Emlékművet állítanak Óbudán a roma holokauszt áldozatainak

A harmadik kerület emlékművet állít a roma holokauszt áldozatainak Budapest egyik legtragikusabb porajmoshoz köthető helyszínén, a Bécsi úti téglagyárak helyén. Az Oláh Norbert képzőművész tervei alapján megvalósuló köztéri alkotást 2024. október 15-én, a holokauszt 80. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat részeként tervezik felavatni. 

 

Óbuda-Békásmegyer még áprilisban írt ki nyilvános képzőművészeti pályázatot olyan köztéri alkotás létrehozására, amely méltó emléket állít a roma holokauszt áldozatainak; a pályázat beadási határideje május vége volt. Az emlékmű a nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborrá alakított óbudai Bécsi úti téglagyárak egykori területén kap helyet. 1944 1944 őszén ezt a helyszínt jelölték ki arra a célra, hogy a magyarországi romákat egy helyre gyűjtsék, majd marhavagonokba terelve koncentrációs táborokba szállítsák őket.

A kiválasztott alkotást a kerület 2024. október 15-én, a porajmos 80. évfordulójához kapcsolódó III. kerületi rendezvénysorozat részeként avatja majd fel az Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal közösen. A pályázatot elbíráló zsűri a beérkezett pályaművek közül Oláh Norbert képzőművész munkáját ítélte meg nyertesnek. Az elbírálás többek között a művészi kifejezés, a közösségformálás és a megvalósíthatóság szempontjai alapján történt. Az absztrakt emlékmű hat méter hosszú és két és fél méter széles betontalapzaton fog állni a III. kerületi Csíkszereda parkban, a Bécsi úton, írja az Énbudapestem, amelynek oldalán az emlékmű terveit is megnézhetjük.Oláh Norbert műleírása szerint emlékművének központi motívuma egy három gránittáblából álló építmény. A dominószerűen egymásra dőlő elemek többek között az áldozatok, a túlélők és szeretteik, valamint a mai kor generációjának kapcsolatát is jelképezik. Utóbbi arra utal, hogy a holokauszt közös tragédiánk, mindannyiunk vesztesége és mindannyian érintettek vagyunk.

“Így leróva kegyeletünket a szembenézés önmagunkkal és közös múltunkkal része az emlékhely üzenetének. Kifejezve, hogy az – éppen a túlélőket és gyermekeiket ma is sújtó hátrányok miatt és az érdekérvényesítésben szerényebb eszköztáruk miatt – sokszor elfeledett és elhallgatott roma holokauszt emlékezetének őrzésével kapcsolatban még inkább hiszünk felelősségünkben." – olvasható a kerület közleményében.

Az emlékmű záró eleme egy téglafal, utalásként az egykori óbudai téglagyárakra, amelyek udvarán gyűjtötték össze a magyarországi cigány embereket, gyermekeket, nőket, férfiakat, időseket, embertelen körülmények között tartva őket itt fogva.

A téglafal részletes információkat tartalmaz 1944. őszének az óbudai téglagyárakban történt tragikus eseményeiről. Emellett a téglákba olyan szavak lesznek vésve, amelyek kapcsolódnak a Porajmoshoz, mint például elnyomás, múlt, felelősség. Az önkormányzat közleménye szerint jelenleg az emlékmű terveinek finomításán dolgoznak a különböző szakmai területek szakértőivel közösen. 

A roma holokauszt emlékmű pályázati zsűribizottság tagjai:

• Béres András, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kultúráért felelős alpolgármestere
• Csősz László főlevéltáros és történész
• Horváth Péter, az Óbudai Múzeum muzeológus-történésze
• Mohácsi András szobrász, a MOME egyetemi docense
• Péntek Orsolya író, képzőművész, történész, az Óbudai Anziksz szerkesztője
• Pocsai Bettina romológus, szociálpedagógus és szociológus
• Szabó Zsolt Iván, Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
• Szász Anna szociológus, a roma holokauszt emlékezetének témájából doktorált