Keleti vizeken

A Meszes patak és Szabolcs patak, Pécs - mint a keleti városrész ökológiai folyosói - szerepe és helye, valamint a Herger sport- és rekreációs-központ kialakítása Nyugat-Meszesen
Kovács Péter diplomamunkája

Pécs keleti része, kialakulásától, fejlődésétől kezdve, a nagy gazdasági törést jelentő bányabezárásokon keresztül, a napjainkban is érződő szociális és társadalmi válsággal együtt, sajátos jegyeket hordoz. A két patak, a Meszes patak és a Szabolcs patak, nem is pontosan határolja, inkább felfűzi e térséget. Az úgynevezett „keleti városrész” ennél lényegesen nagyobb terület ma már, ide tartozik a korábban önálló, Somogy, Vasas, sőt még Hird településrész is.

Tehát adott a problémákkal, és bányászati „hagyatékokkal” küszködő szűken vett keleti városrész, az azon átszaladó, még beépítetlen területeket is feltáró két patak, a város területi növekedésének igénye, a hatalmas területet igénybe vevő, felszámolt, funkcióját kereső volt tüzérlaktanya, adott az igény a keleti városrész központjára alkalmas hely kijelölésére, valamint adott a Pécs Európa Kulturális Főváros 2010 fejlesztési elképzeléseiben megfogalmazott zöldterület fejlesztés szándék a Meszes patak mentén.

A célom az volt, hogy a városrész adottságait a két patakhoz kapcsolva vizsgáljam, majd felhívjam a figyelmet a vízfolyásokban rejlő, fejlesztéseket generáló lehetőségekre és veszélyekre. Megmutatva mindezzel az ott élőknek, és a befektetni szándékozóknak, hogy a két patak által képviselt É-D irányú ökológiai folyosó a városszerkezet fontos eleme, és szükséges kapocs az ember és a természet között, mindamellett, hogy a városklímára gyakorolt hatásával, szinte észrevétlenül jobbá teszi hétköznapjainkat.

Ebben a megközelítésben foglalkoztam részletesen a Meszes Patak Névtelen utca menti még beépítetlen területén fejlesztési lehetőségeivel, egy hiányzó Kelet-Nyugat irányú, városi összekötő út helyének keresésével.

Ma fel kell ismerni, a Meszes patak és a Szabolcs patak által kínált remek lehetőségeket. E patakok közvetlen környezete néhány helyen sűrűn beépült, de jelentős részük még mindig beépítetlen maradt, széles zöldsáv kíséri őket. Irányuk, fekvésük tovább növeli jelentőségüket. Közel É-D irányuk pótolhatatlan ökológiai kapcsolatot biztosít a beépített területek, és a Mecsek nagy kiterjedésű erdői között. Mindezen szerencsés adottságok mellett nem szabad elfelejteni a vizek, vízfolyások településklímára gyakorolt kedvező hatását sem, amely önmagában elég indok volna, hogy megfelelő gondoskodást kapjanak.

A keleti városrész a határozottan kelet-nyugati kiterjedésű Pécs szerkezetének a város keleti oldalán északi irányba induló része. A terület É-D irányú urbanizációs tengelye egyértelműen a gerincvonalon futó Komlói út.
Ettől keletre és nyugatra korábban a bányaművelés korszakában több, szintén É-D irányú ipari tengely haladt.
Ma már ezek is felszámolásra kerültek, helyüket egy megmaradt nyiladék jelzi még. Ezek a vonalak felhasználhatóak lehetnek az ipari örökségturizmus kialakítása során.
E tengelyek mentén, illetve között futnak a szintén É-D irányú patakok, és az őket kísérő, hol szélesebb, hol keskenyebb zöldsávok, mint a természet képviselői, az ökológiai kapcsolat megteremtői, és az őket övező, illetve tervezett beépítések tüdeje.
Ezek a tengelyek a térség már kihasznált, és kihasználásra váró fejlesztési tengelyei, melyek egyrészt jelölnek egy irányt, másrész helyzeti energiájukkal a fejlesztések megindítói. A rendszerben meg kell említeni a meglévő két K-NY irányú fontos városi közlekedési tengelyt, a 6-os utat és a Hársfa utat, valamint az a hiányt, ami a kettő között mutatkozik. Vagyis meg kell keresni a hiányzó kapcsolat helyét.

Ezek a tengelyek a térség már kihasznált, és kihasználásra váró fejlesztési tengelyei, melyek egyrészt jelölnek egy irányt, másrész helyzeti energiájukkal a fejlesztések megindítói. A rendszerben meg kell említeni a meglévő két K-NY irányú fontos városi közlekedési tengelyt, a 6-os utat és a Hársfa utat, valamint az a hiányt, ami a kettő között mutatkozik. Vagyis meg kell keresni a hiányzó kapcsolat helyét.
Azt gondolom, hogy ahol az É-D irányú turisztikai és ökológiai vonalak együttese, valamint a K-NY irányú új városi összekötő út keresztezi egymást, azok a helyek a fejlesztések kiemelt gócpontjai lehetnek, mindenképpen különös figyelmet érdemelnek.

A rekreációs park átfogó fejlesztési elképzelései

E területen mindenképpen az ökofolyosó által képviselt értékeket kell előtérbe helyezni a fejlesztési irányok meghatározásánál. Emellett vétek lenne kihagyni a megszüntetett iparvasút helyén létesíthető gyalogutat, kerékpárutat, turisztikai ’szén utat’, mely a bányászat örökségeire alapozott idegenforgalom fontos közlekedési vonala lehet. Megoldandó feladat továbbá az új K-NY irányú városrészeket összekötő út megépítése. Ez, mint a területet kettévágó elemnek tűnik első hallásra, de megfontolt nyomvonalválasztással a terület fejlesztési elképzeléseibe integrálható.
Tehát a legfontosabb megoldandó feladat az ökológiai kapcsolat folyamatosságának biztosítása mellett a terület használatának legoptimálisabb formáját megtalálni.
Minden fejlesztés előzménye kell, hogy legyen a terület csapadékvíz elvezetésének rendbetétele.
A jelenlegi szabályozási terv nem kezeli elég érzékenyen a területet, részletes felülvizsgálata szükséges.

Mindezek ismeretében a területre vonatkozóan egy olyan fejlesztési elképzelést fogalmaztam meg, aminek az a lényege, hogy egy olyan rekreációs parkot kellene létrehozni, mely önmaga is számos lehetőséget kínál a kikapcsolódásra, de emellett számtalan kiegészítő lehetőség is jelen van a területen, melyek önállóan is működőképesek, de igen könnyen eggyé szervezhetők, és így az egész terület egyetlen komplexumként képes működni, de mégis minden eleme fenn tudja tartani magát.
Fontos, hogy a park legyen minden korosztály számára nyitott, tudjon ugyan specifikumokat, de találja meg minden látogató a maga számára a megfelelő kikapcsolódási formát.
Legyen olyan része, mely csendességével képes megteremteni a kikapcsolódást, és legyen olyan része, mely számtalan sportolási lehetőséget kínál, vagyis kapjon benne helyet az aktív és a passzív pihenés is.
Jelenjen meg benne a patak vizére alapozott nagyobb vízfelület.
Kialakítása pedig legyen ütemezhető, adja meg a módot arra, hogy a szomszédos területek kapcsolódhassanak a beinduló fejlesztésekhez.

A park kialakításában követtem a korábban megfogalmazott fejlesztési irányokat, melyek a részletes kidolgozás során igazolták helyességüket. A terület három részre tagolódik.
1. A déli, Zsolnay Vilmos úthoz kapcsolódó rész a „zajosabb”, intenzívebben beépített.
2. A középső rész, a Kodály gimnázium tornacsarnokától az új összekötő útig tartó szakasz, a már csendesebb, minimálisan beépített területrész.
3. Az új összekötő úttól a Hársfa utcáig tartó terület pedig teljesen csendes, beépítetlen rész.

szöveg és képek Kovács Péter 

Kovács Péter diplomamunkája
PTE-PMMK Településmérnök Egyetemi kiegészítő szak 2007