Az Országgyűlés a december 12-i ülésnapon 135 igen, 44 nem szavazattal és 12 tartózkodással elfogadta a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot, amelynek központi eleme többek között a polgári jó ízlés elve.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által összeállított, a magyar építészetről szóló kerettörvény koncepciójáról idén januárban közöltünk részletes cikket. Mint írtuk, a javaslat a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, lefektetve a kormány kiemelt céljait és építészeti alapelveit, melyek között megtalálható többek között a tájépítészet szerepének erősítése, a kiszámítható településtervezés elősegítése, vagy a polgári jó ízlés elve.
Miután a szakmai szervezetek átnézték és kritikai megjegyzésekkel illették, március 1-jén társadalmi egyeztetésre bocsátották a törvény koncepcióját. A minisztérium több mint ötezer szakmai javaslat és észrevétel felhasználásával készítette el az Országgyűlés 2023. évi őszi ülésszakában tárgyalásra kerülő törvény tervezetét, amelynek véleményezését ősszel ismét megnyitotta a szélesebb közönség előtt, az észrevételeket október 12-ig várták.
A most elfogadott magyar építészetről szóló törvénnyel négy jogszabályt – a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket – vonnak össze. Az előterjesztő Lázár János építésügyi miniszter célként jelölte meg a települések szerepének erősödését, a hatósági engedélyezés egyszerűsítését. A helyi tervtanácsok vétójogot kapnak, és az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedheti a jövőben, bevezetik a Balatoni főépítész fogalmát és Magyarországnak tájkertészettel foglalkozó főkertésze is lesz. Az építőanyaggyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni. Létrehoznak egy barnamezős katasztert, felmérik az ország összes barnamezős területét. A jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be. Kiegészül a törvény a kiemelt beruházásokra vonatkozó részletes szabályozással, a kormány felhatalmazást kap rendelettel meghatározni ezek körét – olvasható az MTI-n megjelent beszámolóban.
Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár a törvény elfogadásával kapcsolatban legfontosabb változásokként a következőket emelte ki közösségi oldalán:
– alapelveket rögzítettünk, ezzel az építészek munkáját kiszabadítottuk a számok és szabályok fogságából és a minőség, a kreativitás irányába vittük el
– a helyi főépítészek és tervtanácsok jogkörét megnöveltük, hogy érdemben tudjanak beavatkozni, annak érdekében, hogy a településképhez méretében, anyaghasználattában, minőségében és megjelenésében illeszkedő új épületek szülessenek.
– megtiltjuk további külterületek, belterületbe vonását és bevezetjük a zöld területek megőrzését és növelését szolgáló tanúsítványt
– adókedvezményekkel segítjük a műemlékek felújítását és hasznosítását
– támogatásokkal segítjük a használaton kívüli területek és elhagyott épületek felhasználását.
A korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat itt érhető el.