Épülettervek/Hallgatói terv

Elmélyedni a titkok között - Szabadkőműves Múzeum terve, Joó Benjámin

2012.07.03. 10:51

Joó Benjámin diplomatervéhez különleges témát választott: a budatétényi saroktelek régi pincéinek felhasználásával és a köré épített spirális rámparendszerrel egy olyan befelé forduló múzeum koncepcióját vázolta fel, amely a szabadkőművesség hazai történetét, jelképeit, szertartásait és a hozzá kapcsolódó titokzatos légkört összesűrítve, szinte szakrális jellegű térrendszerben mutatja be, felkeltve a látogatók érdeklődését a téma iránt. A terv 2011-ben diplomadíjban részesült.

A helyszín

A tervezési helyszín a budatétényi Jókai Mór utca és a Kistétény utca kereszteződésénél található, közel síknak tekinthető üres saroktelek a Budatétény SC futballpályájával szemben. A telken leromlott állagú pince található, benne az Athanas Pulljewics által 1780-ban épített pincekápolna. A szentély bejárata feletti domborművön egy felhőkből kinyúló kéz által tartott táblán az „Es lebe die Freundschaft” (Éljen a barátság!) felirat olvasható, ami a téma szakértői és a helytörténészek szerint azt valószínűsíti, hogy a pincekápolna egykor szabadkőműves beavatási szertartások színhelyéül szolgált, ám erre konkrét bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

 

 

 

A pince fölött az 1980-as évek közepéig paraszt-barokk villa állt, amelyet ekkor ismeretlen okok miatt lebontottak, a pincekápolna állaga a menetrendszerű beázások miatt ettől kezdve folyamatosan romlik. A rendszerváltás óta a kerületben induló önkormányzati képviselőjelöltek programjában rendre feltűnik a választási ígéretek között a kápolna sorsának megnyugtató rendezése.

A téma

A szabadkőművességnek számos eredetlegendája létezik, egyesek az ókori Egyiptomig vagy a templomos lovagokig, mások a középkori kőfaragó céhekig vezetik vissza a testvériség gyökereit, erről azonban maguk a szabadkőművesek között sincs egyetértés, akik a hagyomány szerint a bibliai Salamon király templomának építésével megbízott Hiram építőmester legendáját tekintik a társaságuk szellemi és spirituális alapjának. Hiram a legenda szerint az ellene fellázadt három legény ellenében a saját élete árán védte meg a szakma legféltettebb titkát, a „mesterjelszót”, amit a legények a gyorsabb szakmai előmenetel és magasabb bér reményében akartak mesterükből kikényszeríteni.

Az első hiteles írásos feljegyzés a szabadkőművesekről 1717-ből, Keresztelő Szent János napjáról maradt fenn, amikor négy londoni szabadkőműves páholy kiállt a nyilvánosság elé, és az Angliai Egyesült Nagypáholy (United Grand Lodge of England - UGLE) néven szövetségre léptek a Szent Pál katedrálistól nem messze található „The Goose and Gridiron” nevű fogadóban. A maszonéria ezután szinte azonnal Franciaországban is elterjedt, majd a következő évtizedekben az egész világon, az Egyesült Államoktól kezdve Japánon át Ausztráliáig. Napjainkban a becslések szerint a testvériségnek hatmillió tagja lehet, akik világszerte kb. harmincezer páholyba szerveződve „dolgoznak”.

A szabadkőművesség célkitűzéseit kezdetben leginkább a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavakkal lehetett a legtömörebben összefoglalni, ezek a célok több-kevesebb változással a mai napig megmaradhattak. Az összeesküvés-elméletek kedvelői és a szabadkőművesség ellenzői a testvériségre mint titkos társaságra hivatkoznak, amelynek tervei között szerepel a világuralom megszerzése és egy meglehetősen gyanús Új Világrend megalkotása (Novus Ordo Seclorum – ahogy azt a szabadkőműves jelképekkel gazdagon díszített, 1$-os bankjegyen is olvashatjuk). Maguk a kőművesek jobban kedvelik, ha „zártkörű” társaságként emlegetik őket, amelynek természetesen titkai is vannak és céljaik a jótékonyság, az elesettek és szegények gyámolítása, az emberiség békés fejlődésének elősegítése, jelképes értelemben a humanitás templomának felépítése és persze hagyományaik ápolása, a szertartások, rituálék gyakorlása. (A titkosság megítéléséhez egy adalék: az UGLE weblapján jelenleg online lehet szabadkőművesnek jelentkezni.)

 

 

 

A program

A múzeum célja a szabadkőművesség gazdag és változatos jelképrendszerének, a szertartások kellékeinek és helyszíneinek bemutatása, valamint annak a titokzatos légkörnek a megteremtése és összesűrítése, amely a XVIII. századtól kezdve Magyarországon is jelen levő maszonéria szertartásait övezi - nem célja azonban semmiféle titok leleplezése, vagy a társaság tagjainak felfedése. Az épület mindössze emléket állít a szabadkőművesek több évszázados hazai működésének, a kiállítás célja pedig csupán a látogató érdeklődésének felkeltése, nem pedig teljes körű kielégítése.

 

 

 

A szabadkőművesség nem vallás vagy szekta, a rituálék helyszíne pedig nem templom, mégis erősen szakrális jellegű tér, a múzeumot tehát ebben a szellemiségben igyekszem kialakítani, a tervezési programnak ezért nem lehet része például a művészeti galériáknál megszokott kávézó vagy ajándékbolt. A tervezés során a látogatók kényszeres vásárlási és fogyasztási szükségleteinek kielégítése helyett inkább a megfelelő légkör építészeti eszközökkel való megteremtésére helyeztem a hangsúlyt az intenzívebb élmény kiváltása céljából.

Részletek Posgay Eszter építész opponenciájából

„A ház a program bemutatását több eszközzel is segíti. A múzeumépület elhelyezése a telken a környezet tökéletes ellentéte, valósággal negatív lenyomata. Míg minden szomszédos ház szabadonálló, kerttel övezett, a múzeum a telek belsejéből kiszakított négyzetes udvar körül keretes beépítésű. Nagy feszültség ébred a sokszögű, szabálytalan telekhatár és a szabályos négyzetes udvar formája közt, mintha a külső adottságok esetlegességét az értelem rendező ereje formálná át.

Az udvar mélyén, a terep lesüllyesztésével a régi pince napvilágra hozott boltozott tömegei jelennek meg. A múzeum rámpás kiállítóterei csigavonalban vezetnek a pinceszintre. Ez az egyre mélyebbre ereszkedő spirál segít az elmélyült megismerés, megértés térben való átélésében. Az eredetileg természetszerűen földdel takart pincék tömbjének kitakarása, bemutatása is a múlt kutatásának és felmutatásának lehetőségét és fontosságát jelzi. [...]

Az új épületrészek egytraktusosak, a meglévő pincékhez hasonlóan. A monolit vasbeton szerkezet karcsúsága szép ellentétet alkot a boltozott pincék nehézkes falaival. A tömegek szokatlan és érdekes összemetsződései változatossá teszik az egyébként rendkívül egyszerű belső teret. Ezt az egyszerűségét ellenpontozza az apró nyílásokon át feltáruló udvar képe a pincék szürreális tömegével.

Az udvar fehér mészkő - murva burkolata álomszerű, időtlen, a természet elevenségétől elzárkózó, a társadalomból titkaival kivonuló különös, elvont szellemiséget mutatja fel.„


Szabadkőműves Múzeum, Budatétény
tervező: Joó Benjámin, Diplomaterv, BME Lakóépülettervezési Tanszék
tervezés éve: 2010-2011
helyszín (cím): Budapest (Budatétény), XXII. ker. Jókai Mór u. 52.
telekterület: 1365 m2
építész konzulens: Makrai Sándor