontjára került, a fő utcai korzóra nézve.

Kereskedelem:

A kereskedelmi funkciók javát következő ütemben látjuk megvalósíthatónak. Ezeket az egységeket a fő utcára tájoltuk, ezáltal a már részben kialakult korzót folytattuk.

Lakó:

A lakó funkció jelentős részét szintén későbbi ütemben javasoljuk megvalósítani. Elhelyezését, tájolását tekintve a hagyományos fésűs beépítést tartjuk a legjobb megoldásnak.

Anyaghasználat, karakter

Budakeszi egy fiatalos, ugyanakkor erős hagyományokra építő kisvárosként határozza meg magát, amely önmeghatározásban fontos szerepet játszik a kulturális és természeti értékek megélése. Ezeknek az alapgondolatoknak mindenképpen meg kell jelenniük az új épületegyüttesen, így a következők alapján határoztuk meg az épületek karakterét:

Hagyományok tisztelete:

A települési szövetből tisztán olvashatóak a hagyományos fésűs beépítés sajátosságai. Fontosnak tartottuk, hogy az épületegyüttest ehhez a hagyományos beépítéshez illesszük. Ennek eredményeként jön létre egy új sűrű szövet, amely a sarkon két irányból zárja az utcaképet. Tömbszerű megjelenésükkel az épületek képesek képletszerűen, jól olvashatóan befejezni a hagyományos utcaképet.

Friss formálás:

A magas tetős tömegeket nem tagoltuk, ezáltal kortárs formanyelvet hoztunk létre. A formálás frissessége nem csak a külső karakterjegyeken olvasható, de a téri rendszeren is. Olyan tömböket hoztunk létre, amelyek képesek kiszolgálni az egyre dinamikusabb életvitelt, a jelentős részben fiatal lakosság igényeit. A karakter frissességét erősíti a fehér látszóbeton megjelenése, amelyet dinamikus formálással jelenítettünk meg.

Természeti és kulturális érékek:

A természeti és kulturális értékeket önhordó falazott kőburkolattal jelenítettük meg a házakon. Ez a burkolat mind látványában, mind tapintásában képes közvetítetni a természet erejét. Ugyanakkor a csiszolt kivitel elegánsan jelenik meg a házakon, így a kulturális értéket képes befogadni.

P8 Műhely