Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

A 22. sorszámú, pályázatból kizárt pályamű szerzői:

Felelős tervező: Pölös István, Ilyés Marianna

Építész munkatársak: Csendes Monika, Álmosdi Árpád

A 22. sorszámú, pályázatból kizárt pályamű szerzői:
(Tervüket költségbecslési adatlap hiányára hivatkozva bírálat nélkül kizárták.)

Felelős tervező: Pölös István, Ilyés Marianna
Építész munkatársak: Csendes Monika, Álmosdi Árpád
Statika: Andorkó Endre
Gépészet: Füle Győző
Villany: Kókai Géza
Tűzvédelem: Simándi Gyula

---

 

Részlet az építészeti műszaki leírásból

 

Helyszín:
Az Európai Kulturális Fővárosa pályázat keretében megvalósítani kívánt regionális könyvtár és tudásközpont helyszíneként kijelölt terület Pécs legfrekventáltabb területén , a városközponthoz közel, de  attól teljesen leszakadva, meglehetősen heterogén építészeti környezetben található. Észak-nyugati irányból a Búza térrel, északi irányból egy gyorsétteremmel, benzinkúttal, diszkont élelmiszeráruházzal, kelet felöl  pedig a PTE Universitas utcai kollégiumával szomszédos. A telket déli irányból a vasút határolja, háttérben a Pécsi Hőerőmű sziluettjével. A telket nyugati irányból határoló főútvonalon 30 ezer személygépkocsi /nap forgalomra és jelentős zajterheléssel kell számolni.


Várostervezési koncepció:
Pécs új kulturális negyede egy új, nyugat-keleti irányú tengely mentén szerveződik. Ez a tengely az egyetem keleti kapujától indul, a 48-as téren át a mostani Universitas utca vonalán fut végig és a Balokány-ligeten áthaladva a Zsolnay gyár területére tervezett kulturközponthoz érkezik. Ezt a tengelyt gyalogosforgalmú, díszburkolatos sétányként képzeltük el, amelyre sorra fűződnek fel a déli oldalon a könyvtár, a kollégium és a hangversenyterem, északi oldalán pedig (a McDonald´s és a benzinkút zónájában) az egyetem jövőbeni campus épületei. Első ütemben (2010-ig) csak a déli oldal épülhet meg, így az északi sáv revitalizációjáig a tengely ezen szakaszát vegyesforgalmú útként kell kezelni csak a meglévő épületek kiszolgálását biztosító, minimális gépkocsi behajtással. A rektori hivatal északi oldalán, a 48-as tér kibővítéseként egy parkosított városi tér biztosítja az új „Egyetemi sétány” és a belváros felé vezető gyalogos tengelyek (Lánc utca, Nagy Lajos utca) kapcsolatát.

Beépítés:
A Tudásközpont épületét a telek észak-keleti részére helyeztük az egyetem felé nyíló főbejárattal, távol a vasúttól és a telek nyugati részébe tervezett bekötőúttól. A rendezési terv koncepciója alapján a vasúttal párhuzamosan egy új feltáró út épül, erről az útról terveztük déli irányból a felszíni parkoló megközelítését és a gazdasági bejáratot. A nagy zajterhelést jelentő Nagy Lajos utca felé az épületet zárt határoló felülettel, a városközpont , a Mecsek és a Zsolnay  kulturális központ irányába pedig nagy, nyitott homlokzatokkal fordul.. A magántulajdonban lévő benzinkút, gyorsétterem és élelmiszerüzlet új helyének megtalálása évekig is eltarthat, az új könyvtárnak egy darabig biztosan együtt kell élnie ezekkel az épületekkel, annak ellenére, hogy megjelenésükben egyáltalán nem igazodnak a tervezett „Egyetemi sétány”-hoz.

Építészeti koncepció:

A tervezési programban részletesen taglalt követelmények teljesítése mellett a fenti, több mint kétszáz éves idézet szellemiségének is igyekeztünk megfelelni a Dél-Dunántúli Tudásközpont és Könyvtár tervezése során. Olyan épületet képzeltünk el, amely reményeink szerint úgy tudja rugalmasan követni a 21. század könyvtárakkal támasztott elvárásait, hogy közben az állandóság és megbízhatóság szellemét is sugározza.
Az épület elhelyezésekor nem a szomszédos épületekkel, hanem a város főbb pontjaival igyekeztünk kontaktust teremteni. Az épület térbeli középpontját jelentő többszintes olvasótermet úgy alakítottuk ki, hogy zavartalan kilátás nyíljon a pécsi székesegyház négy tornyára és a Zsolnay Kulturális Központra is. A főbejáratot a 48-s tér fősétányának meghosszabbításában helyeztük el, így biztosítva az egyetem és az új könyvtár bejáratának térkapcsolatát. Reményeink szerint épületünk a városszerkezetben elfoglalt helyzeténél, súlyánál fogva saját maga rendező erővel bírhat a közvetlen környezetében.  Erre a szerepre  kívántunk utalni a konvex poliédertest  nehéz, természetes kődarabra emlékeztető formájával.



A sétányon haladva az épület feltárulkozása dinamikusabb és figyelemfelkeltőbb, mivel sem a telekhatárt sem a sétányt sem pedig a szomszédos épületek alaprajzi vonalvezetését  nem követik a tömegalkotó határoló felületek. Az már csak véletlen egybeesés, hogy az így elforgatott épület szinte pontosan a Széchenyi téri Gázi Kászim pasa dzsámijának irányát vette fel, amely elforduló éleivel sajátos dinamizmust ad a város főterének.
A Tudásközpontunk úgy tud magába fordulni, hogy nem veszíti el a vizuális kapcsolatot a városközponttal és a Mecsek lankáival és a Zsolnay Kulturális Központtal.
Bízunk benne , hogy az általunk körvonalazott könyvtárépület a különböző élethelyzetű, korú és társadalmi helyzetű rétegek igényeinek kielégítését, információhoz jutását  magas színvonalon tudja biztosítani és a könyvtárból kilépve  nem csak az egyetemi tanár, egyetemi hallgató, vagy a városi polgár, hanem a leszakadtabb társadalmi rétegekhez tartozók, a hátrányos helyzetűek , az unatkozó fiatalok, és a jelenleg könyvtárba egyáltalán nem járó rétegek is tudásban, élményekben gazdagabbnak érezhetik majd magukat.


Tervezési szempontok:

• Tervezési program funkcionális és területi igényeinek maximális kielégítése
• Jó megközelíthetőség (gyalogosan, tömegközlekedéssel, gépkocsival)
• Kompaktság
• Emblematikus városképi elem megfogalmazása
• Könnyű tájékozódás és áttekinthetőség a belső terekben
• Nagyvonalú olvasótermek kialakítása
• A változtatási igényekhez könnyen igazodó alaprajz
• Nyugati oldali zajterhelés elleni védelem
• Rendezvények megrendezésére alkalmas új városi közterület kialakítása
• Városrendezési előírások betartása
• Gazdaságos megépíthetőség, kis alapterület és olcsó szerkezetek alkalmazása
• Gazdaságos üzemeltetés (kis alapterület, kis lehülőfelület és épülettérfogat)
• Minél  nagyobb zöldfelületi arány biztosítása a telken

Alaprajzi elrendezés:
A tervezési programban megadott funkciócsoportokat egymás fölé, szintenként elválasztva szerveztük. A nagyobb, két szintet is átfogó egységeken belül lépcsők és galériák teremtik meg a kapcsolatot. Az alagsor alapvetően raktárakat és kiszolgáló helyiségeket tartalmaz, a földszint és az első emelet a fogadóterek és a közös használatú helyiségek zónája, a 2. és 3. emeleten a közművelődési gyűjtemény, a negyediken és ötödiken a társadalomtudományi könyvtár kapott helyet. Az igazgatás az 5. emeleti galériára, az étterem pedig a tetőszintre került. A szinteket három lépcsőház és a hozzájuk kapcsolódó liftek kötik össze. A könyvtár főlépcsője a dk-i, a személyzeti lépcső a dny-i oldalon kapott helyet, míg az ény-i (a belső terektől leválasztható) lépcső elsősorban a tetőtéri étteremet szolgálja ki. Az épület teljes alapterülete 12.800 m2

-1. szint
A telek lejtését kihasználva a 250 db felszíni parkolót a telek déli részében, az alagsorhoz kapcsolódó terepszinten alakítottuk ki. A látogatók a parkolóból a délkeleti saroknál elhelyezett lépcsőn vagy a nyugati oldal mentén kialakított tereplépcsőn, mozgáskorlátozottak pedig rámpán juthatnak az épületbe. Erről a szintről végezhető a könyvtár gazdasági feltöltése, itt találhatók a gépészeti fogadó és kiszolgáló terek, a személyzeti és üzemeltetési feldolgozó, karbantartó helyiségek. A pinceszint közepén található a könyvraktár, amely külső pincefallal nem határos.

Földszint:
Ez az épület fogadószintje, a főbejáratot a 48-as tér fősétányára, az egyetem bejáratára szerkesztettük. A bejárat előtt találkozó-gyülekező teret alakítottunk ki, enyhe süllyesztéssel az Universitas utcához (Egyetemi sétányhoz) képest. Ezen a szinten találhatók az egyetemi előadótermek, valamint a könyvtár kétszint magas fogadóterei és a kiállítótér. A fogadótérhez közönségforgalmi vizesblokk, ruhatár és üzlet, kávézó, kávézóterasz és üzlet kapcsolódik. A konferenciatermek, az előadótermek és a tetőtéri étterem a bejárat közeléből, a könyvtártól teljesen függetlenül közelíthető meg.

1.szint:
A földszinttel galériás kapcsolatban lévő szint, amely a nyugati oldalon három részre osztható konferencia teremnek, a déli oldalon PC teremnek és a gyerekkönyvtárnak ad helyet.  A személyzeti blokkokat egymás felett az épület dél-nyugati végén helyeztük el.

2. szint:
Ezen a szinten alakítottuk a közművelődési szabadpolcos teret. Itt található a zenei gyűjtemény, a hangtár, a Baranya megyei gyűjtemény és az ability gyűjtemény.

3. szint:
Ezen a szinten, az épület térbeli súlypontjában található a három szint belmagasságú, felülről is bevilágított közművelődési nagyolvasó, melynek alaprajzi körvonalát már a könyvtárba érkezéskor jeleztük a körüljárható előadótermekkel. A paravánfalakkal osztható csoportos tanulókat, a nemzetiségi, a kisebbségi gyűjteményt és a Csorba Győző emlékszobát helyeztük el még ezen a szinten.

4. szint:
A társdalomtudományi szakgyűjtemény kétszintes tere található itt, a pályázati kiírásban részletesen felsorolt helyiség- és funkciócsoportokkal. Galériás kapcsolata van a közművelődési nagyolvasóval. A tér természetes megvilágítása a nagyolvasótér formáját felvevő napvédelemmel ellátott, árnyékolható felülvilágítóval, valamint az északi és déli oldali üvegfelületekkel történik.

5. szint:
Informatikai munkaszobák és igazgatási helyiségek találhatók ezen a szinten betekintési lehetőséggel az olvasótermekre.

6. szint:
Éttermet és panorámás tetőteraszt alakítottunk ki a zárószinten.