Előzmények
A különleges szépségű régi épületegyüttes 1901-ben épült John Smedberg tervei szerint a várost ellátó elektromos művek számára. Az üzem neve az egykori főkapu felett ma is kőbe vésve olvasható: Electricitetsverk. Bő évszázaddal később megváltozott az épület funkciója és környezete. Az egyébként jól működő Rooseum nevű művészeti múzeum bezárása után a Modern Múzeum tűnt fel az együttes új lehetséges lakójaként. 2008-ban eldőlt, hogy a malmői Modern Múzeum Stockholm város központi múzeumának kiegészítő intézményeként fog működni. Elérkezett az idő az egykori villamos művek míves kiképzésű, historizáló épületeinek művészettel való megtöltésére.
Építészeti koncepció
A koncepció kiindulópontját az a gondolat képezte, hogy egy - közcélú és kulturális intézményként működő - új művészeti múzeum ritka lehetőséget teremt egy új városi csomópont kialakítására, a városszöveten belüli hangsúlyok megváltoztatására és a környezet fejlesztésére. A Svédország déli részében fekvő Malmö városának megadatott ez a lehetőség egy új, szabad és kísérletező szellemiségű művészeti múzeum létrehozására. A megvalósításra igen szűk, mindössze 18 hónapos időkeretet szabtak ki a vázlattervektől az épület átadásáig terjedően, amelyre 2009. december 26-án került sor.
A projekt legnagyobb kihívását a meglévő épület alkalmassá tétele jelentette a napjainkban megkívánt gépészeti és biztonsági igényekhez - ennek érdekében a kiállítótereket a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak megfelelően kellett kialakítani. Már a tervezés korai stádiumában világossá vált, hogy mindez csak a ház a házban - elv mentén lehetséges, tehát kortárs kiegészítés szükséges a meglévő épületburkon belül. Ez a gyökeres átalakítás nemcsak kihívást, de lehetőséget is jelentett valami újnak a létrehozására.
A múzeumba történő megérkezést jelzi a bővítésként épült új kubus, amely a főbejáratot, a recepciót, egy kávézót és egy emeleti galériát foglal magában. A perforált narancs színű homlokzat egyrészt kapcsolódik a meglévő homlokzat téglaarchitektúrájának színvilágához, másrészt egy karakteres kortárs objektumot hoz létre. A perforált felület érzékelhető mélységet ad a homlokzatnak, a változó árnyékok pedig élővé teszik azt, sajátos mintákat rajzolva rá. A földszintet teljes mértékben üvegfal határolja, így a napfény átszűrődik a perforált homlokzaton.
Az új szárny - környezetéhez való viszonyát tekintve - játszik a léptékkel. Távolból csak a szomszédos házakkal összehasonlítva érzékelhető, csupán közelről szemlélve olvashatók az épület és részletei teljes valóságukban. A léptéket mutató szokványos elemek hiánya miatt az épület maga jelként tűnik fel, amely a múzeum határozott fizikai jelenlétét és szellemi erőterét fokozza a városi környezetben.
Belső kialakítás
A belső térrendszer teljesen megújult. A két új, falak közé elhelyezett lépcsőháznak köszönhetően a látogatók hurokszerűen körbesétálhatják a nagy turbinacsarnokot és a felső kiállítási tereket. A turbinacsarnok tere három különböző funkciót kapott: kiállítótér, gyermekfoglalkoztató és egy zárt raktártér (amelynek alapterülete a kiállítótér kétszerese). A tervezők olyan semleges tereket hoztak létre, amelyek a kurátorokat és a művészeket egyedi kiállítások rendezésére ösztönzik. Malmö Művészeti Múzeuma fehér dobozok sorozatát kínálja - az emberléptékű felső galériától egészen az egykori turbinacsarnok különleges, mintegy 11 m belmagasságú teréig. A projekt szerepelt az ArchDaily Buliding Of The Year 2010 online versenyének döntőjében, a kulturális épületek kategóriájában.
vezető tervezők: Bolle Tham, Martin Videgård - Tham & Videgård Arkitekter
projektvezető építész: Mia Nygren
építész munkatársak: Carmen Izquierdo Làzaro (homlokzatok), Helene Amundsen, Susanna Bremberg, Andreas Helgesson, Eric Engström, Mårten Nettelbladt, Marcus Andrén, Dennis Suppers, Alina Scheutzow, Suzanne Prest, Julia Gudiel Urbano
tervezés éve: 2008
kivitelezés éve: 2009
bruttó szintterület: 2.650 m2
megrendelő: Stadsfastigheter i Malmö
generálkivitelező: NCC Construction