Diplomamunka Pécs-Kelet városrész fejlesztésére

Gyergyák János, a Pécsi Tudományegyetem végzős hallgatója diplomadíjas tervében Pécs keleti városrészének átfogó vizsgálata mellett két komoly problémákkal küzdő területet (Meszes, illetve Hősök tere - György-telep) elemzett részletesen és készítette el az átfogó rehabilitációs tervüket.

Részletek a diplomamunkából

XXII. cikk
MAGYARORSZÁG TÖREKSZIK ARRA, HOGY AZ EMBERHEZ MÉLTÓ
LAKHATÁS FELTÉTELEIT ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ
VALÓ HOZZÁFÉRÉST MINDENKI SZÁMÁRA BIZTOSÍTSA.
Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)

Diplomatéma bemutatása

Pécs a 2010-es EKF év után új utat, gazdasági lehetőségeket, fejlesztéseket keres. Sok szó esik a kultúráról, egészségről, az élhető környezetről, azonban kevesebb figyelmet szentelnek olyan fontos társadalmi kérdéseknek, mint az egészséges lakhatás, szegregációs problémák vagy szociális fejlesztések.

Diplomatémámban Pécs Keleti városrészének - mely napjaink egy igen rossz presztízsű területe - fejlesztési lehetőségét keresem. A témám során e terület teljes körű analízisét, feltérképezését, a témához kapcsolódó kutatásokat végeztem el, majd a terület jövőbeni lehetőségeire adtam választ.

A munkám során az első lépéstől kezdve a következő gondolat foglalkoztattak:

• Hogyan lehet Pécs befogadó város, egy nemzetközi példája XXI. század egyik legfontosabb szociológiai és urbanisztikai problémájának, a szegregáció elleni küzdelemnek?
• Hogyan jöhet létre egy széleskörű támogatás, a társadalom által is elfogadott integrációs program annak, fizikai kereteinek bővebb kidolgozásával?
• Hogyan lehet a lehető legkevesebb gazdasági befektetéssel - közpénz - önfenntartó épített környezetet és gazdaságot létrehozni?
• Milyen műszaki fejlesztések szükségesek az élhető, emberhez méltó „élettér”kialakításához, kapcsolatok, közösségek kialakulásához?
• Hogyan lehet az itt élő lakosságot a lehető legjobban a programba bevonni, a saját magukénak éreztetni a fejlesztéseket?
• Érdemes e az aktív részvételük nélkül bármit is csinálni?
• Milyen közösségi és gazdasági fejlesztési elképzelésekre van lehetőség, azok elhelyezkedése, telepítése a területen?
• Milyen nemzetközi, szegregációs, kirekesztés elleni példák kapcsolódnak a témához?
• Milyen EU-s források köthetőek az ilyen jellegű fejlesztésekhez?

A feltett kérdésekre elsősorban urbanisztikai, majd építészeti válaszokat adtam, azonban a feladat komplexitása miatt ezekhez szorosan kapcsolódó szociológiai és gazdasági kérdéseket sem kerültem meg, így ezekre utaló válaszokat is megfogalmaztam a magam látószögén belül. Erre azért is van szükség, mert több forrás napjainkban összetett válságról beszél, az emberi történelem egyik legnehezebb időszakának nevezi a XXI. század elejét, ahol egyszerre van jelen egy gazdasági, szociális és környezeti válság. Pécs- Kelet fejlesztéséhez nem várhatjuk el a társadalom jóindulatát, vagy más szemszögből nézve a város határtalan költekezését a probléma megoldására. A munkám során így - tudásom és az információk lehetőségéhez mérten - a pénzügyi és szociológiai lehetőségeket is szorosan vizsgálnom kellett az elsődlegesen építészeti és urbanisztikai programadás mellett.

Pécs –Kelet történetét, helyzetelemzését, Pécs városának a fejlesztési koncepcióját, illetve Integrált Városfejlesztési Stratégiáját megismerve alkottam meg a programomat, kijelölve az akcióterület. Programalkotásom fő irányelvei a LAKÁSTEREMTÉS, KÖZÖSSÉGALKOTÁS és TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ mentén fogalmazódtak meg, melyeket alpontokba szedve mutatok be:

1. Lakáspiac, lakásmobilitás élénkítése

A terület eddigi lakáspiacára, lakásmobilitásra két irány a jellemző: elsősorban szegényebb, elszegényedő társadalmi rétegek költöztek a területre. A városrészen belül megfigyelhető egy észak-déli mozgás, ahol a déli területek minősége és értéke sokkal magasabb, mint az északié, így a családok sokszor délről északra költöznek, gyakran a különbözetet felélve, napi kiadásokra elköltve. A másik irányú költözés a Pécs körül élő szegényebb rétegek beköltözése, akik falusi tulajdonukat értékesítve csak itt tudnak megfelelő piaci áron ingatlant venni vagy bérelni. Programom ezt a kialakult mozgást szeretné megváltoztatni. Napjainkban Pécsen hiányzik a jó minőségű, könnyen bérbe vehető lakásállomány, mely minőségi alternatívát tudna kínálni a most szegényes, ám valamikor magas szintű ingatlanállománynak.

2. Minőségi lakások építése

A terület hajdanán, ha nem is mintatelep, de tömegeket magas szinten elszállásoló, szakképzett munkaerőt határokon át vonzó terület volt, korának igen magas színvonalú építészeti és városépítészeti kialakítással - az utóbbi 50 ( néha 70!) – évben nem volt jelentős beavatkozás, a meglévő lakásállomány az alapfokú lakhatási feltételeket sem elégíti ki EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSÁBAN! Az itt lakóknak nincs pénzük a fejlesztésekre – saját tulajdon, az önkormányzat pedig nem foglalkozik a kérdéssel, gyakoriak az illegális házfoglalók. Ezt a folyamatot megállítva új, a társadalom felé mintaértékű lakásépítési beruházások lehetőségét mutatom be, javaslatomban a közszféra és magánszféra együttműködésében, operatív városfejlesztés mentén, ahol az önkormányzat a magántőkés beruházások megfelelő minőségi előkészítése következtében magas minőségű végeredményt vár el, mely mind építészetileg, mind ökológiailag a társadalom számára mintaépületek lesznek, és ezekben presztízs lesz élni.

3. Lakásállomány fenntartásának egyszerűsítése, lakásfelújítások

A helyzetelemzést elvégezve egyértelműen megállapítható, hogy a lakásokat korszerűsíteni kell, fel kell újítani azokat, hogy a tisztességes emberi körülményeknek megfeleljenek. A meglévő lakások több gonddal is küzdenek. Ezek a rossz elrendezés, kis alapterületek, fürdőszoba hiánya, a konyha kis mérete, stb. Ezeken próbáltak időnként változtatni, azonban ennek következtében nagy összevisszaságot mutat a terület. A problémák megoldására - a lakásokat tekintve - különválasztanám a jellemzően földszintes családi házakat, illetve a társasházakat. A földszintes lakásállományban jelentős potenciál áll rendelkezésre azok függőleges irányú bővítésére, ahol az alsó szinteken ki lehet alakítani a közösségi zónát vizesblokkal – fürdőfülkével. Erre jönne létre az új épületszint, a magánzóna, hálókkal, és ha szükséges, egy különálló – akár nagyobb – fürdőszobával. Ez megfelelő pénzügyi keretek – hitelek – létrehozásával egyszerűen megoldható lenne.

A másik épülettípus esetén azonban nehezebb a helyzet, itt a belső terek átalakítására van lehetőség egyszerű eszközökkel. Ha ennél többet szeretnénk - például erkélybővítéssel a használható felület nagyobbítása - akkor elég költséges, és építészetileg markáns beavatkozásokat kell létrehoznunk. Ez utóbbi megoldás a kisebb költségi tételektől egészen a nagyobb, drágább beruházásig is eltolódhat, melyre az anyagi keretek szűkösek. A lakásállományra általánosságban jellemző hogy elöregedettek, fenntartási költségeik magasak. Az épületek külső szerkezeteinek
hőtechnikai mutatói rosszak, gépészetük elavult. Több helyen az épületek közművesítettsége ellátott lenne, azonban a drága fenntartási költségek miatt ezeket nem tudják igénybe venni.

4. Önkormányzati szerepvállalás, bérlakások

A hatalmas bérlakás-állomány privatizálása után az önkormányzatot a „mosom kezeimet” szerepvállalás jellemezte leginkább, nem igazán akart, illetve tudott beavatkozni - megfelelő források híján - az egyre romló állapotok kezelésébe. Napjainkban változás érzékelhető, az önkormányzat európai uniós forrásokat keres a tervezendő szociális város rehabilitációhoz. Az önkormányzaton kívül nagyon fontos a civil szervezetek, szeretetszolgálatok, alapítványok
aktív jelenléte, mely segíti az önkormányzati üres tér betöltését, az itt élők életének, kapcsolatainak javítását.

Javasolt lakástámogatások, önkormányzati szerepvállalás: a területen, a jövőt illetően egységes, az ingatlanállomány nagyobb mennyiségű fejlesztésére a magánszféra részéről nem lehet számítani. Az önkormányzat szerepvállalása meghatározó a terület további fejlesztéseiben, azonban napjainkban erősen meg van kötve a keze gyenge pénzügyi forrásai miatt. A területre egy hosszú távú, stratégiai koncepció kialakítása és ahhoz tartozó szociális város rehabilitáció, illetve funkcióbővítő város rehabilitáció kidolgozása lenne megfelelő, ez tudná elhozni azt az eredményt mely Pécs keleti részén ismételten megfelelő feltételeket nyújtanak lakóinak.

5. Közösségi funkciók minősége és mennyisége, fejlesztése

A terület legnagyobb hiánya a közösségi funkciók távolléte. Pécs- Kelet rendezési tervében mindig is sokkal nagyobb számú intézményállomány szerepelt, azonban a folyamatos lakásépítések miatt a 20-as és 70-es években a közösségi épületeknek és tereknek kijelölt helyeket folyamatosan beépítették, illetve a bánya működéséhez nélkülözhetetlen volt a kellő számú lakás, így ha volt a beruházásra pénz, a fejlesztések mindig a lakóépületek építését jelentették. Az utóbbi 20 évben több intézmény és szolgáltatói épület telepítése felvetődött - a Lánc utcai rendelő először kijelölt helye a mai Budai Vám területén lett volna -, azonban azoknak a beruházása elmaradt, vagy máshol épültek fel.

6. Operatív szemléletű városfejlesztés

A közszféra és a magánszféra harmonikus kapcsolata., ahol a közszféra által diktált közügyek élveznek prioritást úgy, hogy a beruházás fejlesztés a piaci körülményeknek megfelelő, rentábilis legyen.

7. Társadalmi integráció elősegítése

A helyiek érezzék újra pécsieknek, városlakóknak magukat. A városlakók idecsábítása legyen a cél, így hozva össze a
különböző társadalmi csoportokat.

8. Gazdasági beruházások elősegítése

Intenzív központi fejlesztések kezdetben építőipari beruházások mentén, később szolgáltatások, illetve egyéb gazdasági szereplők ide vonzásával indulhat meg.

9. „Image” építése

A területhez egy új identitás megalkotása, mely magas minőségű lakással, közösségi felületekkel és együttéléssel van összhangban.

10. Jelenlét program

A fejlesztések, új felületek létrehozása után a helyiekkel azok elfogadtatása, azok használatának megmutatása.

Összefoglalás - javaslat

Összetett, bonyolult rendszer, többszereplős megoldáskeresés. A kialakult helyzeten mindenképpen változtatni kell. Ehhez intenzív lakáspolitika, tulajdon helyett bérlemények támogatása szükséges. Egy erős, központi hatalom által kontrollált bérház-programot kell elindítani, így fiatalítva, minőségileg javítva a meglévő lakásállományt. Fontos, hogy a törekvések folyamatosak és kiszámíthatóak legyenek. Legyen újra erős szocpol-rendszer, illetve az ehhez rendelt egyéb támogatások beindítása is szükséges a minőségi felújítások támogatásához. Fontos a társadalom szemléletének javítása, legyen „presztízs” bérházban lakni! Ez lehet a legjobb megoldás a tömeges méretű társadalmi rétegek minél gyorsabb és jobb lakhatási körülményeinek kielégítésére. Alkalmazzuk a külföldi javaslatokat, eljárásokat és eredményeket, bátran nyúljunk hozzá a jól működő rendszerekhez. Fontos a cselekvések összehangolása: a magánszféra és közszféra tudatosan gondolkodjon együtt és segítse egymás fejlesztő munkáját. Legyenek egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök, hogy az eredmények, a fejlődés folyamatosan számon kérhetők legyenek.

Akcióterület meghatározása

A programalkotásom során – folyamatosan szem előtt tartva a teljes Pécs-Keletet – két területet jelöltem ki, ahol első ütemben a tervezett programomat meg lehet valósítani, vagy szükséges véghezvinni. Ez a két terület Pécs-Meszes, illetve Pécs - Hősök tere - György-telep. Előbbinél központi fekvéséből adódóan városrészközpont kialakítását oldom meg közösségi felületekkel, illetve növelve a terület lakássűrűségét minőségi paraméterek mellett. Utóbbinál a meglehetősen súlyos helyzetelemzés vezetett arra az elhatározásra, hogy a terület életébe mihamarabb be kell avatkozni. Itt a lakók, illetve lakások megtartása mellett - felújítással együtt - újabb, kisebb sűrűségű építési telkeket alakítok ki családi házak építésére, a lakosság keveredése érdekében., megadva a teljes területen egy „tisztítás” után az önálló gazdálkodás lehetőségét. Előbbi egy magas minőségi és mennyiségi URBÁNUS fejlesztés, utóbbi pedig egy RURÁLIS irányú, visszafejlesztés az önellátásig majd szükség szerinti fejlesztések.

Pécs-Kelet városrész rehabilitációs koncepció bemutatása

A területen két akcióterületet lehatárolva két „ellentétes” tulajdonságú koncepciót dolgoztam ki. Pécs-Meszesen egy erőteljes, magas minőségi és mennyiségi URBÁNUS fejlesztést, Pécs- Hősök terén, illetve György-telepen pedig egy RURÁLIS irányú visszafejlesztést az önellátásig, majd szükség szerinti fejlesztések gondolatát fogalmaztam meg. Feladatom a település ezen részének az épített szövetének – európai fogalomhasználattal: a városi szövetnek – a kezelésében fejlesztése komplex rendszerben:

„A városi szövet az épületek és az épületek által meghatározott épített terek együttese, amely a városi élet anyagi, fizikai keretét, épített környezetét képezi, azzal szoros kölcsönhatásban. A városfejlesztés a városi szövet új vagy megújult darabjának előállítása. A városfejlesztés célja a legáltalánosabb érvényű megfogalmazás szerint a szép, egészséges, kényelmesen használható városi szövet kialakítása a városi élet szolgálatában.”  Bajnai László

Pécs-Meszes – URBÁNUS program

A meglévő meszesi lakótelep 30-as években épült, nem megfelelő komfortfokozatú, földszintes házai helyén intenzív fejlesztéseket terveztem. A Komját Aladár - Komlói út- Feitig utca - Dobó I. utca által lehatárolt területen operatív városfejlesztés keretében, önkormányzat által szorosan irányított bérlakás programot javaslok a településrész közösségi felületeinek kiépítésével - terek, kereskedelmi és szolgáltató funkciók, zöldfelületek -, az eddigi hiányosságok pótlásával. A terület fekvéséből adódóan kiválóan alkalmas központi területnek. A meglévő szomszédos környezet nagyvárosias, Szeptember 6. tér ma is kisebb alközpontként működik. Szemben a keleti oldalon a bölcsőde, közösségi épület is ezt erősíti a terület fontos funkcióját. Más szemszögből nézve pedig a terület infrastrukturális ellátása magas minőségű, az önkormányzati tulajdonhányad magas, így a fejlesztésekhez szükséges homogén tulajdonosi kör könnyebben elérhető, mint máshol. A területen azáltal, hogy saját tulajdonú társasházak, bérlakások és szociális bérlakások is megjelennek a társadalom különböző csoportjainak kapcsolatából megindulhatnak különböző integrációs cselekvések. A rendszer pénzügyi stabilitását jelentené az önkormányzati tulajdonok tisztázása –adásvétel, építési telkek eladása -, illetve különböző források mellett - magántőke lehető legsokoldalúbb bevonása - a pénzügyi egyenleg folyamatos pozitív tartományban tartása, ezáltal további fejlesztések megvalósításának lehetősége.

Pécs-Hősök tere, György-telep - RURÁLIS program

Pécs-Hősök terén a fejlesztések erős visszaépítéssel és lakásbővítésekkel teszik élhetőbbé és fenntarthatóbbá a területet, György-telepen ezzel szemben a bontást javasoltam. Az itt kiépült ISPA projekt infrastruktúrája megfelelő alapja lehet egy családi házas területnek - olyan lakóknak, akik Pécs belső területeiről elvágyódnak, azonban így nem a szuburbánus területekre költöznének, hanem Pécs közigazgatási területén belül laknának tovább. A kétféle típusú társadalommal elindulhat egy társadalmi integráció, ahol a közös, bérkertes területen az önellátást együtt, közösen meg tudják oldani. A pénzügyi rendszerben az építési telkek értékesítéséből származó bevételeket tudatosan közösségi terek kialakítására és önkormányzati lakások felújítására fordítanák.

Pécs-Meszes környezetalakítási tervének bemutatása

Vizsgálati munkarészek összefoglalása, értékelése, programalkotás

Pécs - Kelet középső része, Meszes a környezetéhez képest gazdaságilag-szociálisan és építészetileg is fejlettebb, mint a terület egyéb részei. A területen azonban a város egyéb területeihez képest rossz a lakások komfortja, illetve nem megfelelő a közösségi terek kialakítása. A terület középső, az 1920-as években épült alacsony, kis sűrűségű területe – meszesi lakótelep – megfelelő potenciált hordoz a fejlesztéshez, mellyel a gyenge intézményellátottságot, a közszolgáltatások és a társasági érintkezés felületeinek hiányát orvosolni lehet. A lakosság és az önkormányzat rossz anyagi körülményei miatt a terület fejlesztése csak a közszféra és magánszféra együttes munkájával, operatív jelleggel képzelhető el. A program során fontos a tulajdonszerepek tisztázása, a program ütemezése és a pénzügyi forgatókönyv elkészítése.

A környezetalakítási terv végrehajtási ütemterve

A terület ilyen jellegű megújítása elég hosszú folyamat. Feltételezve a lakáspolitika megerősödését, piaci pénzeszközök rendelkezésre állását, a közszféra és magánszféra hatékony működését a következők szerint alakulhat:

0-2 ÉV: Az akcióterület pontos lehatárolása, program előkészítése, tulajdonviszony rendezése partneri kapcsolatok kialakítása, operatív folyamat megkezdése, tervezések tanulmányok elkészítése, engedélyek beszerzése.

2-5 ÉV: A kijelölt akcióterület északi területeinek megépítése- Közösségi és Lakózóna

5-10 ÉV: A kijelölt akcióterület déli részének megépítése – Lakózóna. Összességében a teljes program egy 10 éves időkeretet ölel át, ami pontos feladat- és felelős meghatározással, illetve pénzügyi forgatókönyvvel megoldható.

A Pécs-Meszeshez tartozó ingatlanállomány felújításának programja, lehetőségei

Az új építések mellett fontos, hogy a lényegesen nagyobb mennyiségben meglévő épületek komfortját milyen módon tudjuk növelni. A meszesi területen a házak nagy része komfortos minőségű, elvétve találkozunk csak összkomfortossal. Nagyobb baj, hogy sok helyen hiányzik a lakásokban, házakban a fürdőszoba. A funkcióhiányokon kívül elavultak a lakások térkapcsolati rendszerei. A társasházak nagy részében, illetve a meszesi földszintes lakóházakban is a szobák egymásból nyílnak, illetve a konyhák jellemzően csak főzőfülkék rossz kapcsolatokkal.

A családi házas telkeken szinte mindenhol gyakoriak a kis traktusú bővítések, amelyek elcsúfítják a rendezett utcaképet, beépítéseket. Az épületek szerkezetei a mai hő technikai előírásoknak nem felelnek meg. Az épületek gépészete és villamosvezetékei is elöregedtek, ezek korszerűtlen üzemeltetése szintén komoly gondokat okoz a fenntartási költségekben. Ezeket a problémákat figyelembe véve alakítottam ki javaslatokat a területre jellemző társasházra (Fekete Gyémánt tér), illetve a meszesi lakótelep földszintes házaira, melyek a mellékletekben megtalálhatóak.

Pécs – György-telep – Hősök tere környezetalakítási tervének bemutatása

Vizsgálati munkarészek összefoglalása, értékelése, programalkotás

A Pécs - Keletre vonatkozó vizsgálatok elvégzése után egyértelművé vált, hogy a legsúlyosabb gazdasági-társadalmi és építészeti kérdések a Komlói út menti terület környéken jelentkeznek. A terület kialakításakor tudatos városépítészeti és építészeti gondolkodásról beszélhetünk, ami azonban az elmúlt 30 évben minden szempontból teljesen leromlott, és ebben a formájában élhetetlen. A lakosság több mint fele munkanélküli, megélhetésüket a segély jelenti. Közösségek kialakulása nem jött létre, vagy csak gazdasági – uzsora- alapon. A lakások, pár kivételtől eltekintve, vizesblokk nélküliek, gyakran a konyha is az udvarban található a közös használatú fürdőszobával együtt. Ki kell jelenteni, hogy a terület ebben a formában lakhatatlan, így radikális változtatások szükségesek. A területre megfogalmazott koncepcióm a VISSZAFEJLESZTÉS AZ ELŐRELÉPÉSHEZ elv szerint egy RURÁLIS irányú, önfenntartó fejlesztést kell kezdeni.

Az értékelésből következően a programalkotásom eltérő a „felső” Hősök terei, illetve az „alsó” György telepi területre. A Hősök terei beépítés és az ingatlanállomány menthető, kisebb fejlesztésekkel megtartható, megfelelő közösségi felületekkel társadalmi és gazdasági javulás is elérhető. Az akcióterületen egy kisebb méretű szociális városrész rehabilitációs program sikeresen elvégezhető. Ezzel szemben a György-telepi területen semmilyen szociális város rehabilitációt nem érdemes elkezdeni, az értékes, közművesített területen javasolt programom egy teljesen új beépítés kialakítása, rurális irányú fejlesztés, a meglévő épületállomány elbontása – összedőlésének segítése – után. A ma beépített területet teljesen nem építtetném be. Az üresen meghagyott területeket - a szomszédos megműveletlen földdel együtt - közösségi és magánkertek használatához a helyiek számára felparcelláznám. Összefoglalva a program tartalma a kijelölt területre:

- Hősök terei ingatlanállomány átalakítása, közösségi terek és épületek kialakítása,
- György-telepen egy teljesen új, családi házas beépítés kialakítása bérelhető kertes területtel együtt, illetve egy pihenés és mozgás céljára kialakított park.

A környezetalakítási terv végrehajtási ütemterve

A terület kialakítása célszerűen párhuzamosan haladhat Pécs-Meszes rehabilitációs fejlesztésével. Az ütemterv megfelelő pénzügyi forgatókönyvének szempontjából a Györgytelepi építési telkek előkészítésével, majd azok értékesítésével kell elkezdeni. Az itteni bevételek, belső források és EU-s támogatásokkal együtt folyamatosan lehet megújítani a Hősök-terei telepet. A folyamat megfelelő működése estén az ütemezés a következők szerint alakulhat:

0-1 ÉV
GYÖRGY TELEP
Tulajdonviszony rendezése – homogén önkormányzati tulajdon. Bontási munkák elvégzése, telekalakítások, építési telkek kialakítása, építési telkek folyamatos értékesítése

HŐSÖK TERE
Az akcióterület pontos lehatárolása, program előkészítése, tulajdonviszony rendezése partneri kapcsolatok kialakítása, bővítések – fejlesztések tervezése, tanulmányok elkészítése, engedélyek beszerzése.

1-3ÉV
HŐSÖK TERE
A területen folyamatos, ütemezett lakóépület felújítást kell végezni, a helyiek aktív szerepvállalásával, közmunkaprogram közbeiktatásával. Ezzel párhuzamosan első körben fontos kiépíteni a közlekedési és közösségi infrastruktúra alapjait, megfelelő bővítési lehetőségeket megtartva.

3-5ÉV
HŐSÖK TERE
A program sikeres működése és a környék gazdasági „fellendülése” esetén – gazdasági szereplő megjelenése a felhagyott bányaipari területeken - magántőke bevonásával együtt a lakóépületek felújításának folytatása, közösségi épületek bővítése. Ha a program első 3 éve nem hozza meg a várt hatásokat – indikátorokkal alátámasztva- a programot újra kell gondolni! Összességében a teljes program egy 5 éves időkeretet ölel fel, amely a pontos feladat- és felelős meghatározásával, illetve pénzügyi forgatókönyvvel megoldható.

Pécs - György-telep – Hősök teréhez tartozó ingatlanállomány felújításának programja, lehetőségei

Az új építésű épületek mellett fontos hogy a lényegesen nagyobb mennyiségben meglévő épületek komfortját hogyan tudjuk növelni. A területen lévő lakásállomány javításának lehetőségét két részre bontva mutatom be . A Hősök terén lévő épületek földszintes, általában 4 lakásos házai minden komfortot nélkülöznek. A belső tér 3 egységből áll –konyha, két szoba, ahol az egyik ablak nélküli. A funkcióhiányokon kívül elavultak a lakások térkapcsolati rendszerei. A társasházak nagy részében, illetve a meszesi földszintes lakóházakban is a szobák egymásból nyílnak, illetve a konyhák jellemzően csak főzőfülkék, rossz kapcsolatokkal. A felújítás során a napjainkban a ház előtt kialakított közös használatú wc-t, fürdőszobát és néhol a hiányzó konyhát a lakásba a lehetőségekhez mérten be kell vinni. Az így elfoglalt földszinti szobát a tetőtérben kialakított új lakrésszel lehet pótolni, melyek kialakítását a szabályozási tervben lehetővé teszem – megemelt építménymagassággal.

A vizesblokk funkciók bevitele, illetve az elbontandó, nem használt melléképületek helyén rendezett kertek jöhetnek létre, mely közvetlenül a telket, közvetve pedig az utca képét is pozitívan változtatja meg. Az építészeti megújuláson túl az épületek szerkezetei a mai hőtechnikai előírásoknak sem felelnek meg. Az épületek gépészete és villamosvezetékei is elöregedtek, ezek korszerűtlen üzemeltetése szintén komoly gondokat okoz a fenntartási költségekben. Ezen tények hatványozottan jelentkeznek a György-telepi ingatlanoknál, amelyek felújítása véleményem szerint teljesen értelmetlen, és felesleges pénzbefektetés. Az épületek jellemzően két lakótérből állnak, és mindenfajta komfortot nélkülöznek. Az ingatlanok legnagyobb értéke a közművesztettség, mely az ISPA program keretén belül lett kialakítva. A fejlesztési elgondolásom, programom ezen házak lebontása, illetve a terepmunkák elvégzése után új építési telkek létrehozása. Ezeket a problémákat figyelembe véve alakítottam ki javaslatokat a területre jellemző (Baltika utca) földszintes házainak bővítésére.

Gyergyák János

Szeretném megköszönni dr. Szabó Évának, dr. Hübner Mátyásnak, dr. Bede Istvánnak és Baracsi Viktóriának a négy félév során nyújtott segítségüket, külön kiemelve dr Hübner Mátyást, aki inspirált és támogatott.

Dolgozatom komplexitása nem sikerült volna dr. Bajnai László Településfejlesztés, illetve dr. Tiderenczl Gábor Lakásgazdálkodás órán átadott ismeretei nélkül.