Elhunyt Radványi György építész, címzetes egyetemi tanár

A BME Középülettervezési tanszéke szomorú hírt juttatott el szerkesztőségünkhöz: elhunyt Radványi György Ybl-díjas építész. Balázs Mihály, a Középülettervezési Tanszék leköszönő tanszékvezetője búcsúzik kollégájától. 

Elhunyt Radványi György építész, címzetes egyetemi tanár. 

A kultúra egésze és a helyi értékek iránt elkötelezett, széles látókörű tervező építész és tanáregyéniség volt. Nyitott, befogadó személyisége szilárd értékrenddel párosult, emberi és alkotói hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Alkotói életműve Sátoraljaújhely és Széphalom általa tervezett épületeiben teljesedett ki, melyek közül is különleges értéket képvisel a Kazinczy emlékhely kertjében megépült Magyar Nyelv Múzeuma. Sátoraljaújhely és Füzér főépítészeként végzett tevékenysége messze túlmutatott az általános tennivalókon, jelenlétére sokkal inkább afféle sajátos kultúr-misszióként, a helyi közösség szolgálataként volt értelmezhető. Alkotói munkásságánál is meghatározóbb volt személyisége az építészképzésben. Tanárként szakmai tapasztalatait, közösségszervező képességét, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét önzetlenül mindenkor a fiatal építészek közösségének javára fordította. Távozásával egy hiteles embert, kitűnő építészt, elhivatott tanárt és jó barátot veszítettünk el. A Középülettervezési Tanszék közössége gyászol és együtt érez mindazokkal, akik tisztelték és szerették őt. 

Gyuri nem énekel nekünk többé a karácsonyi tanszéki estéken és bűvész-trükkjeivel nem varázsol fényt a sötétségbe, amint azt szinte minden alkalommal megtette. De a fény és az emlékek velünk maradnak és gazdagítanak, tovább erősítik az összetartozás élményét. 

Balázs Mihály 

Budapest, 2020. június 27.

Radványi György 1949. augusztus 4-én született Ózdon. 1973-ban építészmérnöki diplomát szerzett a BME Építészmérnöki Karán ezt követően tanársegéd volt a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. 1980-tól oktatói tevékenységét a BME Középülettervezési Tanszék folytatta, 1983-ban adjunktusi, 1992-ben docensi kinevezést kapott. 1992-2004 között tanszékvezető helyettes, közben rövid ideig megbízott tanszékvezető volt. 2014-ben nyugdíjba ment, de a tanszékkel az Épülettervezés Oktatásáért Alapítvány kuratóriumának elnökeként kapcsolata intenzív maradt. 

Oktatási tevékenysége szerteágazó. Műegyetemi saját tantárgyai mellett 1990-től a francia nyelvű képzés kari felelőse volt. Több hazai és külföldi egyetem vendégelőadója. Meghívott oktató a Szent István Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetem Táj- és Kertépítészeti Karán. Diplomabizottsági tag Marseille, Strassbourg, Bari építész iskoláiban, számos alkalommal delegált az EUROPAN konferenciáin, munkabizottságaiban, hallgatói workshopok szervezője és résztvevője.  

1998-ban DLA fokozatot szerzett, 2001-ben a BME Építőművészeti Doktori Iskola Mestertestületének tagja lett. 

Alkotói-kutatói munkássága összetett. Számos terv, tervpályázat mellett megépült alkotásainak száma is jelentős, közülük kiemelést kíván a  Magyar Nyelv Múzeuma (Széphalom). Munkáinak publikációja igen kiterjedt. 

Közéleti tevékenysége itthon és külföldön egyaránt ismert. 1991-96 között az Építészmérnöki Kar Tudományos Bizottságának tagja, 1992-1998 között a Hallgatói Részképzésekkel Foglalkozó Bizottság elnöke, 1998-tól Épülettervezésért Alapítvány Kuratóriumának elnöke. 2008-tól fennállásáig a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Tervtanács tagja, Sátoraljaújhely és Füzér főépítésze. Számos alkalommal küldött az UIA kongresszusain. Nemzetközi kapcsolatainak teljessége szinte felsorolhatatlan. 

Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1973-ban ÉTE_MÉSZ Diplomadíjat, 1988-ban Kiváló Munkáért kitüntetést kapott, 1998-ban életművéért Ybl Miklós Díjban részesült. 2008-tól Sátoraljaújhely Díszpolgára.  2010-ben az ICOMOS  Möller István Jubileumi Emlékéremmel ismerte el  a magyar kultúrkörhöz tartozó építészeti örökség fennmaradásának érdekében kifejtett tudományos, oktatási és publikációs tevékenységét. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja volt. 

 

Szerk: Somogyi Krisztina