Épülettervek/Hallgatói terv

Autonóm gazdálkodási központ és szemléletformáló közösségi tér, avagy egy mezőgazdasági-ipari épület újrahasznosítása körforgásos szemlélettel

2024.10.18. 18:00

Linnert Napsugár diplomamunkájában a fenntartható építés újragondolását célozta meg, fókuszálva egy meglévő, elhagyott sertéstelep új funkcióegyüttes mentén történő újrahasznosítására. A tervezési folyamat során a helyi közösség bevonásával alakult ki fenntartható, autonóm működésű kooperatív üzem. 

Környezettudatos szempontrendszer

Diplomamunkám a BME 2022-ben indult Környezettudatos építési szakmérnöki képzésének lezárására készült. A fenntartható/környezettudatos/ökologikus/regeneratív építésnek (ki-ki használja a számára szimpatikus kifejezést) nincsen kanonizált módszertana és a gyakorlatban többnyire kimerül az energetikai-gépészeti tervezésben. 

A szakmérnöki képzés megmutatta a fenntarthatóság sokféle arcát és a képzés során a szaktársakkal célunkká vált, hogy felállítsunk magunknak egy később is használható tervezés-módszertant, azaz megtalálni melyek a tervezés azon eszközeit, amelyektől társadalmilag, gazdaságilag és környezetileg is fenntarthatóvá válik a létrejövő épület. Diplomamunkámat ezen szempontrendszer alapján szerettem volna megtervezni valós helyzetben, valós közösséggel és gazdasági szereplőkkel.

Témaválasztás

A diplomafélév előtt keresett meg a terv tárgyát képező 70´-es évekbeli 3500 m2-es tipizált vasbetonszerkezetű sertéstelep épületének hasznosításával a volt termelőszövetkezet épületének jelenlegi tulajdonosa. Mivel a település jövőjében családommal magam is érintett vagyok ökológiai módszerekkel művelt egyhektáros kisbirtokunk miatt, érdeklődve fordultam a 2008 óta üresen álló épületek által támasztott kihívás felé, azzal a szándékkal, hogy a diplomamunkára szánt energiát így legalább a település javára fordíthatom.

Természetesen feltettem a kérdést magamnak, hogy miért is foglalkozzam „ólakkal"?

- Mert jelen környezetében még gazdasági potenciált jelent egy hagyományos szerkezetű épület

- Mert szinte minden település mellett található hasonlóan elhagyott állattartó épület. A mezőgazdasági-ipari épületállomány 80%-a származik ebből a korszakból, ugyanakkor az állatállomány azóta majdnem negyedére esett vissza, emiatt nagyon sok a kihasználatlan, üresen álló épület.

- A bomló épületek óriási szennyezést jelentenek közvetlen a termőföldek mellett.

- A terv a vidéken nagy számban megtalálható hasonló tipizált mezőgazdasági-ipari épületek továbbhasznosításának esettanulmányaként tanulságul szolgálhat az épülettípusnál.

- Új épületként többnyire szendvicspanel épületek épülnek hasonló célra. A gyorsan elhasználódó, hőcsillapításra alkalmatlan könnyűszerkezetes épületek élettartama még rövidebb, ugyanakkor nagyobb az üzemeltetési energiaigényük, ez rövid évtizedek alatt az ágazatban hátrányossá válik.

- Az állattartó épületeket a technológia határozza meg, amelynek avulása kb. 15 év. De mi lesz azután?

Tervezési célok

A tervezés vezérelve az volt, hogy a helyi gazdasági szereplőkre és erőforrásokra alapozó, a helyben található építőanyagokat maximálisan újrahasznosító, a közösség számára nyereséges és a táji, környezeti adottságokkal összhangban működő épület jöjjön létre egy olyan tervezési folyamat során, amelynek a közösség tagjai és a helyi vállalkozók is részesei. Emiatt a tervezést megelőző környezetelemzés nagyobb hangsúlyt kapott, mint maga az épülettervezés.

Kiterjedt egyrészt a gazdasági/társadalmi/táji környezet elemzésére a funkciók és az épület működésének kialakításához, másrészt a meglévő épület értékeinek megértésére annak érdekében, hogy a legcsekélyebb beavatkozást kelljen végezni, a lehető legjobban kihasználva az épület sajátosságait.

Ilyen sajátosság az a alagútrendszer, amely a hígtrágyatechológia miatt az épület alatt található. Ez egyrészt helyet adott mindennemű vezetékhálózat bontás nélkül kiépítésére, másrészt passzív energetikai eszközként mint kollektor a levegő előtemperálására használtam fel. Másik ilyen sajátosság  a meglévő felülvilágítók rendszere, amely nemcsak természetes fényforrást jelent, de szoláris hőnyereséget is, továbbá a szellőztetésben is szerepet kapott.

Hogyan szolgálja a közösséget a funkció

Mivel a helyhez és közösséghez illeszkedő funkció a biztosítéka az épület hosszú időtállóságának is, ennek meghatározásával töltöttem a legtöbb időt.

A közösség működésének, identitásának, a település élhetőségének és hiányosságainak feltérképezéséhez a település lakóit, vállalkozóit, civil szervezeteit kérdőívvel kerestem fel. A közösség összetartására, közös céljaira, gazdasági és szociális helyzetére, munkalehetőségeire, energia és élelmiszer önellátásra való törekvéseikre kerestem válaszokat és próbáltam feltérképezni a település jövőjére irányuló víziójukat. A kérdéssornak része volt a településhez, tájhoz, megélhetéshez kapcsolódó identitásformáló értékek meghatározása is.

A ´Megbízóval´ is hosszasan beszélgettünk a meglévő telep működéséről, energiafogyasztásáról, a megtermelt terményekről, a keletkező hulladék feldolgozásáról, szezonalitásról, jövőbeli terveiről. A telep tevékenységeit időben jól kiegészítő és az általa termelt mezőgazdasági termények feldolgozásához leginkább kapcsolódó funkciókat kerestük.

Végleges célként körvonalazódott egy autonóm működésű, többfunkciós, terményelőkészítéssel, részleges feldolgozással, szárítással foglalkozó kooperatív üzem. Működésének fő szempontjai, hogy a.) a feldolgozandó alapanyag a környékbeli  gazdaságokból kerüljön ki b.) az energiaigény biztosítása lehetséges legyen a gazdaság hulladékával táplált biomassza fűtőműből, ezért elsősorban hőenergia felhasználásával működő üzemek jöhettek számításba c.) létrejöjjenek érdekkapcsolások a helyi termelők, az önkormányzat és a közösség tagjai között d.) tanulási, tapasztalatmegosztási tér szükségessége e.) vállalkozások közös megjelenése a régióban, új alternatív laza szövetkezeti forma keresése.

Az alaprajzi struktúra minimális átalakítással be tudta fogadni a körvonalazott funkciókat. A kizárólag felülvilágítóval ellátott 300 m2-es csarnokterek lettek az üzemi terek, míg a homlokzati nyílásokkal is rendelkező kisebb alapterületű térsor fogadta be a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló közösségi és kisüzemi funkciókat és a korábban is gépészeti és szociális kiszolgálórész pedig a biomassza fűtőművet és öltözőket.

Gazdasági modell és megvalósíthatóság

Az üzemi terek egy része a tulajdonos üzemeltetésében marad, főtevékenységének kiegészítéseként, mint például az energiaközpont, a pelletgyártó üzem, a gyapjúmosó és a zöldség és gyümölcsszárító, a többi üzemi terület bérbeadásra kerülne, a környékbeli vállalkozások számára. A szintén bérelhető kereskedelmi / kisüzemi / műhelyterek aktív kapcsolatot létesítenek a látogatókkal, vásárlókkal, míg az üzem a kantin és oktatási területe pedig mint közösségi terek helyet biztosítanak a gazdák tapasztalat-megosztására, ezáltal a mezőgazdasági szemléletformálásra és láthatóvá teszik törekvéseiket a látogatók számára is.

A vegyes használattal nem csak a társadalmi interakciók támogatása volt a cél, hanem a szezonális jobb kihasználtság is. Mivel a fizikális munkaerő hiánya probléma, olyan funkciókat részesítettünk előnyben, amelyek kiegészítik a jelenlegi munkaerő- és energiafelhasználás holtidőszakait.

A végleges program négy ütemben valósulna meg. Átmeneti hasznosításként bérraktárként működne, amelyek létesítése nem jár nagy kezdeti anyagi befektetéssel illetve energiafelhasználással, de elősegíti, hogy az üzem felkerüljön a helyi gazdasági szereplők térképére ezáltal felértékelődjön és megalapozza további átalakítását, hasznosítását.

Tájregeneráció, kísérleti gazdaság

Az utóbbi években gyakoribbá váltak a villámárvizek, amelyek a dombvidéken fokozott talajeróziót okoznak, ennek megállítására a gazdák már alkalmazzák a részleges zöldítést, de a korábbi gyakorlatról az ökológiai gazdálkodásra való átállásban nagy szerepet kap a kísérletezés és a tapasztalat-megosztás a szemléletmód alakításában. Az épületet övező mezőgazdasági terület egy részén tangazdaság/kísérleti gazdaság is kialakításra kerül, aminek központjaként szolgál az üzem oktatási-közösségi része.

A barnamezős terület hasznosítása és megtisztítása a 15 év alatt felhalmozódott hulladéktól már magában is regeneratív hatással bír, de ezen túlmenően a zöldterületek sokfélesége, a növények változatossága, a vízmegtartó megoldások alkalmazása, körforgásos vízhasználat, a vizek lefolyását lassító épített környezeti elemek, vízáteresztő burkolatok, agroerdészeti kísérleti területek kialakítása, direktvetés és váltott művelés bemutatása is a tájregenerációt szolgálja.

Energiadesign

Az autonóm épületműködést a környezeti erőforrásokon alapuló aktív és passzív elemekkel szeretnénk elérni:  az aerodinamikus szellőzés a közműcsatornákban előtemperált levegővel üzemel, a széltornyok növelik a felhajtóerőt, ami nyári melegben is biztosítja az éjszakai áthűtést. A biomassza fűtőmű a gazdaságban és a településen keletkező 3500 t mezőgazdasági hulladéknak a 8%-ával biztosítja a hőigényt, így ez nem jelenti az erőforrás kizsigerelését. A napelemek, mint aktív berendezések az elektromos igényt biztosítják, a napenergia passzív felhasználását a tájolással benapozással és a szoláris hőnyereséggel vettem figyelembe a klímazónák kialakításánál. A csapadék a lapostetőről összegyűjtésre kerül az egykori hígtrágya ülepítő medencékben és felhasználásra kerül az épület szürkevízhálózatában.

Körforgásos anyaghasználat

Az anyagfelhasználásnál priorizáltam a betervezendő anyagokat. A tartószerkezet és falazatok felújításra kerülnek, de sok egyéb helyszíni anyag kerül felhasználásra, amelyek korábban más célt szolgáltak. A tipizált technológiának és a nagy alapterületű épületeknek köszönhetően sok újrahasználható egyforma elem áll rendelkezésünkre. Jellemzően az anyagok egyneműek, kompozit nehezen újrahasznosítható anyagot az építés idején még nem alkalmaztak. Mivel védett helyen voltak jó állapotban vannak.

Például a hígtrágya csatornák lefedésére használt kb. 1000 m2-nyi betonrácsnak és betonrúdnak kültéri vízáteresztő burkolatként hosszabbítom meg az élettartamát. A korábbi nyílászárók zártszelvény keretei, mint külső árnyékoló tartószerkezet élednek újjá. A malacnevelő kalodák terpesztett lemezes paneljeiből terveztem a bejárati tér árnyékoló rendszerét. De a legnagyobb felfedezés volt az otthagyott enyésző anyagok között a kutricák elválasztóinak használt 450 m2 akácfa deszkázat, ezek kerültek fel a homlokzatra burkolatként.

 

Felhasznált irodalom:

A gazdálkodás építészete - Gazdálkodó építészet, Emlékezés Reischl Gáborra, Országépítõ - 29. évf. 2. sz. (2018.)

Reischl, Gábor: Mezőgazdaság és építészet. Terc, Budapest, 2010

Novák Ágnes: Kaland a ház körül, Az épített környezetért Alapítvány, Budapest 2001

Ruda Győző: Állattartási, tárolási épületek és anyagaik újrahasznosítása, Doktori értekezés, Gödöllő 2007

Szőke Andrea: Extenzív zöldtetők, és azokon alkalmazott egyes Sedum fajok komplex értékelése, doktori értekezés,  Buadapest 2015

Zöld András, Szalay Zsuzsa, Csoknyai Tamás: Energiatudatos építészet 2.0, Terc, 2016

Karád Településképi arculati kézikönyv

 

/  Linnert Napsugár /