Kelenföld-Dunapart új általános iskolája – Botka Fanni Szilvia diplomaterve

Újbuda az utóbbi évtizedekben Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületévé vált. Szakdolgozatom és diplomamunkám célkitűzése, hogy felmérje az újonnan beköltöző lakosság hatását a kerület humán infrastruktúrájára, azon belül pedig a közoktatás ellátottságára. Az alapkutatás eredményeit felhasználva, diplomatervemmel igyekeztem egy olyan iskolát létrehozni, ami teret enged a korszerű pedagógiai módszereknek, és a tanulás védett, biztonságos helye lehet a nagyvárosi környezetben, nem utolsósorban pedig az új városnegyed tágabb közösségét is szolgálja.

Helyszín
Kelenföld a város átalakulását legerősebben érintett városrészei közé tartozik, itt találhatók a kerület legsűrűbben lakott részei. Az összefüggő lakótelepek szomszédságában fekvő lágymányosi ipari sávban az utóbbi évtizedben jelentős átalakulás vette kezdetét – az üzemi- és gyárterületek fokozatosan intézményi és lakónegyedekké változnak. Az iskola helyszínét igyekeztem úgy kiválasztani, hogy a megkezdett és kilátásban lévő lakóingatlan-beruházások lakosságát területi szempontból a lehető legszélesebb körben ki tudja szolgálni. Erre a BVM Épelem Zrt. felhagyott gyárterülete bizonyult a legmegfelelőbbnek, melynek déli felén már kezdetét vette egy kb. 10-15 éves távlatú lakópark-beruházás.

A tömböt észak felől határoló Galvani utca meghosszabbításában épülhet nemsokára Budapest új Duna-hídja, ezáltal a terület lassan bekapcsolódik a város vérkeringésébe, a volt gyártelep pedig várhatóan teljes egészében átalakul majd.

Telepítés
A tömb feltárásában Bozsik Barbara településtervező nemrégiben a helyszínre tervezett diplomamunkája nyújtott támpontot. A belső utcahálózat nagyrészt autómentes, a fő tengelyeket a terület legrégibb épülete, a barokk lőportár adja meg. A forgalmas külső utak zajhatásától várhatóan magasházas munkahelyi-intézményi sáv védi majd a tömbbelsőt. Ezáltal megfelelő helyszín alakulhat ki az iskola mellett rekreációs, kereskedelmi és vendéglátó funkciók számára is. A lőportárat körülvevő zöldterület mellett, a tömb közepén kap helyet a 24 osztályos általános iskola. Megközelítése két irányból lehetséges: az északi főbejáraton keresztül, amely a templom környezetében kialakuló térről nyílik, illetve a déli udvaron át, ami a közeli lakóterületek felőli közvetlen elérést biztosítja.

Három szint, három szárny
Az épület földszintje az iskola agórájaként értelmezhető. A megérkezésen túl itt kapnak helyet a minden diákot érintő funkciók: aula, ebédlő, büfé, adminisztráció, könyvtársarok, erőnléti termek. A zárt egységeket képző funkciók között változatos léptékű terek alakulnak ki, melyek az iskola szociális életét fogadják be. A lőportárra néző nyugati oldalon, a promenád mentén kiadható helyiségek találhatók, amelyek üzleteket, vendéglátást, műhelyeket fogadhatnak be, a belőlük befolyt bevétel pedig az iskola fenntartását támogathatja. A tanulók testnevelésre az épületben található erőnléti termeket, az udvart, illetve a szomszédos tornacsarnokot használhatják. A pinceszinten kaptak helyet a szociális helyiségek, a raktározás és az épületgépészet helyiségei.

Az első és második emeleten három szárny ad otthont a tanulás helyeinek. Az „U" alakba rendeződő tanulóházak között kialakul egy intimebb léptékű játszóudvar, amely így a városi zajtól védett helyzetbe kerül. A keleti szárnyban találhatók az alsós osztálytermek, a nyugatiban a felsősök, az északi felé néző szárnyban pedig a szaktantermek kaptak helyet – mindhárom esetben két szinten.

Az alsós és felsős tanulóházakban szintenként 6-6 osztályterem (2-2 évfolyam) kap helyet, az őket összekötő közlekedőterekben pedig az informális tanulásnak helyet adó tanulási táj található. Rugalmas használatát mozgatható bútorok és szabadon elérhető taneszközök biztosítják. Az osztálytermek falain elhelyezett ablakok biztosítják a terek vizuális kapcsolatait, és segítik a tanárokat a diákok felügyeletében, mely által az oktatás átléphet a tanterem határain. Az alsósok tantermei sutos kialakításúak, bejáratuk beugrásból nyílik, a megérkezés így otthonosabbá válik a kisgyermekek számára. Tantermeik sutja puha kialakítású, kissé kiemelkedik a terem padlószintjéből. Használata változatosabbá teszi az órai tevékenységet, szabadabbá teszi a gyerekeket a tanulás módjainak felfedezésében.

A szaktantermi szárny összeköttetésben áll a felsős tanulóházzal, mivel a felsősök napi szinten használják ezeket a termeket. A szárnyak találkozásában közösségi tér alakul ki egy kisebb tanárival, ami lehetővé teszi a tanárok szorosabb kapcsolatát a diákokkal. A szaktermekhez tartozó szertárak között kisebb tanulósarkok alakulnak ki, amelyek az önálló, elmélyültebb munkát támogatják.

Szerkezet és anyaghasználat
Az épület vasbeton pillérvázas szerkezetű, a Duna közelsége miatt cölöpalapozású. Közös terei függönyfallal határoltak, míg a zárt egységeket színes szálcement burkolatos falak választják el a szabadtértől. Az épületet extenzív zöldtető fedi, az aula feletti szabadtéri terem körül burkolt, járható kialakítású résszel. A hővédelmet homlokzati rolós árnyékoló rendszer biztosítja.

Az osztálytermek tömbjei világos és sötétkék, illetve sárga színűek, a homlokzati és a belső oldalon egységesen. A nagyléptékű iskola tagoltabbá, ezáltal barátságosabbá válik, emellett különböző részeit egyéni identitással ruházza fel a színbeli különbség. Így a gyerekek számára is értelmezhetővé, szerethetővé válik az épület.

Az épület belső burkolatait a terek használati módja határozta meg: míg a frekventáltabb földszinti terek betonpadlóval készülnek, addig a tanulás terei melegebb, puhább burkolatokat kapnak. Ennek megfelelően az osztálytermek és a tanulási tájak parkettásak, a földszinti könyvtársarok pedig kárpitozott felületekkel biztosítja a tanulást elősegítő otthonosságot.

Botka Fanni Szilvia

Szerk: Borenich Levente


Irodalomjegyzék
Cseh, András (2018): Space Pedagogy – Responsive Environments for Learning
Dúll Andrea (2009): A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan Kiadó, Budapest
Dúll Andrea – Somogyi Krisztina – Tamáska Máté (2021): Iskolaépítészet Magyarországon – Örökség és megújulás. Martin Opitz Kiadó, Budapest
Tamáska Máté – Sárkány Péter (2017): A tanulás helyei: iskolaépítészet. Martin Opitz Kiadó, Budapest
Tánczos Tibor (2015): Téralakítás és dizájn mint oktatásmódszertani lehetőségek a kortárs iskolaépítészetben. DLA értekezés, BME Építőművészeti Doktori Iskola
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata (2015): Integrált településfejlesztési stratégia, 2014-2020
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata (2021): Újbuda településfejlesztési koncepcióterve – Partnerségi egyeztetési anyag
Fővárosi Önkormányzat (2013): Budapest 2030 – Hosszú távú városfejlesztési koncepció
Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2018. (VI. 6.) rendelete a Budapest XI. kerület, Galvani út – Andor utca - Solt utca – Kondorosi út – Sáfrány utca – vasútvonal - kerület határ által határolt terület kerületi építési szabályzatáról