Fényhalom - néhány gondolat a Tüskecsarnok tervezéséről
A két évtizedes építkezés töredéke telt csak tényleges építőtevékenységgel: a Tüskecsarnok Lázár Antal és az Egyesült Államokban élő Magyar Péter különleges együttműködésében készült, még az internetkorszakot megelőzően, faxon egymásnak küldött rajzok segítségével. A fekete-fehér fax rajzok mellett Magyar Péter írása.
Húsz évvel ezelőtt nagy öröm és megtiszteltetés ért bennünket, Dr. Lázár Antalt, korábban a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karának dékánját, és engem, akkor a Pennsylvania Állami Egyetem Építész Karának igazgatóját. Az országos nyilvános pályázat megnyerése után megkaptuk a megbízást a kiviteli tervek elkészítésére, az Egyetemi Sport és Kulturális Központ megépítésére. Mindketten teljes személyt igénylő akadémiai munkánk mellett, nagy buzgalommal dolgoztunk ezen a feladaton.
Tóni, még a sok fiatal tehetséges építészt és munkatársakat alkalmazó A&D Stúdió jeles igazgatójaként egy harmadik pozíciót is ellátott, kitűnően. A tervek – az amerikai és európai kontinensek közötti távközlés nehézségei ellenére is – elkészültek, az építkezés gyors ütemben elindult. A több-célú sport- és esemény csarnok több, mint háromnegyed részig, az uszoda csarnoka földkiemelésig és alapozásig elkészült. A Bécs városával együtt vállalt “Kis-Expo", partner városunk kilépése miatt nem valósult meg, így az építkezés egy kormányintézkedés eredményeként leállt. És állt, egészen ez év nyaráig! Az egy éjjeliőrt és egy kutyát tartalmazó “használók" látványa elkeserítő volt, főleg akkor, amikor városunknak nagy hiánya volt sportesemények rendezésére alkalmas létesítményekben! De ez már a múlté, és most mindnyájan gyönyörködhetünk a gonddal és szívvel befejezett új épületben, az A&D Stúdió lelkes gárdájának, és az építők minden egyes tagjának köszönhetően!
A “fény" befogadására és kibocsájtására alkalmas tér-rendszert kívántunk létrehozni, a Föld és a Kozmosz részeként inkább, mint egy “épületet". Úgy érezzük, ez a szándék sikerült, habár az utca szintjéről látható elemek alatt egy – majdnem kisváros nagyságú – láthatatlan labirintus létezik, parkolást és egyéb funkciókat látván el.
Még egy aspektust nem szabad kihagyni ebből a rövid vallomásból. Ezt pedig talán egy másik címmel lehetne kifejezni, az új létesítmény neveként. A Barátság Háza! Egy kicsit az ötvenes éveket idézi vissza, de Tóni nagylelkű barátsága nélkül ez nem jöhetett volna létre! Mindkettőnk nagy öröme, hogy a húsz évvel ezelőtt tollal és tintával, meg a számítógéppel papírra rajzolt gondolatok nem öregedtek meg! Igaz, Dr. Lázár Antal még mindig lovagol, én pedig még mindig rajzolva tanítok, de művünk remélhetően túl fog élni bennünket, örömet és inspirációt nyújtva számos fiatal vendégének!
Magyar Péter, Manhattan, Kansas. November 7, 2014.
