Budapest Szíve ötletpályázat
vezető tervezők: Terbe Rita, Tolnai Zsolt, Tóth Tamás
8. sorszámú pályamű
vezető tervezők: Terbe Rita, Tolnai Zsolt, Tóth Tamás
társtervezők:Mészöly Csaba, Barna Orsolya
Részletes bírálat:
A pályamű teljes tervezési területre vonatkozó javaslata ötlet szintjén marad, annak műszaki megvalósíthatóságával nem foglalkozik. Esetleges beavatkozásokat, bizonytalan, nem rendszerben gondolkodó javaslatokat ad.
A pályázat hangsúlyos vezérelve a Duna jelenlétének érzékeltetése a Belvárosban a rakparti gépjárműforgalom kéreg alá helyezésével – a Kossuth Lajos utcai forgalomhoz hasonlóan – támogatásra érdemes. Hiányolható azonban, hogy a pályázat csak érintőlegesen tesz javaslatot a közösségi közlekedés fejlesztésére, valamint a közterületek parkoló gépjárművektől való felszabadítására.
A teljes területre vonatkozó javaslat fő attrakciója a Dunára épített úszó korzó – vízügyi szempontból kérdéses - , amely mellett a meglévő korzó revitalizálását és a rakparti utak rendszerét nem oldja meg.
A pályamű zöldfelület-fejlesztési javaslata nem értékelhető. A Belváros közlekedési rendszerének átalakítására vonatkozó hálózatfejlesztési javaslatot a pályamű nem tartalmaz, az intenzív képzőművészeti térplasztika csápjai, bár kiegészítő ötletként használhatóak, ezt nem helyettesítik.
A terv a pályázatban megjelölt kiemelt területtel, csak mint közlekedési területtel foglalkozik.
A Városház-tömbre vonatkozó terv a Károly körúti térfalra fekteti a hangsúlyt, az egykori történeti struktúra tudatos visszaállításával.
Karakteres törekvés a zárt kompozíció, a meglévő Városháza épület zárt keretként történő kialakítása, határozott, nagyméretű, nyitott agóra-tér létrehozása. A pályamű a körút térfala és a városfal közötti területen – a történeti struktúrából levezetett – épülettömböket javasol, szűk, sikátorszerű átjárókkal, a körút felőli sétány és a belső agóra-tér összekapcsolására. Ez a térszervezési alapképlet értékelhető, de a konkrét javaslat szerint a hat kisebb épülettömb létrehozása közös tetővel, túlságosan nagy, rideg tömeget képez. A rövid utcaszakaszok a térfal áttört jellegét nem kellően engedik érvényesülni, a tető a tervezett közterületekre (átjárókra) és az épületekre nézve is inkább zavaró. A garázslejáró a térszervezésnek megfelelően a Károly körúti oldalról, a közlekedési fő megközelítés irányából kerül kialakításra.
Az agóra tér a régi és az új épület tömege közötti térben valósul meg. A Deák téri kapcsolat hiányának szempontjából különösen kifogásolható. Előnyös, hogy a Városháza tér a kulturális funkciók előterét képezi, azok bejáratai az agórára nyílnak, azonban a tér kialakításában jelentős szerepet játszó padok lemerevítik a teret, használhatóságát korlátozzák.
Összességében megállapítható, hogy a pályamű gondolatisága nagyvonalú megoldásra adna lehetőséget, de a bemutatott részletek nem kellően átgondoltak, kidolgozatlanok.
