Friss képek az épülő Puskás Ferenc stadionról
Novemberben át kell adni a Puskás Ferenc Stadion épületét. A Skardelli György tervezte 65 ezer férőhelyes futballstadion, 52 méteres magasságával Budapest második legnagyobb épülete lesz. Az építkezésen jártunk.
„Sokszor megszegtem a pályázati kiírás feltételeit, akár drámaian is. Segíteni kell a döntéshozókat, akár markáns véleményalkotással, hiszen ők nem ismerik a szakmai szempontokat. Azt mondták például, hogy a Puskás Ferenc Stadiont a régi Népstadion és a Papp László Sportaréna közé kellene felépíteni. Na de egy új hetvenezres stadiont egy másik hetvenezres mellé? Pontosan tudtam, hogy a Népstadionnal azonnal kezdeni kell valamit, különben öt éven belül magától összedől. S mi lesz aztán egy használhatatlan romhalmazzal? Ezt minden szakembernek, tájépítésznek, közlekedésügyi szakembernek megmondtam, akik velem dolgoztak a Puskás Stadion projekten azzal, hogy lehet, hogy kizárnak minket a pályázatból. Így is történt. Viszont amikor megjöttek a külföldi szakértők és végignézték a terveket, a miénk is ott volt még előttük az asztalon. Azt mondták, azt kell megcsinálni. Szóval a munkánk nem volt hiába.” - nyilatkozta Skardelli korábban az Építészfórumnak az új Puskás Stadionról. Az építész szerint „Kivétel nélkül valamennyi első világháború után épült sportlétesítmény, stadion és pálya szép lassan olyan szintre rohadt le, hogy sem a nézőközönségnek, sem a sportolóknak nem jó kimenni oda. Ezt az adósságot pótolni kell.”
Az új stadion sokkal modernebb lesz elődjénél, amely Dávid Károly tervei készült és 1953-ban adták át azzal az igénnyel, hogy az alkalmas legyen 1960-as olimpia esetleges budapesti megrendezésére is. A jelenleg is épülő Puskás Ferenc stadion viszont a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz így annak – fedett lelátóival – az UEFA előírásainak kell megfelelnie. Szintén a jelenkor igényeinek való megfelelés diktálja, hogy atlétikai versenyek megrendezésére alkalmas futókör nélkül épül fel a kifejezetten futballmérkőzésekre tervezett új Puskás, a nézők így közelebb lehetnek a pályához, ezt a célt szolgálják az eredetinél meredekebb dőlésszögű lelátók is.
Skardelli tervei ugyanakkor meg is őriznek valamit a „Népstadionból”. Az egykori kváderköves főbejárat, amelyet kockaformája toronynak neveznek, mivel eredetileg 11 emelet magasra tervezték megmaradt, mindössze emeletráépítéssel igazítják az új stadion méreteihez, de ezen felül is több ponton visszaköszön a régi épület, mintegy tisztelegve azelőtt. Azoknak, akik jártak a régi épületben ismerős lesz a pálya és a lelátók megközelíthetősége, megoldásként megmarad a lelátókat tartó pilonsor és a lépcsőházakat burkoló műkőrácsozat mintázata is, az elbontott betonelemeket pedig felhasználták az építkezés során.
Amire alighanem szükség is volt, hiszen betonból rengeteget használtak fel. A kivitelező adatai szerint a vasbeton mennyisége összesen 150 ezer köbméter, amelyből fel lehetne építeni Óbuda és Békásmegyer lakótelepeit, mivel 75 tízemeletes panelre elegendő mennyiség. A felhasznált 10 ezer tonna acélból pedig az Erzsébet hídat lehetne felépíteni pontosan annyiszor, ahányszor Chuck Norris megcsinálta a világ összes fekvőtámaszát: kétszer.
