Felfelé tekintve: egy rendhagyó Pelli-nekrológ
Karácsony Tamás és Vass István Balázs gondolatai César Pelli UniCredit-torony épületénél járva.
Úgy esett, hogy César Pelli távozásának híre Milánóban ért utol az UniCredit-torony közelében. Bár azon építészek közé tartozunk, akiket különösebben nem hatnak meg a magasházak, nem igazán kerülnek az érdeklődési körünkbe (bár kétségtelen, hogy nálunk is fel-fellángol a szakmai vita e témakörben), mégis megérintett bennünket az argentin-amerikai építész halálhíre. Ilyenkor szívesen tájékozódunk - kíváncsiságból, a tisztánlátás érdekében, a személyes tapasztalás véletlen kínálta lehetősége okán - úgy döntöttünk tehát, hogy útitervünkön mozdítva, a toronyhoz sétálunk.
Először szembesültünk céltudatosan egy ilyen nagy léptékű épületegyüttessel. A cél a megértés volt, a téri világ átélése, a magasházak esztétikájának megélése. Igen! Pelli az az építész, aki a magasházak tervezése területén meghatározó rangot vívott ki magának. Nevéhez kötődnek többek között a Petronas tornyok Kuala Lumpurban, a Kristály-torony Madridban, a Costanera-központ Santiago de Chilében és a World Financial Center New Yorkban. Ez a város különösen fontos számára, mert Pelli New Yorkban, Eero Saarinennél kezdte pályafutását.
A milánói UniCredit torony egy tapasztalt mester alkotása. Minden bizonnyal hat az őt követő generációkra, s hat az itt létrejövő új beépítésekre. Így a Piuarch építészeire is, akik épületükkel „bezárták a kört”: a fehér, hullámzó térfallal kaput, átjárót építve vezetik be a térre a látogatót – és egyben továbbírják a pályaudvartól induló városépítészeti tengelyt.
A körsétát követően leültünk a három, lépcsőzetesen emelkedő íves szelet határolta belső térben. Forgolódtunk, figyeltük az itt zajló életet. A torony csúcstartó! 2011-es átadása óta 231 méteres magasságával Olaszország legmagasabb épülete. A komplexum alapterülete cirka 300 ezer négyzetméter. Szintek száma: 31, 21, 11 (A, B, C épületek, 231, 100, 50 méteres magasságokkal). Parkoló, bevásárlóközpont, szolgáltatások, irodák. Mindez arányosan, okosan terítve. Bár a beépítés százszázalékos, zölddel is találkozunk. Mindig ott, ahol azzal igazán jó szembesülni.
Érzések az épületről: A szédítő számok ellenére a közrefogott tér aránya határozottan kedvező. A kisvárosi léptékű tér feszes összetartozását több „hártya” is erősíti. Belül, a három tömeg belső palástját kísérő üvegtető az, ami összefogja a térfalakat. A külső üveghártya hasonlóan összetartó erőt sugall. Vannak időszakos hártyák is: a hanghártya, ami a Feltrinelli könyvesbolt teraszát tölti ki, keveredve a vízfelületeken rajcsúrozó gyereksereg keltette zsivajjal, és hasonlóan időszakos jellegű a fények hártyája is: a naplemente ragyogásának és a szökőkút színes lámpáinak lazúros összemosódása. Miközben a hártyák összefogják az együttest, az épületelemek közti rések kitekintést engednek az új, immár ikonikus központ körül épülő újabb és a régi városrész elemeire is.
César Pelli gondolatai a városról, az építész hivatásról (szabad fordításban): „A városok a mi féltett kincseink. Ők alkotják az egészet, melyekben a mi épületeink a részek. A város szövetébe tervezett épületnek feladata, hogy korokat, kultúrákat áthidaló, megértő, összefogó alkotásként jelenjen meg. Ez kell legyen az építészet, az építész mindenkori célja. A mai technológiai és kulturális változások ellene dolgoznak ennek a szándéknak – ezért nagy a mi felelősségünk!”
Ott ülve a téren, ebből a szellemi nézőpontból szemlélődve az építészre, változott az álláspontunk – magasházról, hitvallásról és Pelliről is.
Milánó, 2019. 07. 23.
szerk: sk
