Bükfürdői fedett fürdő bővítése
Építész: Károlyi István
A beruházás elsődleges célja volt a szolgáltatás színvonalának emelése, a pihenőterek és a vízfelület bővítése. Mindehhez figyelembe kellett venni a fürdőben engedélyezett létszámot, mintegy 130 fős bővítéssel számolva. Ehhez készült az új előfürdőblokk és két új medence.
A programból kiindulva a meglévő, de teljesen felújított 5. számú medence lett a középpont, főképp annak új árnyékoló tetője, mint építészeti attrakció, s körülötte alakították ki az új épületegyüttest. A C alakú alaprajz déli irányban nyitott, a többi égtáj irányából szélvédelmet biztosit az 5. számú medencében fürdőzők számára. A centrális konfigurációt indolkolja Bükfürdő mikroklímája, a csaknem állandó széljárás, mely északi-északnyugati irányból éri a területet. A C alaprajzi forma magában foglalja a pihenőtereket, valamint a fedett és a nyitott medencét. A magas tetős, földszintes épülettömeget lapos tetős nyaktag kapcsolja a fedett fürdőhöz. Az egész bővítmény hossztengelye 7,5°-ot zár be a fedett fürdő hossztengelyével.
A pihenőterekben négy, egymástól elhatárolt, egyenként 28 fős egység épült. Az egységeket vizuálisan tovább osztják a közepükön kialakított, a padló szintje fölé emelt növénytartók. A két új medence közül a 136 m2 vízfelületű fedett, a 191 m2 vízfelületű nyitott, a vízmélység mindkettőnél 110 cm. A medencéket kiúszó folyosó köti össze. A medencecsarnok tetőszerkezete kifut a nyitott medence fölé is, és annak egyharmadán nap- és esővédelmet biztosít. A medence-felújítás lényege, hogy a meglévő medence bennmaradó zsaluzatként szolgált a korszerű technológiával épített új, vízzáró vasbeton medence számára. Lebontották a régi összekötő folyosót, árnyékoló tetőt és a medencén belüli ülőpadokat. Az átépítés következtében a vízfelület kismértékben csökkent - 508 m2-ről 482 m2-re -, mélysége viszont a 90 cm-ről 110 cm-re nőtt. A medence hűvösebb időszakokban is kényelmesen használható a két fedett közlekedő zsilip révén, amelyekkel az épületegyütteshez csatlakozik.
A közlekedő terek legfontosabb eleme a C forma belső oldalán futó, a különböző funkciójú tereket összefogó, üvegezett közlekedő folyosó. Az 5. számú medence felől minden homlokzati egységben van nyitható szakasz, így jó időben a terek nagy felületen megnyithatók a víz felé. Kb. a hosszanti felező vonalában kapcsolódik hozzá a fedett fürdőbe vezető nyaktag. A nyaktagon át két ponton lehet a fedett fürdőből a bővítménybe lépni: a medence-csarnoknál (a jelenlegi üvegezett folyosó becsatlakozásánál), illetve a férfi előfürdő-vizesblokk közelében.
Az épület részben alápincézett. Az említett közlekedő folyosó alatt gépészeti szerelő és közműfolyosó fut. A hőközpont, szellőzőgépház és vízgépház nagyrészt a nyaktag alatt van, az ellátandó helyiségekhez viszonyítva centrális helyen. A közműfolyosó és a gépészeti terek falai vízzáró vasbetonból készülnek, 30 cm falvastagsággal. A 10. sz. medence építésénél szerzett tapasztalatok szerint ez a megoldás biztosítja a kívánt vízzárást. Azonos szerkezetet alkalmaztak az új medencéknél is. A földdel érintkező függőleges felületek - a biztonság fokozása céljából - hideg bitumenmáz szigetelést, a földszinti padlók talajnedvesség elleni szigetelést kaptak.Az épületet szerkezetileg négy zónára osztották, amelyek szinkronban vannak a funkció-csoportokkal. A C szárnyban a pihenőzóna termeinél a kisebb sugarú belső ív vasbeton pillér-gerenda, a nagyobb sugarú külső ív téglapillérekkel erősített réteges téglafal szerkezet. Ezek a sávok 8,7 méter támaszközű, fűrészelt fa szelvényekből készült rácsostartókat támasztanak alá, melyekre a kishajlású tetőt hordozó szelemenek fekszenek föl. A belső pillérsoron belül elhelyezkedő üvegezett folyosó fedését karcsú ragasztott fa, ún. RRFA szelvényekből álló, télikert jellegű szerkezet hordozza. Ugyanitt a medencetéri zóna hasonló alaphelyzetű, de rácsostartók helyett 16 méter támaszközű rétegelt ragasztott fatartókat támaszt alá. Az RRFA tartók a külső oldalon közvetlenül az alaptestekre terhelnek. A tartókra fekszenek fel a szelemenek, amelyek itt íves vonalvezetésű tetőt hordoznak. Az üvegezett folyosószakasz azonos szerkezetű a pihenőtérivel.
A nyaktagnál a vasbeton oszlopok és téglafalak vasbeton gerendákat támasztanak alá, amelyek sík vasbetonlemez födémet hordoznak. A gerendák sugár-irányúak, a körcikk alakú födémlemezeknél a legnagyobb támaszköz 7,5 méter. Az 5. számú medencét árnyékoló tető két, tükörszimmetrikus, legyezőszerű szegmensből álló szerkezet. Egy-egy szegmensét 5 darab RRFA tartó támasztja alá. A 17,6 méter fesztávú tartók az egyik oldalon a medence fenéklemezére terhelő, rövid, ovális alaprajzú vasbeton pillérekre támaszkodnak, a másik oldalon pedig a C szárny belső oszlopsorára. A tető szelemenes rendszerű.Mind a pihenő-, mind a medencetér fölött párazárral, hőszigeteléssel, kiszellőztetett légréssel ellátott kéthéjú hideg tetőt terveztek. A tetőfedő anyag ötvözött horganylemez. A helyiség felőli mennyezeti felület a pihenőterekben lambéria, a medencetérben ”Fibracoustic” lemez. A nyaktag feletti födémen hagyományos lapos tetőszerkezet van. A lapos tető és a fedett fürdőépület között 1,2 méter széles tűzgát létesült, felülvilágító sáv formájában. Az épület rendeltetéséből adódóan a kerámiaburkolatok dominálnak. A pihenő-terekben egyszerű mázas, a közlekedő- és medencetérben csúszásmentes kerámia padlóburkolatokat alkalmaztak.
Tervező: ARMEX Budapest Kft.
Építész: Károlyi István
Statika: Szlancsik László (STS Kft.)
Épületgépészet: Lovas József
Elektromos tervező: Piller Tamás
Vízgépészet: Sallai József (ALCOR Mérnökiroda)
Közmű: Erős László
Generál kivitelező: STRABAG Hungária Kft.
Ragasztott faszerkezetek: S.O.K.O.N. Kft.
