Megérteni, megőrizni a Balaton kultúrtörténeti, építészeti értékeit a formákon túl...
Formákon túl címmel indult a program, amely az 1960-as és ’70-es években épült balatoni nyaralók, érdekes formájú kerítésein keresztül az építészet területére enged betekintést. A projekt egyrészről értékmentő jelleggel, néprajzkutató segítségével tárja fel a Bakony–Balaton régió eltűnőfélben lévő érdekes kerítéseit, másrészről építészek és művészek hívják fel a közönség figyelmét az érdekes szocialista realista formákra. Az Építészfórum a projekt célkitűzéseiről, részleteiről a szervezőket kérdezte.
Bizonyos tárgyak képesek egész korszakok megidézésére, így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Ötletes, játékos formáikkal, remekül eltalált színeikkel a felhőtlen nyarakat juttatják eszünkbe, ám ennél többről is mesélnek. Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliője, amiben megszülettek. Az ekkor létrejövő nyaralótelepek hangulatához a telkeket elválasztó kerítések éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős nyaralóépületek, vagy éppen a falnak támasztott kempingbiciklik.
„A kerítések és kapuk légies vonalaikkal épp csak jelképesek; nem az elzárkózás, bezárkózás, hanem összetett társadalmi kapcsolatok szimbólumai. Ezek a kerítések azért is fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: „mögéjük", igenis be lehet látni! Ráadásul nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is sokat láttatnak megrendelőik és elkészítőik világából. Mesélnek nekünk a nyaralók és helyiek szövevényes kapcsolatrendszeréről, egyúttal kézzelfoghatóvá teszik a köztük kialakult együttműködés csatornáit. Rávilágítanak többek közt a korszak megélhetési stratégiáinak egyik népszerű formájára, a gyári munkások és iparosok saját zsebre történő munkavégzésére, a fusizásra, aminek révén számos nyaralókerítés is elkészülhetett." – fogalmazott Törő Balázs, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója, a projekt ötletgazdája.
A megszokott sémákat elhagyó kulturális, közösségi, történeti program részleteiről az Építészfórum Hamza Gergelyt (Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa) és Törő Balázst (Laczkó Dezső Múzeum) kérdezte.
Hamza Gergely elmondta, hogy alapvetően az Európa Kulturális Fővárosa program részeként arra gondoltak, hogy amíg a 2023-as év eseményein dolgoznak, elindítanak olyan kulturális és művészeti projekteket, amik lehetőséget adnak rá, hogy felvegyék a kapcsolatot a közönségükkel és ha lehet ezzel párhuzamosan bemutassanak olyan területeket, amelyek talán a köztudatban távolabb esnek a nagybetűs kultúrától, de mégis a szerves részét képezik annak, mint például az építészet és a gasztronómia.
A kerítések ötlete Törő Balázs (Laczkó Dezső Múzeum) nevéhez fűződik, akinek néprajzi érdeklődése már hallgatóként is a Balaton-felvidék különféle társadalmi jelenségeinek vizsgálata felé terelődött, amibe a hatvanas–hetvenes évek nyaralókultúrájának vizsgálata is beletartozott.
„A kerítésekkel is „szemeztem" – helyiként már gyermekkorom óta. Egyébként érdekes, hogy a nyaralótulajdonosokkal folytatott első beszélgetéseimben, ha mellékesen előjöttek a kerítések, mindig azok jelentéktelenségét hangsúlyozták, abban az értelemben, hogy a nyaralótelepek első éveiben megépítésüknek nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, hiszen nem igazán volt rájuk szükség, mindenki jött-ment szabadon. A kezdeti „egy nagy buli az egész telep" hangulat után persze elkészülnek ezek a kerítések, melyek már a nyaralókultúra egészen más vizeire kormányoznak minket, méghozzá az üdülőtársadalom és a helyiek közt alakuló kapcsolatok színterére." – fogalmazott Törő Balázs a tematika ötletének eredetéről.
Arra, hogy a sorozattal elsősorban figyelemfelkeltés, esztétikai szempontok, közösségépítés a cél vagy hosszabb távú akár történeti vagy értékmentéshez kapcsolódó tervek is fűződnek a projekthez Törő Balázs úgy fogalmazott, hogy bár a projekt célja jelenleg nem kifejezetten tudományos, inkább figyelemfelkeltő, összességében számára a kerítés elsősorban eszköz, ami egy adott szempontból megismerhetővé teszi a nyaralók és a helyiek közti viszonyrendszert.
„Természetesen érdekes, hogy adott kerítés miért épp olyan lett amilyen: ez mind a készítő, mind a készíttető szempontjából vizsgálandó kérdés. Ahogy minél mélyebbre fúrok a történetben, úgy jönnek majd egyre inkább elő azok a személyek, akik ezeket a tárgyakat készítették, bár hozzá kell tenni, mint a néprajzi kutatások esetében gyakran, ebben a témában sem járunk messze a 24. órától. Elképzelhető, hogy a kutatás kirajzol majd egy-egy olyan mestert, akik nagyon termékenyek voltak, vagy akár saját művészi elképzeléseiket is beleszőtték az alkotásokba." – jegyezte meg, majd hozzáfűzte, hogy néprajzos-muzeológusként nem utolsó szempont, ha efféle tárgyakkal sikerül gyarapítani a múzeum gyűjteményét, melyeket így nem csak megőrizni volna lehetőségük, hanem kiállítások keretében a látogatókkal is megismertethetnék. A legoptimálisabb persze az volna, ha ezek a kerítések és kapuk a helyükön maradva színesítenék továbbra is a nyaralótelepek képét.
A program küldetése valahol ez is lehet: rámutatni mindezek értékére – arra, hogy megőrzésük nem csak egyéni, hanem a teljes balatoni társadalom felelőssége és lehetősége.
A szervezők fontos célként jelölték meg, hogy hozzájáruljanak a térség, mint üdülőövezet és mint lakóhely, illetve "kultúrtáj" megőrzéséhez. A helyi közösségek bevonásával szeretnének jó példákat és tudást átadni, hogy közösen ügyelhessenek a régió épített értékeire.
A VEB2023 Európa Kulturális Fővárosa program még hónapokig támogatná a projektet. Hamza Gergely a közeli kapcsolódó tervekről elmondta: „Több művészt és építészt szeretnénk bevonni és az építészet témáját közelebb hozni a közönségünkhöz, bemutatni pár olyan építészettel kapcsolatos fogalmat, amiket gyakorta használunk, de a pontos jelentésükkel nem igazán vagyunk tisztában. Reményeink szerint, hamarosan tudunk beszélgetőesteket is szervezni." A kerítésekre fókuszálva pedig a továbbiakban sok kisebb aktivitást is terveznek még grafikusokkal, vagy akár irodalmárokkal is abban bízva, hogy a „kerítés közösség" akkorára hízik majd, hogy önjáróvá válhat és Törő Balázs irányításával folytatódhat a "Formákon túl".
Törő Balázs szerint: „A végcél talán egy önálló kiállítóhely, a vizsgált kor „balatoni nyaralókultúrájának múzeuma". Addig persze nemcsak a tárgygyűjtésben kell fejlődni (ide értve a szinte korlátlan számban a családoknál lapuló, remek illusztrációul szolgáló archív fotókat, dokumentumokat is), hanem a mindezeket létrehozó kultúra minél alaposabb értelmezésére is törekedni kell. Az már most érzékelhető, hogy a projekt, a jelenség iránt érdeklődő, ám különböző területeket képviselő szakembereket minden bizonnyal közelebb hozza egymáshoz, nem beszélve a szélesebb érdeklődő közönség aktív bevonásáról, amiből nem csak a kerítések, hanem a mögöttük lévő történetek is megismerhetővé válnak."
A projekt Varga Marietta és Schmal Fülöp fotógráfusok sorozatával indult, melyet teljes terjedelmében a www.veszprembalaton2023.hu weboldalon tekinthetnek meg az érdeklődők. A szervezők várják az alkotókedvű helyi lakosok, nyaralótulajdonosok és kirándulók csatlakozását is az általuk kedvelt kerítésről készített fotó és a hozzá tartozó történet beküldésével. A projekt a „Formákon túl" névre keresve megtalálható a Facebookon és az Instagramon is, a képeket és a történeteket a formakontul@veszprembalaton2023.hu címre várják. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy óvják a tulajdonosok nyugalmát és személyiségi jogait. A fotókon ne jelenítsenek meg embereket, a képekről ne derüljön ki, hogy melyik utca és milyen házszám alatti ház kerítését ábrázolják.
