Erdőt a lakáshoz!
Egyre több város, városvezetés és építésziroda kap észbe a közelgő klímakatasztrófa kapcsán: már nemcsak ennyi meg annyi ezer fa ültetéséről, városszintű parkosításról van szó, egyre gyakoribb az olyan kezdeményezés, mely az erdőket, fákat, a zöldet elemelei a földtől és függőleges irányba tolja. Már nemcsak lakóházakat, de szállodát és repteret is beborít a zöld. Európától Ázsiáig. Kozár Alexandra írása.
Persze a faültetési tevékenység sem kevés és azt is egyre inkább egybekötik valamilyen szimbolikus eseménnyel, nemrég Brüsszel állt elő azzal, hogy minden csecsemő születésekor ültet egy fát a városban. Ezzel a kezdeményezéssel nem is egyedülálló, hiszen Lausanne-ben már létezik az akció 17 éve, de a brüsszeli csecsemőszületéssel egybekötött faültetésnek nyilván van egy plusz, határokon átívelő üzenete is.
Nemrég hírt adtunk a Bosco Verticale nevű milánói projektről, ahol gyakorlatilag nem történt más, minthogy befásítottak-bokrosítottak két amúgy sivár, óriási, lakótelepi panel stílusú épületet, azonban előtte hónapokig-évekig végezték botanikusok a kutatásokat, hogyan lenne leginkább hasznosítható az az összesen egy hektárnyi erdő, mely a lakások erkélyein megjelenik. Ezzel a húzással nemcsak a két konkrét háztömb lakói jártak jól, de az összes arra járó, sőt a városlakók is. A neves olasz építész, Stefano Boeri tervezte modell nemzetközileg is terjeszkedik, Boeri építészirodája Kínában is impozáns zöld szállodát tervezett, mely a felhőkarcolók pápája címet nyerte a Porta Nuova nevű híres milánói építészeti túra értékelésében, s a fenntartható építészet modelljévé vált. A Guizhou-i tartománybéli Wanfeng völgyében (Tízezer harkály völgye) épült szálloda 250 szobás, és általa az itteni táj egy korábbi állapotába tér vissza. Boerinek egy másik projektje is van Kínában, a Citta' foresta vagyis Erdőváros névre hallgató alkotás Shijiazhuang községben, Hebei régió fővárosában, egyben Kína legszennyezettebb településén, ezért itt duplán számít a zöld, mert az emberek már szinte fuldokolnak. Persze nem kell Kínáig mennünk, Boeri a svájci Lausanne-ba is tervezett egy erdős lakóparkot, ez a Cédrusok tornya névre hallgat (La Tours des Cedres).
A legmerészebb ötletig a francia kisváros, Aix-Les-Bains jutott, ők egy futurisztikus épületet álmodtak meg úgy, hogy az a fenntartható fejlődést és környezetünk zöld szempontjait maximálisan szem előtt tartja. Ráadásul a „futurizmus” római örökséggel párosul, nevezetesen az épület magja ugyanis egy immáron tíz éve nem működő római kori fürdő, melynek felújítására írt ki pályázatot a település.
A nagyszerű-újszerű épület még azzal is dicsekedhet, hogy tervét a lakosság fogadta el internetes szavazáson: Vincent Callebaut építész terve győzedelmeskedett azon a megmérettetésen, melyet a város egykori híres fürdőjének felújítására, átépítésére írtak ki. Az építész futurisztikus terveiről ismert, épületei minden részletükben harmonizálnak a természettel, összhangba hozva a várost és a vidéki létet. Az épületegyüttes formája miatt a Hullámok tajtékja névre hallgat, két toronyból és egy nagyobb, kevésbé formabontó alapból tevődik össze. Egy részét az egykori fürdőhöz hűen wellness célokra fogják használni, ezenfelül iskola is üzemel majd az épületben, valamint lesz 180 zöld lakás parkolókkal, kávézókkal és egyéb üzleti egységekkel. A felújítás tehát egyszerre ad helyet a nemzeti örökségvédelemnek, a lakásügynek, a fenntartható fejlődésnek és a közízlésnek.
A világ repterei is egyre inkább csatlakoznak a zöldülő filozófiához, legutóbb épp a szingapúri Changi Airport legújabb, Jewel névre keresztelt, Moshe Safdie szekcióját adták át ebben a szellemben. A Changi repteret már így is hétszer a világ legjobb repterének választották, és az új részleg sem hoz szégyent erre a névre. Szingapúr amúgy is jeleskedik zöld projektekben, 2015-ben bebarangolta az internetet és a sajtót egy pompázatos buja függőkert fotója. Ám az 1,3 milliárd dollárból megépített új szekció túlmegy minden fantázián: a biodómra emlékeztető terminál közepén kapott helyet a világ legnagyobb beltéri vízesése. A komplexumot fák ezrei tarkítják, és saját mozija is van. Az egészet direkt olyanra tervezték, akár egy bevásárlóközpontot, ahol akár egy egész napot is eltölthet az ember, amíg a gépére vár.
Magyarországon Metrodom névre keresztelték azt a projektet, amelyik a legközelebb áll a Bosco Verticale féle elgondoláshoz, ezzel idehaza úttörő a témában. A Hajnal Építésziroda által tervezett újpesti lakópark legjobb lakásaiból a Dunára látni.
A rendkívül üdvözlendő trend mellett nyilván felvetődik az a kérdés is, hogy ez a típusú, az erdőt a lakásunkba hozó építészet illetve építkezés mennyire dobja meg a lakhatás költségeit, hiszen ilyen méretű zöld növényzetet ápolni társasházi szintén egyfelől felelősség, másfelől komoly anyagi vonzattal jár. (Öntözés, utángondozás, megfelelő táptalaj stb.) S noha erre nézve hazai tapasztalatok még nincsenek, elmondhatjuk, sokkal. Ezért nem mindegy, miféle energiaigényű növények lesznek az épület részei, ehhez pedig jó tájépítészek és botanikusok kellenek.
Kozár Alexandra
