A Petőfi Sándor utcai kultikus helyszín novembertől régi és új munkatársakat egyaránt felvonultató csapattal folytatja a munkát, minden tekintetben szem előtt tartva Nagy Bálint örökségét. A FUGA felépítéséről, a koncepcióról és a jövőbeli tervekről az ügyvezetőt és a produkciós vezetőt kérdeztük.
Pleskovics Viola: Az ügyvezetői pályázat eredménytelen lett. Hogyan került utána kapcsolatba a Budapesti Építész Kamarával (BÉK), miként jelölték ki az ügyvezetői pozícióra?
Földszin Rhea: Mind a hét beérkezett pályázat megfelelő volt, ezért a pályázatot sikeresnek tekintették, de végül egyik sem egyezett a BÉK elnökségének elképzeléseivel a FUGA jövőjét illetően, így eredménytelennek minősítették. A FUGA történetéhez hozzátartozik, hogy Nagy Bálint mellett a Kamara felé történő kapcsolattartást és az alapvető gazdasági rend fenntartását mindig is egy ügyvezető biztosította, hosszú évekig Winkler Barna, és az utóbbi években Koszorú Lajos építészek. A pályázat alkalmával az volt az elképzelés, hogy ezentúl olyan személyre eshet a választás, aki ezt a kétpólusú rendszert egy intézményvezetőként tölti be.
Mivel ilyen személyt nem tudod a BÉK elnöksége kiválasztani a pályázók közül, a Kamara elnöksége önerőből kezdett jelöltet keresni. 15 éve dolgoztam együtt a BÉK jelenlegi elnökével, Eltér Istvánnal a Magyar Építész Kamarában (MÉK), azóta is folyamatos munkakapcsolatban voltunk, úgyhogy van már közös munkatapasztalatunk. A további szakmai kapcsolataimat pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) töltött 11 évi munkának is köszönhetem. A választás véleményem szerint azonban azért is esett rám, mert építész végzettségem van és gazdasági területen is van tíz év tapasztalatom, és itt mindkét ismeretre szükség van.
Végül a korábbi kettős pólushoz hasonlóan az ügyvezető mellett a FUGA élén egy produkciós vezető is van. Nagy Bálintra korábban művészeti vezetőként hivatkoztak, szándékos az új titulus létrehozása?
Asbót Kristóf: Igen! A FUGA olyan intézmény, amelynek nagyon erős a produkciós tevékenysége és napi szinten szervezi legkülönbözőbb kulturális programjait. A művészeti vezető pozíció és Nagy Bálint neve azonban összefonódott: Ő valóban egy művészeti vezető volt és ez nem egy pótolható státusz. Én az Ő konkrét művészeti vezetői pozícióját nem folytathatom, hiszen az maga Nagy Bálint személyisége volt. Elvállaltam viszont, hogy az általa kijelölt úton haladva folytatom a FUGA produkcióinak létrehozását, fejlesztését, szervezését.
A részletes koncepció kidolgozása bizonyára még folyamatban van, de vannak-e kulcsszavak, amelyek mentén esetleg már meg tudják határozni, milyen irányt fognak képviselni? Illetve mennyiben kívánják megújítani a FUGA által eddig képviselt irányt, és mennyiben megőrizni azt?
Asbót Kristóf: Nincs új út! Út van. Létezik kimondatlanul körülöttünk egy Nagy Bálint által kiépített és hatékonyan működő és általunk is gyarapítani szándékozott baráti, tanácsadói kör; építészekkel, művészekkel, kurátorokkal, neves médiaszakemberekkel, akikkel együtt biztosítjuk, hogy a FUGA ne térjen el a régi iránytól. Minőségében ugyanúgy megy tovább minden. Bálint nélkül azonban teljesen egyező nem lehet, így a saját hangnemünk is ki fog alakulni emlékének tiszteletben tartásával.
A legfőbb kulcsmondat számunkra is Bálint hitvallása lesz: „az építészet a kultúra része" és – teszem én hozzá – minden építészet – így a FUGÁban is mindennek helye van. Az eddig megszokott nyitott hozzáállást megtartjuk, sőt tovább kívánjuk erősíteni. Fontos, hogy az építészek – a FUGA tulajdonosai tudják: a FUGA az övéké. Azt is fontos megérteniük, hogy a kultúra ápolásában, képviseletében, közvetítésében hatalmas felelősségük van és létezik egy élő hely, ahova érdemes megszervezni ennek az ügynek a közvetítését. Szakmai párbeszédeket szeretnénk generálni és az építészeken kívül itt a helye a társszakmáknak; tájépítészeknek, urbanistáknak, gépészeknek, statikusoknak, belsőépítészeknek, stb., is.
Földszin Rhea: Nem csupán budapesti intézmény akarunk lenni. Többek között erősítenénk azt a már megfigyelhető irányvonalat, hogy a vidéki területi kamarák eseményeit és kiállításait is láthassuk itt.
Asbót Kristóf: A hagyományosan a FUGÁhoz kötődő eseményeket tovább visszük; Texhibition, Párhuzamos vidékek, Budapest Építészeti Nívódíja, RÉKE estek, Örök-Zöld_klub, könyvbemutatók, kerekasztalbeszélgetések, irodalmi estek, stb. Ezen kívül továbbra is ápoljuk a FUGA nemzetközi kapcsolatait is. Nemsokára például Frankfurtból érkezik kiállítás, múlt hónapban pedig Bécsből jött, és a korábbiakhoz hűen hamarosan a Piranesi-díj tárlatát is megnyitjuk.
Kettőjükön kívül miként épül fel a jövőben a FUGA csapata? Kik az újak és kik maradtak a régi gárdából?
Asbót Kristóf: A vezető kurátor Fehérvári Zoltán művészettörténész marad, aki 2014-óta dolgozik a FUGÁval. Olyan jeles kiállítások fűződnek nevéhez, mint a Magyarország – egy új korszak építészeti alkotásai – modern és szocreál. 1945-1960 a Bécsi Ringtrum első szereplése a FUGÁban. 2015 és 2017 között – főleg Winkler Barnával közösen – az egykori Hap Galéria vendég kiállításait gondozta (Weichinger Károly, Szabó István, Kósa Zoltán, Plakátok az Építészeti Múzeum gyűjteményéből, Kaesz Gyula). 2018 óta vesz részt intenzívebben a FUGA operatív munkájában, nem csak, mint egyes kiállítások kurátora, hanem a kiállítások építésében is nélkülözhetetlen szerepet vállal.
A fenntartó BÉK új elnökségével a kezdetektől fogva összhangban működünk, hárman fizikailag viszont nem vagyunk elegendőek a FUGA működtetéséhez, úgyhogy sikerült két új kollégát is felvennünk.
A korábbi ügyvezető, Koszorú Lajos ajánlásával találtuk meg egymást Vizi Kata Veronika építésszel, a másik új csapattag pedig Süveges Gréta kulturális antropológus, mindkettőjüknek volt már kapcsolata a FUGÁval. A napi, intézményszerű működési rendben való jelenlét és közreműködés mellett a produkciók – beleértve majd egyes kiállítások – megszervezése a feladatuk, az első kapcsolatfelvételtől a teljes lebonyolításig.
Egy hasonló kulturális intézménynek az önfenntarhatóságra is kell törekednie, pláne a jelenlegi válság közepette. Milyen alternatívákban gondolkoznak a fenntartást tekintve? Várható például a jelenleg zárva tartó könyvesbolt újranyitása?
Földszin Rhea: A FUGA alapvetően nonprofit szervezet, a működésünkkel profitot a továbbiakban sem cél biztosítani. Jelenleg legnagyobb mértékben a BÉK forrásaiból táplálkozunk, de különféle pályázatok útján is vannak bevételeink. Ezen kívül továbbra is fennállnak a terembérlési lehetőségek és keressük is azokat az eseményeket, amelyek a FUGA szellemiségéhez közel állva megrendezhetőek falaink között. Hamarosan – még idén – a könyvesbolt is újra fog nyitni.
Asbót Kristóf: Minden eseményünkről videó-dokumentáció készül az igen népszerű youtube csatornánkra – ahol a FUGA folyamatosan szaporodó saját készítésű sorozatai is megtalálhatóak. Ezeket eddig ingyenes szolgáltatásként biztosítottuk, a későbbiekben a bérleti díjainkba építenénk be ezt a plusz szolgáltatást. A hajdani Fuga Rádió-t nem elfelejtve, de a korszerű igényekre alapozva új podcast stúdióban is gondolkodunk, amelyet a saját felvételeink készítésén túl más műsoroknak – külső megrendelőknek is kiadnánk. Már most is gyakorlat, hogy a látogatási időn kívül a FUGA termeit video-felvételi helyszínnek ajánljuk fel, cserébe pedig koncertet kapunk az adott művésztől. Ezáltal olyan hangversenyeket is meg tudunk valósítani, amelyeket egyébként nem tudnánk megfizetni.
Felmerült sokszor az a kritika, hogy a FUGA és a fiatalabb generáció között érezhető egyfajta szakadék. Mi a véleményük erről és miként orvosolnák mindezt a jövőben?
Asbót Kristóf: Szerencsére ezt a szakadékot nem éreztük eddig sem, de valóban fontos célunk, hogy egyre több fiatal – egyetemi hallgató és pályakezdő szaktárs – ismerje és szeresse a FUGÁt. Egyre szorosabb kapcsolatokat alakítunk ki az egyetemekkel Soprontól Pécsig, Győrtől Debrecenig. Az egyetemek rezsiválságot kezelő ideiglenes bezárásai miatt például nálunk is lesznek kipakolások, de még vizsgáztatások is a tél folyamán. Nekünk ezek mind új lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére és ez által a belépő legfiatalabb generációval is meg tudjuk ismertetni a FUGÁt.
Most egy mesteriskolás pályázati kiállítást láthatunk Bakó Tihamér pszichológus terápiás rajzaiból nyílt Janáky István terem-béli tárlata mellett. Ezzel egy időben a Budapest Építészeti Nívódíja 2022 pályázat tablói láthatóak a Breuer Marcell teremben – de a Lucien és Rodolf Hervé teremben Vékás Magdolna meghatározóan fontos művészi szocio-fotóit is tanulmányozhatják a hozzánk látogatók. Egyik kiállítás közönsége megtekinti a többi kiállítást is, így különféle hátterű vagy korú látogatók ismerik meg egymást és alakulhatnak ki kapcsolatok, közös érdeklődések. A mindenkori kiállítások pedig meghatározó hátteret adnak a megint csak nagyon sokféle, általunk rendezett különféle eseményeknek, így azok közönsége is kapcsolatot teremthet más dolgokkal is, és nem csak azzal, amire betért hozzánk.
Olykor egészen váratlan ötletekkel is be tudunk vonzani fiatalokat: a ’80-as évek végi számítógépek első grafikáiból tervezünk éppen egy bemutatót. A TOMAY FAXON tárlat már megmutatta – bár nem ez volt a fő küldetése a kiállításnak –, hogy ennek nagy sikere lehet, hiszen az ott kiállított faxgép és faxpapír már muzeális és érdekes látványnak számított a 30 évnél fiatalabb közönségünknek. De izgalmas élmény volt látni a Műegyetem Exploratív Építészeti Tanszékének elsőéveseit is, akik – tanszéki foglalkozás keretében – máig fellelhető „parazita" műtárgyakkal népesítették be a FUGÁt.
Miket emelnének ki a közeljövő programjai közül?
Asbót Kristóf: Korábban Rajk Judit felelt a FUGA zenei arculatáért és ezek után is kapcsolatban maradunk vele, valamint az általa képviselt muzsikusokkal. Fogunk kortárs zenei ősbemutatókat tartani, nem szeretnénk elengedni a CentriFUGA produkciókat sem. Decemberben már négy vasárnapi koncertre is várjuk közönségünket.
December 8-án nyílik Zaha Hadid brazil származású munkatársa, Antonio de Campos kiállítása a Breuer Marcell-teremben. Szintén decemberben nyílik Fiala Gábor fotográfus tárlata is. Készülünk jövőre egy Nagy Bálint építészeti életművét bemutató kiállításra a plakátjaiból készült nagysikerű nyári tárlat után. Fontos megemlíteni még, hogy Zalotay Elemérnek is tervezünk egy nagyszabású bemutatót, amelynek keretében a negyedik terem hivatalos névadó ünnepsége is megtörténhet végre, hiszen azt mi már régóta „Zalotay-teremként" emlegetjük. A FUGA falai 2023 második félév végéig „tele" vannak, egyre több és izgalmasabb esemény is megvalósul és a karácsonyi könyvajándékokat is az újra nyíló Vargha Mihály könyvesboltban érdemes megvásárolni. Olvassák hírleveleinket, kövessenek minket a facebook-on, youtube-on, de leginkább jöjjenek el személyesen és hozzák el barátaikat is!
Mert a „FUGA élőhely, nem csak építészeknek!"
Pleskovics Viola
A cikk megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.