Egységben az erő - tervezők és gyártók a hazai bútorról
Gyakran panaszkodunk a hazai terméktervezés nehéz helyzetéről, holott rengeteg lehetőség és erőforrás rejlik az országban, sokszor csak ezek összekapcsolódása hiányzik. A Magyar Design stand ezért nem csupán egy kiállítás, hanem a tervezők, gyártók, kereskedők, felhasználók találkozóhelye is. Ehhez kapcsolódva szerveztek kerekasztal beszélgetést a Construma nyitónapján, ahol tervezők és gyártók kapcsolata kapott hangsúlyt.
Milyen hozadéka van a közös munkának, mit tanulhatnak egymástól a felek? Egyáltalán, érdemes elválasztani egymástól a kettőt? A tervezői oldalt Juhos Lehel és Kerékgyártó András képviselték, a gyártók részéről Babits Tamás (PlyDesign) és Néző János (NezozeN) válaszoltak Mayer Kitti kérdéseire. A meghívott beszélgetők már jól ismerték egymást, hiszen több sikeres együttműködést tudhatnak maguk mögött és – remélhetőleg – előtt is. A kiállítások szerepét a kapcsolatteremtésben a beszélgetők is csak igazolni tudták: Juhos Lehel és Néző János épp itt, egy korábbi Construmán találtak egymásra, Kerékgyártó Tamással egy milánói expón ismerkedtek meg. A kiállításon való részvételnek a megmutatkozáson és kapcsolatépítésen túl hitelesítő ereje is van - a sorozatos megjelenés a minőséget és stabilitást bizonyítja a szakmai közönség felé.
A diploma után sok tervező célja a saját cég alapítása, ezzel a fölöslegesen nehéz utat választva – egy hasonló felfogású gyártóval való együttműködésben mindenki azt csinálja, amihez igazán ért, így sokszorozva meg a közös sikereket és egymás eredményeit is. A tervező válláról sok terhet levesz, ha nem neki kell árajánlatok után szaladgálnia, a piacot monitoroznia, vagy az eladás, a marketing részleteivel vesződnie. És fordítva: a gyártóknak is megéri az együttműködés, hiszen a tervezők saját kreatív márkájukat és friss, egyedi ötleteket hoznak, ezekből sikeres termékeket lehet fejleszeni. Babits Tamás és Kerékgyártó András immár egész termékcsaládot eredményező együttműködése is ezért tud jól működni: Tamás hozza a marketinget, a nemzetközi kontaktrendszert termelés és üzlet terén, míg András a hazai design szcénába ágyazott kapcsolatait és kreatív terveit.
„De a terméktervezés különben sem egyéni műfaj.” – jegyezte meg Kerékgyártó András, hanem folyamatos párbeszéd és együttműködés, visszacsatolások sora. A gyártóval való ideális kooperáció során a felek nem korlátozzák, hanem inspirálják egymást, hiszen ugyanazon a dolgon, a termék létrehozásán dolgoznak. (Persze itt is fontos, hogy a megfelelő szereplők találjanak egymásra, akik hasonlóan gondolkodnak és közös cél felé törekszenek.) Az egyetemi képzés sajnos nem készít fel erre az együttműködésre, a hallgatók kevés gyakorlati tapasztalatot szereznek a tanulmányaik alatt, noha egy design kialakulását alapvetően határozzák meg például a felhasznált anyag tulajdonságai, a kezdeti koncepción túl a valós lehetőségek. Ebbe a problémába annak idején Juhos Lehel is belefutott – diplomamunkáját az eredetileg választott technológiai megoldással majdnem két kisebb lakás árából lehetett volna csak megvalósítani. Az ilyesmi elkerülhető lenne azzal, ha még a diploma előtt becsatlakoznának a hallgatók a gyártási folyamatokba, mint ahogy a finn rendszerben csinálják. Az ottani hallgatók használhatják az egyetem saját gyártóeszközeit, ennek révén megtapasztalják, hogyan lehet nem csak szép, de hatékonyan, költségkímélő módon gyártható termékeket készíteni. Fontos az is, hogy a hallgatók számára elérhető eszközök lépést tartsanak a piaci technológiával, így adhatnak releváns, naprakész tudást használóiknak.
A technológiai fejlődés és az eszközök elérhetősége miatt is szerencsés a gyártóval együttműködniük a tervezőknek. Kis termékeknél ez nem feltétlenül szükséges, de bútorok esetén egy apró vállalkozás nem is engedheti meg magának a nagy és drága gépek megvásárlását, minták legyártását. Néző Jánossal ezért is szeretnek együtt dolgozni Lehelék, mert nála rendelkezésre állnak ezek az eszközök – például egy CNC vágó - , illetve a méretek, anyagtulajdonságok terén is tud tanácsot adni. A NezozeN-en keresztül ismerkedett meg a tervező a különleges tulajdonságokkal rendelkező akril kő anyaggal, a kétharmad részt természetes ásványi anyagot, egyharmad részt pedig akril gyantát és egyéb adalékanyagokat tartalmazó Krionnal. A Construmán is kiállított, Juhos Lehel tervezte Tuba lámpák az anyagban és a gyártóeszközben rejlő lehetőségeket is maximálisan kihasználják. A lámpák két, sablonnal hőformázott, hajlított anyagból készült elemből állnak, melyek közrefogják a fényforrást. Az átvilágítható anyagba kihűlés után még további – akár egyedi - mintázatokat lehet marni, sokféle színben elkészíthető és méretében akár több méteres belógásig módosítható.
A PlyDesign Kerékgyártó Andrással karöltve, kis lépésekben fejlesztette ki a kiállításon is látható termékkollekciót, melynek része a minden elemében saját tervezésű és gyártású Flagship karfás szék és a Mothership étkezőasztal is. A közös bennük a természetes jelleget megtartó, rétegelt, hajlított fa anyagból készült leszerelhető lábak. Ezek a bútorlábak születtek meg leghamarabb, majd "függetlenedve" mára már univerzálisan felhasználhatóvá váltak – bizonyos méretek között bármilyen asztallapra és ülésre rászerelhetőek. Babits Tamásék nem kapnak szívrohamot, ha nem világsztár designer székeket hoznak létre, megkerülhetetlen szempont, hogy eladható, gazdaságosan gyártható és szállítható termékek kerüljenek a piacra. Ezek a székek - szerencsére - amellett, hogy megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, még jól is néznek ki és ergonómiailag is megállják a helyüket.
Varga Csilla
