Ép környezetben ép kastély

Évek óta folyik és várhatóan 2013-ban készül el a különleges falképeket rejtő edelényi kastély és környezetének teljes megújítása. Az Edelényi Kastélysziget projekt szereplői átfogó koncepció mentén, a település lakosságát bevonva, speciális programokkal készülnek a jövőbeli fenntartható működtetésre. Gergely Zsolt projektvezetővel Zöldi Anna beszélgetett egy őszi helyszíni bejárás alkalmával.

Az Ybl Egyesület évek óta visszatérő programként szervezi a felújított magyarországi kastélyokhoz kapcsolódó konferenciáit és túráit. 2012-ben a kastélytúra egyik kiemelkedő állomása az Edelényi Kastélysziget volt - egy olyan program, amely a különösen hátrányos helyzetű Észak-Magyarországi régióban nem csak, és nem elsősorban az építészeti értékmentés okán érdemel figyelmet. Hogyan integrálható a 21. század kulturális közegébe egy pusztuló 18. századi épület, amely mindig is szigetként viselkedett nem csak topográfiailag, de társadalmi kontextusát tekintve is – erről beszélgettünk Gergely Zsolttal, az Edelényi Kastélysziget Kulturális és Turisztikai Központ projektvezetőjével, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ alkalmazottjával.

Körülbelül 15 éve jártam először Edelényben. A méreteivel és részleteivel is lenyűgöző kastély egy urbanisztikai vákuum közepén bomladozott üresen, az idő munkájának döbbenetes erejű metaforája gyanánt. Azóta ezt a folyamatot sikerült látványosan megfordítani…

2007 óta dolgozunk ezen a projekten, de az idő dimenzió, amiben gondolkozunk, ennél sokkal hosszabb. Ahhoz, hogy tudjuk, mit lehet, mit kell egy ilyen műemlékkel kezdeni, ismernünk kell a hátterét – és most nem csak művészettörténeti kutatásra gondolok. Mi nem épületet újítunk fel – vissza akarjuk adni ezt az épületet a környezetének. Ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk itt létrehozni, szembe kell nézni azzal, hogy mi történt itt az elmúlt száz évben. Mi okozta azt a pusztulást, aminek a szemtanúi voltunk. És ha azt akarjuk, hogy a műszakilag rendbe hozott épület működjön is, a következő ötven, száz évre előre kell a folyamatot elképzelni, és lehetőség szerint megtervezni.

 

Hogyan lehet ilyen átfogó léptéket a gyakorlatban érvényesíteni?

A 90-es évek elején, a rendszerváltás után a műemlékvédelemben is az volt az álláspont, vagy várakozás, hogy jön majd külföldről egy tőkével rendelkező vevő, aki felújítja, és működteti ezeket a funkció és pénz híján pusztuló műemlékeket. Ma már úgy látjuk, nagy szerencse, hogy ez nem így alakult. Meggyőződésem, hogy egy ilyen épületben - a legértékesebb kastélyainkban - csak kulturális-turisztikai funkciót szabad működtetni. Kiváltképp egy ilyen elmaradott térségben, ahol az emberek szinte naponta szembesültek és szembesülnek veszteségekkel. Itt csak nagyon megalapozott ígéretekkel lehet előállni, mert egy esetleges kudarc nyomán kialakuló csalódást és bizalomvesztést nagyon nehéz ismét pozitív irányba fordítani. És azt látni kell, hogy az egész projekt sikere azon múlik, milyen mértékben válnak a környékbeli használók érdekeltté, a folyamat részeseivé – döntéshozók és a lakosság egyaránt.

Mi ennek a technikája?

Bár az edelényi kastély országos jelentőségű műemlék, évente 100.000 látogatóval számolunk, mégis kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a környékbeliek magukénak érezzék az épületet. Ez a kastély nem csak földrajzilag áll egy szigeten - sosem volt része annak a társadalomnak, amiben létezett. A 18. század elején építette Jean-François L´Huillier báró, aki még az építkezés befejezése előtt elhunyt. Több tulajdonosváltás és átépítés után 1928-ban a magyar állam tulajdonába került, de már az előző tulajdonosok is kiadták intézmények használatába. Működött itt börtön, járási bíróság, napközi, öregek otthona, az ötvenes években pedig lakásokká alakították. Még Lenin-idézet is van a falon – és mi ezt is megtartottuk! Van olyan lakó a városban, aki itt nőtt fel a kastélyban, és itt is szeretné szétszóratni a hamvait. A kastély része volt az itt élők mindennapjainak, de nem őket szolgálta. Ezen akarunk a fejlesztési programmal változtatni, ezért már kezdettől bevonjuk a lakosságot. A környékbeliekkel folytatott kommunikáció egyértelmű célja, hogy a kastélyprogram a helyi tudásra épülve folyjon, helyi szereplők – vendéglátósok, vállalkozók, befektetők, szolgáltatók – bevonásával. 50-60 fős Kastély Baráti körünk működik, havonta rendezünk találkozókat. Ahogy az építkezés halad, úgy nő az itt lakók érdeklődése, büszkesége – és nekünk is fontosak a visszajelzések, amiket tőlük kapunk. Amikor a felújítást megkezdtük, elbontottuk a kovácsoltvas díszkaput, hogy műhelybe szállítva restauráljuk. Azonnal elterjedt a faluban, hogy a kaput ellopták – itt ugyanis ez lenne a természetes.

 

Ilyen léptékű munkához nyilván elengedhetetlen a helyi önkormányzat támogató működése. Velük milyen a kapcsolat?

A kastélyprogram szerves része a földrajzilag ténylegesen szigeten elhelyezkedő terület bekapcsolása a település életébe. A sziget, melyet a Bódva és az ennek 19-20. századi szabályozása során holtággá alakult Holt-Bódva fog közre, a kastélyt egykor övező angolparknak is szerves része volt. A kastély és a park a Bódva ágai által elszakítva vészelte át az idők viharát. Ez estben ez nem csak költői túlzás – ha nincs ez a természetes védelem, sokkal nagyobb pusztulásnak lett volna az épület kitéve. Az elmúlt évtizedek településrendezési beavatkozásai azonban az eredetileg működő struktúrákat tönkretették. Az 1950-es években a park déli részén sportpályát létesítettek, amelynek tulajdonosa jelenleg Edelény Város Önkormányzata. A Bódva folyó 1970-es évekbeli szabályozása következtében az egykori élő ág kiszáradt. Magát a települést 3 településrész közigazgatási összevonásával alakították ki, ebből következően sehol nem alakult ki igazi városközpont, Edelénynek nincs magja. Az infrastruktúra szempontjából kiemelkedő Fő utcát egy teleksor választja el a kastélyparkot határoló folyóágtól, a kastélyra a telkek hátsókertje néz. Kezdettől fogva úgy gondoltuk, hogy a beavatkozásokkal ezt a helyzetet is rendezni kell. Mind az önkormányzat, mind a helyi főépítészek megértették a projekt jelentőségét, és meglátták benne a fejlődés lehetőségét.

Mit profitál a település?

Külön pályázat keretében folyt a Holt-Bódva revitalizációja, már folyik a mederben a víz, az eredetihez hasonló ligeterdei növényzet regenerálódik, melyre majd visszatelepedhet a nyílt állóvizekre jellemző élővilág. Az önkormányzattól a II. ütem során megvesszük a sportpályát – ezzel az egységes park helyreállítható a kastély körül. A város pedig a vételárból új sportközpontot létesíthet, sokkal kedvezőbb helyen, iskolák közelében. A kastély és a város közti kapcsolat megteremtésének fontos eleme a tényleges földrajzi kapcsolat megteremtése. Jelenleg két híd vezet át a szigetre, egy a kastély tengelyében, az országút felől, egy pedig a városon túl, újonnan kialakított parkoló felől. A város felé egy harmadik, a meglévő hídhoz hasonló fahidat tervezünk a Holt-Bódván át, amelynek folytatásaként a telkek közt gyalogos összeköttetés vezetne a főutcára, amely a város egyéb látványosságait felfűzi. Ehhez az elképzeléshez kapcsolódik egy további terv, amely már az önkormányzat és a helyi gazdasági szereplők együttműködését igényli. A város jelenleg hátat fordít a kastélynak – ha a Holt-Bódva partján sorakozó telkek hátsó traktusait be lehetne építeni, meg lehetne fordítani a helyzetet. A park is méltó térfalat kapna, és a település is „arccal" tudna a parkhoz kapcsolódni. A kastély rendezvényei igénylik a színvonalas vendéglátás létesítményeit. Tudatosan zártuk ki annak lehetőségét, hogy a kastély szállás-funkciót kapjon. Ki fizetne csillagászati árakat luxus-színvonalú kastélyszállóban, hogy onnan „putrik" hátsókertjét nézze? Meg kell fordítani a dolgot, és a kastélyra kell tekinteni, mint vonzó központra. Erre lenne nagyon alkalmas a Holt-Bódva parti sáv – de ahhoz, hogy itt a kastélyhoz méltó építészeti színvonalú együttes szülessen, a tervezést egységes szemlélettel kell kézben tartani. Ehhez szükséges lenne, hogy az önkormányzat a telkek hátsó sávját megvegye, és a beépítést komoly pályázat előzze meg. Ebben és hasonló ügyekben a helyi önkormányzat segítő partnerünk, hiszen látja, hogy a kastélyprogram kialakítása során mi is beépítjük a város érdekeit, például a helyi nevezetességek „helyzetbe hozását".

 

 

A városban milyen egyéb látványosságokat talál az ide látogató?

Három temploma van, mindhárom érdekes. A református templom középkori eredetű, a római katolikus temploma arról nevezetes, hogy Erzsébet királyné halála után ez volt az első Sissynek szentelt emléktemplom, a görög katolikus temploma pedig modern stílusú (1977-1983 között épült Török Ferenc tervei alapján - a szerk.). Ezek mindegyike a főutcáról megközelíthető, így a kastély és az utca összekötése mindenképpen fontos elem. Az igazi látványosság persze maga a kastély, ami a látogatókat reményeink szerint idevonzza.

A magyarországi kastélyok között miben képvisel Edelény különleges értéket?

Nagyon fontosnak tartottuk, hogy már a megközelítése során olyan élményt kapjon a látogató, amellyel másutt nem találkozik. Mivel szigeten áll - és ezt a sziget-élményt valószínűleg sikerül teljesen helyreállítanunk -, a feltárulkozása során is a kontraszt élményére alapozunk. A szigetről az autóforgalmat kitiltottuk, és a szigeten kívül hoztunk létre egy 70 gépkocsi és 8 busz befogadására alkalmas parkolót. Innen egy újonnan épített hídon át, a folyó partján a kastély főtengelyéhez vezetjük az érkezőket, akik előtt a rövid romantikus séta után hirtelen teljes pompájában tárul fel a barokk együttes. A barokkra jellemző tengelyesség ennél a kastélynál különösen attraktív módon érvényesül, hosszú sétány vezet a kovácsoltvas díszkapuhoz, ahonnan az íves vonalvezetésű melléképületekkel keretezett előudvarba érkezünk. A magas középrizalitos, kerek saroktornyos főhomlokzatot végig a középtengely vonalában láthatjuk - ilyesfajta méltóságteljes felvezetéssel kevés kastélyunk rendelkezik. Az előudvarból, illetve a cour d’honneur-ös kastély mögötti udvarból azután feltárulnak az itáliai és francia hatásokat mutató, itthoni analógiával nemigen rendelkező épület bájos részletei. Az ablakok keretezése, a homlokzatot díszítő angyalkák megelőlegezik a kastély igazi kuriózumát, a rokokó falfestéssel díszített teremsort, amely a helyreállítás talán leglátványosabb eleme.

 

Mit tudunk a képekről?

Jávor Anna művészettörténész kutatásaiból tudjuk, hogy - egy szobát kivéve - Lieb Ferenc festő munkái, aki a 18. század második felében dolgozott itt. A képek értékét a mai szemlélő számára az a közvetlen és légies báj jelenti, amely képes a több mint 200 évvel ezelőtti mindennapok hangulatát hitelesen megidézni. Tematikájában a mitológiai alakok, az évszakokat szimbolikusan megidéző jelentek váltakoznak a nagy valószínűséggel azonosítható, történelmileg hiteles figurákat ábrázoló képekkel, rokokó zsánerjelenetekkel, vadász- és csataképekkel. A szobák festése a funkcióhoz is igazodott – a gróf szobájában az udvarlásé a főszerep, de például itt láthatjuk egy csúf golyvás, pipázó cigányasszony képét is az egyik sarokban, akiben egyesek Czinka Pannát, a híres cigányprímást gyanítják. Annyi bizonyos, hogy a virtuóz zenész valóban a képek készültével egy időben élt, és egyes leírások golyváról és pipáról egyaránt megemlékeznek. A hölgyek szobáiban a jelentek mellett a virágminta dominál. Az ebédlőben található a kastély jelképéül választott hintázó nőalak – más, optikai illúziót keltő, a mennyezetről ránk tekintő 18. századi előkelőségek társaságában. A képekről egyébként részletesebben honlapunkról lehet tájékozódni.

A bejárás során feltűnt, hogy nem csak a 18. század hagyatékát tekintik értékesnek…

A képek a 18. század második felében készültek, ez volt a kastély déli homlokzatán található tábla szerint 1730-ban elkészült kastély történetének fénykora, így a műemléki helyreállítás során is az 1820-ig tartó korszakot tekintettük elsődlegesnek. Különleges ritkaságnak számít az a barokk kori ablak, amelyet a keleti saroktoronyban találtunk elfalazva, korabeli, ólomosztások közti üvegtáblákkal. Az ablakot eredeti helyén restauráltuk és a kibontásának állapotában mutatjuk be, ezzel is demonstrálva a kastélyban eltelt évszázadokat. Éppen a program szemléletéből adódik, hogy a történeti kontinuitás ugyanolyan fontos számunkra, mint a történeti hűség. Egy épület életéhez az emlékek ugyanúgy hozzátartoznak, ahogy egy ember, vagy egy társadalom életéből sem törölhetőek ki, vagy ha igen, akkor annak ára van. Restaurálva bemutatjuk a földszinti teremben megtalált, falra festett Lenin-idézetet, és megidézzük az ötvenes éveket egy miskolci gyűjtő páratlan retró gyűjteményének és egy eredeti módon berendezett társbérletnek a bemutatásával. A kastély keleti szárnyában kialakított kápolnáját - melyet az udvari homlokzaton látható Mária-szobor is jelez - helyreállítottuk, és három vallás ökumenikus kápolnájaként fogjuk felszentelni.

 

Milyen kulturális programmal szól a 18. századi kastély a jövő generációhoz?

A felújítás első ütemében a kastély megmaradt értékeinek élményszerű bemutatása volt a fő cél. A második ütem feladata a befejezésre váró műszaki munkálatokon és a kastélypark rekreációs parkká alakításán túl a kastély vonzerejét növelő gyűjtemények beszerzése. Az edelényi kastély egy olyan régióban válik kulturális-turisztikai központtá, amely egy EU-s felmérés szerint Európa harmadik legszegényebb térsége. Ahogy egy előadásomban mondtam: a célunk, hogy ne csak lássák unokáink, hanem éljenek is meg belőle! Egy hagyományos múzeumnál többet kell a kastélynak tudnia, és ez már a program megtervezésére is vonatkozik. Mindennél fontosabb a következő generáció értékrendjének formálása, a környékbeli iskolák megszólítása. A programban a múzeumpedagógia kiemelt szerepet, külön helyiségsort kapott. Állandó játékkiállítás létrehozását tervezzük 18. századi játékokból, melyek azután kiindulópontjául szolgálhatnak a gyermekfoglalkozásoknak. A parkban már elültettük a fűzfavesszőkből font játszó-lugas elemeit, amelyek kihajtva kunyhót, palotát, trónust formáznak majd. A kastély meglévő történeti értékeit is igyekszünk életszerűen, a mai élmény-igényeknek megfelelően bemutatni. A tényleges múzeumi terekhez kapcsolódóan lesz egy 3D-s mozi termünk, ahol a falképek ténylegesen megelevenednek – az édes-habos történetek tovább folytatódnak. Felújítjuk a kastélyban található, eredetileg is biliárdszobának épült helyiséget, ahol 18. századi biliárdasztalt is láthatnak majd a látogatók. Van egy dísztermünk, amit a legkülönbözőbb célra vehetnek bérbe az érdeklődők, ezen kívül a kivitelezés második ütemében a hely vonzerejét növelő gyűjtemények vásárlását és bemutatását tervezzük. Rengeteg gyűjtő van, aki nem tudja, hogyan gondoskodjon gyűjteményének továbbörökítéséről. Számukra jó lehetőség, hogy értékeik egy újonnan kialakított múzeumba kerülhetnek. Ezen kívül különféle múzeumokkal is tárgyalunk, és például restaurálás fejében jogot kapunk tőlük egyes gyűjtemények hosszabb időn át tartó bemutatására. A Magyar Nemzeti Múzeumból kerül a kastélyba az az egyedülálló XVIII. századi portrésorozat, amely tíz magyarországi Habsburg-uralkodót ábrázol. Az üzemeltetés terén is lépést tartunk a korral és igazodunk a helyi körülményekhez: az edelényi az egyetlen olyan kastély Magyarországon, amelyet földhővel fűtenek, így az épületet a téli hidegekben sem kell bezárni a magas fűtésszámlák miatt. Az EU-s támogatással megvalósuló projekt célja, hogy az „ép testben ép lélek" elvét megfordítva, a centrum felől sugárzó pozitív energiák révén hozzon létre az ép kastély körül ép környezetet.

Zöldi Anna