Dinasztiák: Fejér és Dános – sógorok, a nagy magyar építők
Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal Fejér Lajos és Dános László munkásságáról olvashatunk.
Fejér Lajos és Dános László története 19-20. századi magyar történet. A Monarchia egy eldugott szegletéből, szinte a nulláról induló és a csillagokig érő karriertörténet. Hatalmas lelkesedés, tettvágy és tudásszomj az egyik oldalon, vagyoni gyarapodás és fényűzés a másikon. Majd az álomszerű életet a valóság rémálma követi, amit szinte nem is lehet élve vagy mély lelki és fizikai sebek nélkül túlélni. A szédületes emelkedések és zuhanások nyomában pedig ott épülnek a házak, a néma tanúk, melyek akár több emberöltőnyi időn át csökönyösen hirdetik az emberhez méltó világ örök ígéretét.
Weiszék is az emberhez méltó világ ígéretét keresték. Weisz Jakab kárpátaljai fakereskedő volt. Máramarosszigeten élt feleségével, Lövinger Linkával és két fiával.
Weisz idővel a pesti Erzsébetvárosba, az Akácfa utca 54-be költözött és ott nyitott fakereskedést kisebbik fiával, Gézával, aki később is ezt a hivatást folytatta.
Ahogy sok családnál lenni szokott, a nagyobbik fiút, akire jutott némi megtakarított pénz, tanítatták. És ha volt tehetsége is a fiatalembernek és állami korlátozások sem sújtották, vitte is valamire. Így lett Weisz Lajosból pesti műegyetemet végzett Fejér Lajos, építész. Művelt nagypolgár lett, aki zenét tanult, nyelveket beszélt.
Fejér Lajos (1877-1945) egyetemi diplomáját 1899-ben kapta kézhez. Rövid ideig Möller István műegyetemi tanár irodájában dolgozott, majd önállósult. Olaszországba, majd Németországba tett tanulmányutakat. 1903-ban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet felvette tagjai közé, ajánlója Gesztesi Mihály volt.
Már 1900 körül társult a nála négy évvel idősebb Ritter Ignáccal (1873-1926), akit Fejér még az egyetemről ismerhetett, hiszen Ritter is 1899-ben végzett. Ritter Bihar megyéből származott, idővel Debrecenben tartott fenn tervezőirodát és építésztervezői tevékenysége mellett építőipari szakkönyveket írt, illetve fordított németről magyarra. 1901-től vált egyleti taggá. (Jakab Dezső volt az ajánlója.)
Fejér és Ritter már közösen adta be pályatervét a kaposvári városháza és az ungvári zsinagóga megvalósítására. Előbbin III., utóbbin II. díjasok lettek.
A páros nevéhez fűződik a Magyar Pályázatok című fontos építészeti havilap létrehozása és szerkesztése. Az építészeti lapot 1903 márciusában indították útjára. A lap első számának bevezetőjében Fejérék így fogalmaztak: „Jelen folyóiratunk czélja, hogy a kiválóbb tervpályázatokat, melyekben valami művészi eszme nyilatkozik, eredeti Ízlés buzog, ne engedjük veszendőbe menni, hanem részrehajlatlanul segítsük arra a hatásos útjára, melyet jogos igénynyel tehet meg a gondolkozó elmékben. Mert minden kiválóbb alkotás újabb, esetleg még jobb eszme alapjául szolgálhat." A lapot 1907 nyaráig adták ki ezzel a címmel, hogy aztán a Magyar Építőművészetnek adja át a stafétabotot. (Az új lapot a Magyar Pályázatok egyik vezető munkatársa, az építész Führer Miklós alapította.)
1904-ben I. díjasok lettek a Berettyó-társulat nagyváradi székházára kiírt pályázaton. (A terv ugyan megvalósult, de 1930-ban jelentősen átépítették és vasutaskórházzá alakították át.)
Fejér 1904-től a Budapesti Építő-, Kőműves, Kőfaragó és Ácsmesterek Ipartestületének és az Budapesti Építőmesterek Egyesületének is tagja lett. Irodája a józsefvárosi Rökk Szilárd utcába került.
Az építészpáros a kaposvári Igazságügyi Palota és a református templom kivitelezését végezte. A Munkácsi Izraelita Hitközség gőz- és rituális fürdőre kiírt tervpályázatán második díjat kaptak.
Fejér a tervezéstől véglegesen a kivitelezés felé mozdult, bár 1909-ben még tervezett Lindenbaum Dávid megbízásából két háromemeletes bérházat a budai Fény utcába.
Fejér Ritterrel 1919-ig állt közös vállalkozásban, ugyanakkor aktívabb időszakuk 1910-ig tartott. Közös irodájukat – ahol a Magyar Pályázatok szerkesztősége is működött – Debrecenbe, Ritter irodájába telepítették át (a Teréz körút 39. alatti iroda Fejér nevén maradt). Közös debreceni munkájuk volt 1910 után a Spiegel-Englert kettős által tervezett Kereskedelmi és Iparkamara székháza, a Hajós-Villányi páros által jegyzett Siketnémák Tanintézete, illetve a Pénzügyi Palota felépítése. Utóbbi Bobula János tervasztaláról való.
Fejér Lajos 1906-ban társult Dános Lászlóval. Majd háromévtizedes együttműködésük a korszak egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb hazai építőipari cégének története lett. Vállalkozásuk több fontos hazai építészeti alkotás és telep létrejöttében játszott kulcsszerepet, az első világháborút követő szociális lakásépítésben szintén meghatározó jellegű volt a részvételük.
A Fejérnél hét évvel fiatalabb, magasabb, piknikus testalkatú sógoránál sportosabb (huszonévesen kardvívó versenyző) Dános László (1884-1935) Budapesten született Deutsch Vilmos (1855-1935) gabonakereskedő (egyben a pesti Ortodox Zsidó Hitközség vezetője) és Müller Irén elsőszülött gyermekeként. Kereskedelmi és műszaki tanulmányokat folytatott. Építési vállalkozó lett. 1912-ben vált a Magyar Építőmesterek Egyesületének tagjává. A zsidó hitéletben is aktív volt: az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) alelnöki tisztét is ellátta egy ideig.
Fejér Lajos valószínűleg feleségén keresztül ismerhette meg Dánost. Dános legidősebb húga, Berta (1885-1964) már 1904-ben hozzá ment Fejérhez. Így Fejér és Dános előbb lettek egymásnak sógorai és csak aztán közös cégtulajdonosok. A két beltag közül Fejér végezte a szakmai feladatokat, Dános az üzleti, kereskedelmi ügyletekért felelt (Dánosnak nem volt mérnöki oklevele).
Első épületeik között találjuk a Horváth Mihály tér 6. alatti saját négyemeletes későszecessziós bérházukat, a józsefvárosi Teleki tér 1-2-ben és a lipótvárosi Falk Miksa utca 3.-ban álló hatemeletes épületeket. Utóbbi Dános édesapja, Deutsch Vilmos részére készült (itt a tervező Körmendy Sándor volt). A Falk Miksa utcai házban találtak otthonra Fejér Lajos családja (Fejér édesanyja is), de a Dános famíliából is többen. Ez lett cégük bejegyzett székhelye is. A lakásban családi kamarakoncerteket is tartottak Fejér – építész kollégái közül pedig főként Vidor Emil – részvételével.
Dános László 1919-ben elvette egy bornagykereskedő lányát, Zimmermann Stellát. Két gyermekük született: Pista és Irénke.
Fejér tervezői tevékenysége elsődlegesen szűkebb pátriája, Kárpátalja területére esett: nevéhez fűződik a máramarosszigeti és a nagyszőlősi zsinagóga, az ungvári református templom és a színház. Az épületeket Ritterrel együtt emelte.
1911-ben Fejér és Dános megalakította az Ingatlan- és bankforgalmi Részvénytársaságot, majd pár év múlva, jóval nagyobb alaptőkével a Sollux prisma és fémárugyár Részvénytársaságot, a Királyi-utcai ház Részvénytársaságot, a Szondy udvar Részvénytársaságot és a Westend üzletházépítő Részvénytársaságot. Igazgatósági tagok voltak a Margitfürdő Részvénytársaságban és a Pellis Rt.-ben. 1932-ben megvették a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-t.
Az 1920 után alakult „Fejér és Dános építési vállalkozók" cégnek pedig a fővároson kívül kirendeltsége volt Debrecenben, Sopronban, de még Szalonikiben is.
Fejér és Dános igazi felemelkedése és jelentősebb horderejű építkezései a két világháború közti időszakra estek. Középületek, bérházak, kastélyok, nyaralók, templomok, gyárak, munkáslakások, de csatornázási és cölöpözési munkák is kísérték sikeres szakmai életüket a fővárosban és azon kívül egyaránt. 1920 után maguknak is építettek nyaralót: Dánosék a Hunyadi János út 17-be, Fejérék az Ákos (Gábor Áron) utca 11-be. (Ez utóbbit Hamburger/Hámor István tervezte.)
Több jelentős hazai építésszel dolgoztak. Legtöbbet talán Münnich Aladárral (1890-1975). Csak néhány példa közös vállalkozásaikból: háromemeletes historizáló stílusú bérház a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. részére a Thököly út 26-ba (1927-1928), Sertésvásárcsarnok és Nagyvásártelep a Soroksári út mentén (1930-1932), a modernista hangulatú, öt épületből álló Helvétia-házak a Király utca elején 1938-1939-ből (itt Münnich mellett Hámor István és Martsekényi Imre is tervezett). Statikusuk majd minden munkájuk esetében Gellért Sándor volt, aki a cég harmadik legfontosabb embereként több ízben képviselte a Fejér és Dános vállalkozást.
Fejér és Dános volt a hazai kislakásépítés egyik motorja. Cégük építette, többek között, az angyalföldi Kárpát utca 13-15-ben (tervező: Baumhorn Lipót, Horváth Antal-Schwartz Jenő, Wachtel Elemér) és az Üteg utca 16-20-ban (tervező: Quittner Ervin), a kőbányai Pongrác út 17-ben (tervező: Kappéter Géza) és a Kolozsvári út 39-43-ban (tervező: Györgyi Dénes és Padányi Gulyás Jenő), a budai Bocskai út 43-45-ben (tervező: Münnich Aladár) létesült telepeket, továbbá az albertfalvai OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) lakásokat (tervező: Barát Béla és Novák Ede). Szintén az OTI megrendelésére felújították a Váci utcában a Corso mozit, a mai Pesti Színház elődjét. (Fejér az OTI önkormányzatának tagja is lett). A fővároson kívül Debrecenben, Borsos József építésszel együttműködve hoztak létre kislakásos bérházcsoportokat a Hajnal utcában, a Kolozsi utcában és a Szoboszlai úton.
A húszas években nagy volumenben épített ipartelepeken – Peremarton, Sajószentpéter, Sajókazinc, Sajókaza, Tokod, Úrkút, Fűzfő – tisztviselő- és munkásházakat emeltek, melyek jellemzően nyeregtetős, minimális díszítésű épületek voltak.
Legismertebb kislakásos telepük Pasaréten született, a Napraforgó utcában az 1930-as évek elején. Kísérleti telepnek is hívták, mivel annak idején igazi kuriózumnak számított 100 négyszögöles telken szabadonálló, korszerű kertes családi házat alkotni. A 22, zömében modernista épület (16 családi ház és 3 ikerház) megépítését, ingatlanszerzéssel együtt Fejér és Dános finanszírozta – a szervezés Dános érdeme volt – a Közmunkatanács szakmai égisze alatt. Fejérék választották az építészeket, melyek listája több szempont alapján alakult ki. A többség a modernizmust vagy a modernizmustól nem távol eső architektúrát képviselte. A kiválasztott tervezők mindegyike magas szakmai tudású, elismert mérnök volt.
A belvárosi Madách téri, illetve azt ölelő épületek közül a Károly körút 3. és a Madách tér 3-4. szám alattiakat építették. Előbbi 1929-ben, utóbbi 1938-ban épült fel.
A már említett OTI volt a megrendelője 1934-ben a korszak másik meghatározó, korszerű formákra és megoldásokra támaszkodó építkezésének. Az egykori Tisza Kálmán – a mai II. János Pál pápa – téren álló három, 203 lakást magába foglaló sávház tervezői gárdája jórészt a korszak legjobb magyar modernista építészeiből került ki (több az átfedés a pasaréti telep tervezőivel). Fejérék a föld- és vasbeton munkákat végezték.
Munkájukat 1927-ben kormányfőtanácsosi címmel ismerte el a kormányzó. (Fejér Lajos és Dános László külön-külön megkapta ezt a címet.)
Ipari épületeik sorában kiemelkedő darab a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár a Soroksári úton (tervező: Quittner Ervin, majd Györgyi Dénes). A megépített sportlétesítmények közül pedig az FTC Üllői úti pályájának egykori tribünjei a legjelentősebbek.
Iskoláik közül egy Lechner Ödön-Vágó József mű, a Kőbányai Állami Főgimnázium (a mai Kőbányai Szent László Gimnázium) a legfontosabb.
A zsidó közösség számára vállalt feladatok közül négy fontos, art deco vonású épületet emelek ki: a Vágány utca 2-ben a hitközségi poliklinikát a Román-testvérek tervei alapján, a Wesselényi utca elejére a Goldmark termet is magába foglaló kultúrházat, melyet Tauszig Béla és Róth Zsigmond tervezett. No és a Pesti Ortodox Izraelita Hitközség számára épített székházat és zsinagógát, a Löffler-testvérek műveit. (A zsinagóga falán, a bejáratnál Fejér Lajosra emlékező tábla áll.).
További fontosabb kivitelezési munkáik még az 1930-as évekből a teljesség igénye nélkül: Maglódi úti Horthy Miklós kórház (Szabolcs-Maróthy-Rimanóczy-terv), Őr utca 4. (Gerlóczy Gedeon-terv), Pozsonyi út 3. (Vida-Nay-Strausz-terv), Horánszky utca 1. (Tauszig-Róth-terv) és Bajza utca 8. (Fischer József-terv).
Dános László 1935-ben váratlanul elhunyt. Pár hétre rá édesapja is. Gyermekei, Pista és Irénke Angliába kerültek és leszármazottaik ma is Londonban élnek.
Fejér Lajos Dános halála után családjával a Gábor Áron utca 25-be költözött. Velük élt édesanyja is.
Fejér családja időközben három gyermekkel bővült. Fia, Fejér János 1937-ben végzett építészmérnökként. 1939-től kezdett dolgozni édesapja cégénél. A világháború során a munkaszolgálatot nem élte túl. Fejér édesanyja a Maros utcai kórház nyilasok általi felrobbantásakor lelte halálát.
Lányai közül Elza hozzáment egy neves orvoshoz dr. Szold Endréhez. 1937-ben, fiatalon hunyt el. Klára (1907-1998) is férjhez ment, ő egy gabonakereskedő, Steiner Sándor felesége lett. Steiner Buchenwaldban halt meg.
Fejér Lajos feleségével egy pozsonyi úti svéd védett házban vészelte át a legnehezebb napokat. Előrehaladott betegsége miatt 1945 februárjában, Budapest felszabadulása idején érte a halál. Testvére, Géza még a vészkorszak előtt hunyt el.
Özv. Fejér Lajosné egyetlen megmaradt lányával és unokájával, Steiner Ágnessel 1957-ben kivándorolt Izraelbe. Ágnes hozzáment Bisseliches Péter mérnökhöz (héber neve: Bar-Sela David), Bisseliches Mózes vasbeton-szerkezetépítő vállalkozónak és egyben a Magyar Cionista Szövetség egykori elnökének a fiához. (Bisseliches Mózes és Péter részt vett a fővárosi hidak háborút követő helyreállítási munkálataiban. 1949-ben vándoroltak ki Izraelbe.)
Bar-Sela Ágnes, Fejér Lajosnak és Dános László húgának az unokája ma is Tel-Avivban él. Ápolja felmenői, a nagy magyar építők emlékét.
Gottdank Tibor
A szerző építészeti kutató, a Magyar zsidó építóművészek öröksége. Lajtán innen, Lajtán túl (K.u.K. Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 2018) című könyv szerzője. A sorozatban korábbi részei az Építészdinasztiák dossziénkban nézhetőek meg.
Források
Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
Fejér és Dános, építészmérnökök, építési vállalkozók 1906-1931, Jubileumi kiadás
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Modern házak és lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története, Terc Kiadó, 2019.
Ferkai András (szerk.): Pest építészete a két világháború között, Modern Építészetért Közhasznú Társaság, 2001.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
MyHeritage.com – Geneology Family Tree
Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Budapest, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Ipar, Műemlékvédelem, Művészet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja
A szerző köszöni Bar-Sela Ágnes segítségét.
