Csepely-Knorr Luca tájépítész és PhD hallgató a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán. Diplomáját 2005-ben szerezte. Diplomamunkájával elnyerte a Magyar Építész Kamara és az Urbanisztikai Társaság Diplomadíját is.
Luca 2005-2006 között a Főkert Tervezési Stúdió Kft.-nél tájépítész tervezőként dolgozott Budapesten. 2006-tól először ösztöndíjas phd hallgató, majd egyetemi tanársegéd a Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszékén. 2010 januárjától júniusáig a Manchester School of Art, Manchester Metropolitan University Tájépítész Képzésének vendégoktatója volt.
Luca a Magyar Építész Kamara és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Történeti kertek és kertművészeti együttesek szakbizottságának tagja
Fontosabb tervpályázatok:
Fehértó, Dózsa György tér (2007) - 1. díj
Wienerberger PLC
Budapest, V. Kossuth tér Térépítészeti tervpályázat (2007) - 3. díj
Országgyűlési Hivatal
Budaörs, Törökugrató, Bányagödör rekultiváció ötletpályázat (2007) - Megvétel
Mesteriskola
Fontosabb publikációk:
Csepely-Knorr Luca, „Frederick Law Olmsted’s Public Parks, Parkways and their influence on the Continent” (p. 671-678, Julius Gy. Fabos et.al (ed.): Fábos Konferencia 2010 - Tájépítészeti és zöldúttervezés; Budapest, 2010.)
Csepely-Knorr Luca, „Budapesti közparkok a 19. század végén. A közparkok jellegzetes elemeinek és a közpark-elmélet változásainak vizsgálata Berlin, Bécs és Budapest parkjainak példáján” (p. 111-116, Ágnes Sallay (ed): Ormos Imre Tudományos Ülésszak. LOV 2009. Tájépítészeti Tanulmányok. 4D Könyvek; Budapest, 2010).
Csepely-Knorr Luca & Sárospataki Máté, ´A “Gellérthegyi Paradicsom” A Budai Arborétum Felső kertjének építéstörténete a II. Világháborúig´ (p. 2-25, 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat Vol. 14, Nyár 2009; Budapest, 2009.)
Csepely-Knorr Luca, ”Fehértó, Dózsa György tér” (Régi-Új Magyar Építőművészet Vol. 4, 2008; Budapest, 2008.)
Csepely-Knorr Luca, ´A múlt kérdései – a jövő válaszai. Budapest, V. Kossuth tér térépítészeti tervpályázat´) (p. 3-25, 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat Vol. 8, Tél 2007; Budapest, 2007.)
Csepely-Knorr Luca, ”A hotkóci szentimentális kert, a ’kert portréja’ és a portré festője” (p. 17-26, 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat Vol. 7, Ősz 2007; Budapest, 2007.)
Személyes vallomás
A RIBA Goldfinger 2010 Ösztöndíj lehetővé teszi számomra, hogy kutatásokat végezzek a 20. század első felének magyar és angol várostervezése, városépítészete és tájépítészete közötti kapcsolatok témájában. Kutatásaimat Eamonn Canniffe és Sally Stone professzorok felügyelete alatt folytatom majd a Manchester Metropolitan University Department of Art & Design karán.
Kutatási témám Rerrich Béla magyarországi és Thomas Mawson Egyesült Királyság-beli munkásságára koncentrál, hogy választ találjak arra, mi hatott Mawson városrendezéssel kapcsolatos elméletének kialakulására, illetve hogyan befolyásolta és inspirálta a Rerrich-hel folytatott közös munka a magyar elméletet és gyakorlatot, mint ahogy azt Rerrich elméleti írásai és gyakorlati munkássága példázza. Rerrich Béla (1881-1932) egy nagy hatással bíró magyar építész, tájépítész és várostervező volt a 20. század első felében, aki vezető szerepet játszott a tájépítész oktatás megindításában Magyarországon. 1907-ben Rerrich Thomas Mawson (1861-1933) kertépítész és várostervező irányítása alatt dolgozott.
Tájépítészként és a tájépítészet témájának kutatójaként szeretnék szélesebb rálátást nyerni a városi környezet építészeti perspektíváira. A Manchester Metropolitan Universitynél eltöltendő kutatói kurzus páratlan lehetőséget biztosít számomra, hogy a 20. század első felének, illetve közepének kapcsolatait vizsgáljam az Egyesült Királyság és Magyarország várostervezése között, különös tekintettel a tértervezésre. Az ösztöndíj segítségével tanulmányozhatom a különböző szakterületek közötti tudományos vizsgálat módszereit, mely a művészettörténetet, városépítészet történetét és városrendezés történetét érinti. Bízom benne, hogy a Manchester Metropolitan Universitynél folytatott IMPhil kutatásom a jövőbeli nemzetközi kutatásaim alapjául szolgálhat majd.
Magyarország felsőoktatásában egyre nagyobb az érdeklődés az angol nyelvű képzések irányában. Biztos vagyok benne, hogy az angol felsőoktatási rendszerben szerzett tapasztalatom és tudományos nyelvtudásom nagyon értékes lehet majd az anyaegyetemem és hallgatói számára.