Kevesebb betonfelület, több pihenő funkció: a Garten Studio nyertes terve

A Városligeti parkrehabilitációs tervpályázat nyertese, a Garten Studio csapata arra a feladatra vállalkozott, hogy a Liget Budapest Projekt keretében létrehozzák azt az összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot, mely az új épületek befogadásával együtt is igyekszik a legtöbbet megőrizni eredeti jellegéből. 

Alkotói vízió, a koncepció gyökerei és üzenete

A tervezési helyszín kerttörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, így a munka a múlt örökségének számbavételével indult. A pesti Városliget a világ első népkertje, melyet a város saját költségén létesített mintegy 200 évvel ezelőtt. Az akkori tervpályázaton győztes Nebbien Henrik páratlan precizitással komponált mesterterve alapján megépült park ma is őrzi szerkezetében az eredeti koncepció lényeges elemeit. A pályázat elkészítésével arra a feladatra vállalkoztunk, hogy a Liget Budapest Projekt keretében létrehozzuk azt az összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot, mely az új épületek befogadásával együtt is igyekszik a legtöbbet megőrizni eredeti jellegéből.

Az egyensúly megteremetése érdekében azonban jelentős tájépítészeti beavatkozások is szükségesek, melyek egyrészt ellensúlyozzák a beépítések területfoglalását, másrészt létrehoznak és identifikálnak olyan jól körülhatárolható egységeket, melyek határozottan elkülönülnek az új kulturális zónák közvetlen környezetétől, függetlenek azok kapcsolatrendszerétől. Az alegységekből építkező parkszerkezet felépítésének elve egybevág Nebbien eredeti elképzelésével is, hiszen már a pályázati tervében is ún. „festményekre” osztja a területet. A történeti réteg megjelenése, hangsúlyozása nem a fejlesztéssel szembeni visszahúzó erő, hanem kifejezetten és elsődlegesen ez teheti a Ligetet nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá.

A Városliget az új múzeumokkal, vagy azok nélkül egyaránt képes betölteni azt a kívánatos szabadidős – kulturális – ökológia szerepet, mely pótolhatatlan értékké teszi. Mai általánosan lehangoló állapota egyben esélyt jelent arra is, hogy egy nagyobb lélegzetvétellel alapjaiban újítsuk meg térszerkezetét, közlekedését, építményeit, víz- és zöldfelületeit egyaránt. Erre vállalkoztunk.

Alapgondolatok

A Városliget újraélesztésének koncepcióját úgy szeretnénk véglegesíteni, hogy az egyaránt befogadható legyen az alkotók, a szakma, a civil szféra és a „közönség” számára, szervesen illeszkedjen a park történelmi tradícióihoz, múltjának és jelenének adottságaihoz. Tervünk történeti léptékben gondolkozik, ugyanakkor a jelenlegi projektkörnyezetben értelmezhető, megvalósítható víziót bont ki, mely szándékunk szerint lépést tart a kitűzött városfejlesztési stratégiával, ugyanakkor megfelel a jogos szakmai elvárásoknak is. A hangsúlyt a park eredeti szerkezetének rekonstrukciójára, az alapvető parkfunkciók erősítésére helyeztük, tudomásul véve azt, hogy bizonyos változások visszafordíthatatlanok.

Azt, hogy a pihenőpark jelleg erősítése a helyes irány a BCE Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke és az Ormos Imre Alapítvány 2014-ben végzett parkhasználati felmérésnek eredménye is alátámasztja, miszerint a „parklátogatók nagy többségének a park alapvető funkciói, azaz maga a zöldfelület, a növényzet, a természet által nyújtott felfrissülés és esztétikai élmény a legfőbb érték.” A tanulmány a park legfőbb vonzerejével kapcsolatban megállapítja továbbá, hogy „a leggyakoribb válaszok minden korosztálynál ugyanazok: csend, nyugalom és természetszerű park.” Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a felmérés szerint a szabad zöldfelületek mellett a terület legnépszerűbb eleme a Városligeti-tó, melyet a válaszadók 46%-a kiemelt. Ez megerősített bennünket abban, hogy a nagyobb vízfelület létrehozása, a tó partvonalának lehetőség szerinti visszaállításának szándéka találkozik a parklátogatók igényével.

A kerttörténet és belső parkhasználat mellett a pályázat elkészítésénél felmerültek, olyan műszaki és működési szempontok is, amelyek szintén megoldást igényeltek. A problémák között az első helyen említhető a Liget fokozott környezeti terhelése, elsősorban a környező utak zajszennyezése, mely a belső területek csendjét is megzavarja. Az üzemeltetés körében biztosítani kell a zöldterületben szigetként elhelyezkedő épületek feltöltését, gépjárművel történő elérhetőségét, ki kell szolgálni a várhatóan megnövekedő látogatóforgalmat az összes szükséges infrastruktúrával együtt.

A jelenlegi autóforgalom és felszíni parkolás felszámolása magával hozza a belső környezetbarát személyszállítás megszervezését, a kialakuló új kulturális szövet, a több napos programok miatt át kell gondolni a látogatói útvonalakat.

Városképi szempontból a park és a környező városrészek viszonya mellett biztosítani kell az örökségvédelmi szempontból fontos alkotások és a kortárs elemek egymás mellett létezésének színvonalas megoldását. Ezek mind olyan kihívások, melyekre a pályázat keretében csak iránymutatás adható, a kérdések pontos feltevése és a kérdésekre adandó pontos válaszok megadása már a további tervfázisok feladata.

Parkfunkciók működése, kapcsolatrendszere, helyigénye

Pályázati tervünk a Városliget eredeti és a mai parkhasználók körében is a legfontosabbnak tekintett funkciók megerősítésére épít. Ezek ma is nagyjából ugyanazok, mint a XIX. században, a nagy népkertek megszületése idején voltak; találkozás a természettel, elszakadás a várostól, „visszavágyódás az édenkertbe”. Ezeket az alapmotivációkat egészítik ki az aktívabb használati módok, mint a játék, a sport, a csónakázás, vagy a papírsárkány eregetés. A park tervezett rendszere ezért elsősorban ezeket az igényeket – azaz a sétát, napozást, a passzív szemlélődést - igyekszik kielégíteni, melyet a játszóterek, állatsimogató, rózsakert, és új elemként a Promenád, vagy a Nebbien-féle Mimóza domb pontos helyén felállítani tervezett városnéző hőlégballon tesznek gazdagabbá, változatosabbá.

Ugyancsak fontos a meglévő és tervezett épületek elérésének (látogatói és gazdasági) biztosítása, melyek kapcsolatrendszere külön réteget képez a tájképi kert történeti szerkezetében. Különösen erősen jelentkezik két hosszanti tengely; az egyik a Városligeti Színháztól egészen a Szépművészeti Múzeumig tartó kulturális tengely, melynek két fontos közterületi eleme az ennek érdekében létrejövő Promenád és a Hősök tere; a másik a Közlekedési Múzeum – Nemzeti Galéria – Pannon Park (biodóm) útvonal. Mindkettő megfeleltethető egy park szélén vezetett sétánynak, ilyen értelemben összeegyeztethetők akár az eredeti terv útszerkezetével is, mely a körbejárhatóságot a sűrűbb növényállománnyal kialakított „zöld keret” belső oldalán vezetett sétányokkal biztosította.

Problémásabb ugyanakkor a tervezett Néprajzi Múzeum – Magyar Zene Háza – Nemzeti Galéria által képzett kereszttengely, mely tengelyként jelen van ugyan Nebbien kompozíciójában is, ugyanakkor abban éppen, hogy a szabad átlátást biztosítja. A tervezett beépítés ezzel jelentősen szembe megy, olyan területeken helyez el jelentős tömegeket és képez funkcionális hangsúlyokat, amelyek parkhasználati konfliktust okozhatnak. Ennek a konfliktusnak a feloldása érdekében igyekeztünk a tengelyes kapcsolat helyett az eredeti útvonalvezetés elveinek megfelelő oldott formájú összekötést adni az épületek között, szabadon hagyva a központi gyepes területet (nagyrétet), a Zene Házát pedig integrálva a mesterterv erre e területrészre jellemző szerkezetébe.

Zöldfelületi koncepció, zöldfelület számítás

A zöldfelületi mutató számítását az OTÉK szerint (zöld-, burkolt-, és vízfelületek kimutatásával) – 5.2 mesterterv mellékletben található „Övezeti határ” által határolt területre végeztük el. A pályázati tervünkben ábrázolt koncepció az előírásoknak eleget tesz.

A fakivágásokat csak a szükséges legkisebb mértékben javasoljuk elvégezni. Az ütemezett kivágásokat a park optimális térstruktúrájának kialakítása, a beteg vagy balesetveszélyes fák eltávolítása illetve a magoncok, sarjak, besűrűsödött faállomány egészségügyi szempontok miatti ritkítása indokolhatja. A természetes élőhelyek megőrzése és élőhelyek fejlesztése érdekében zöldfelületek kialakítását javasoljuk. A zöldfelületek lehetnek nyírt vagy biodiverz gyepek, gyepes-fás ligetek, zárt, lombos faállomány, vízparti növényzet, stb. Növénytelepítés szempontjából kiemelten kezelt parkosított zónák: botanikus kert (növény ritkaságok), Integrált kert (Vakok Kertje), rózsakert, promenád intenzív ágyásai, természetes vízpart, történeti parkrészletek nyírt növénykompozíciói (Rondó, Széchenyi Gyógyfürdő környezete)

Ökológiai értékteremtés

Az ökológiai értékteremtés érdekében a következő intézkedések, feladatok végrehajtását irányoztuk elő:
1. a kiterjedt belvárosi összefüggő zöldfelületek megőrzése, területi növelése, kapcsolatok erősítése
2. háborítatlan, parkgondozás során kevéssé bolygatott parkrészek létrehozása, ahol kisebb az igénybevétel és a taposás, mely pozitív eredményt hozhat a gerinctelen fauna faji és mennyiségi viszonyaiban
3. a termőhelynek megfelelő, a Kárpát-medencében őshonos fajok betelepítése, faállomány diverzitásának növelése
4. természetes élőhelyek megőrzése, élőhely fejlesztés (madarak, kétéltűek, rovarok, kisrágcsálók, makrogerinctelen állatfajok)
5. aljnövényzet, lágyszárúak, gyepes felületek, cserjeszint állapotának javítása, fajösszetétel gazdagítása (biodiverzitási elvek)
6. fajgazdag virágágyások kialakítása
7. vízfelület növelése, természetes partvonal kialakítás, laposabb rézsű, természetes tómeder kialakítása, mocsári vízi növényfajok gazdagítása, sekélyvizes részek kialakítása

Garten Studio