Kiírták a közbeszerzést az ELTE és a BME épületének tetőrekonstrukciójára
Az Egyetem téren álló jogi kar és a műegyetemi campus Gellért térre néző, első épülete visszakapja díszes, kupolás tetejét, ami a második világháborús pusztítás során az enyészeté lett.
A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. kiírta a közbeszerzést a BME és az ELTE épületeivel kapcsolatos tetőidom-rekonstrukció tervezésére. A feladat a XI. kerületi Szent Gellért tér 4. szám alatti, "Ch" jelű épület, valamint az V. kerületi Egyetem tér 1-3. szám alatti épület lerombolt historikus épületelemének helyreállítása. A háborús sérüléseket és a későbbi rombolásokat megelőző külső állapotok a rendelkezésre álló korabeli dokumentumok, fotográfiák alapján állapíthatóak meg.
A BME-épülettel kapcsolatban azt olvasható a leírásban, hogy a Szent Gellért tér felőli, a csatlakozó magastetőket is beszámítva 437 m2 vetületi magastető-alapterületű kupola és a hozzá kapcsolódó tetődísz, díszes tetőfelépítmény rekonstrukciójára kerül sor. A feladat része a két irányban görbült felületű tetőidom, annak héjalása, mind az azt közvetlenül hordozó szerkezete, díszműbádog elemek, díszműbádog tagozatok, díszműbádog ornamentika és/vagy figurális elemek tervezése, természetes palafedéssel megvalósuló tetőidom tervezése, az épület kő, vagy műkő, vagy gipsz, vagy kerámia anyagból készült épületszobrászati elemeinek rekonstrukciójának konszignálásra is kiterjedő tervezése. Elvárás, hogy a rekonstrukciót követően is biztosított legyen az épületben található laboratóriumok folyamatos kiszellőzése.
Az ELTE jogi karának otthont adó épületen az Egyetem tér felőli, 1200 m2 vetületi magastető-alapterületű kupolát és az ahhoz kapcsolódó manzárd tetőidomot építik vissza a hozzá kapcsolódó tetődísszel, díszes tetőfelépítménnyel. A feladat itt is hasonló: az egy irányban görbült felületű tetőidom, annak héjalása, mind az azt közvetlenül hordozó szerkezete, díszműbádog elemek, díszműbádog tagozatok, díszműbádog ornamentika és/vagy figurális elemek tervezése, természetes palafedéssel megvalósuló tetőidom tervezése, az épület kő, vagy műkő, vagy gipsz, vagy kerámia anyagból készült épületszobrászati elemeinek rekonstrukciójának konszignálásra is kiterjedő tervezése. Emellett az épület tetején meglévő, fenntartási kötelezettséggel bíró, működő napelemes háztartási méretű kiserőműtelep más épületre való áthelyezését is meg kell tervezni úgy, hogy az egyetem által e célra kijelölt épületben már működő napelemes háztartási méretű kiserőmű miatt ott kiserőmű tervezése szükséges. Ugyancsak kitétel, hogy az eredeti tetőgeometria helyreállítása eredményeként kialakuló tetőfelépítmény nem teheti lehetetlenné az ELTE későbbi esetleges szándékai szerinti utólagos beépíthetőséget.
Az ajánlatokat 2022. február 10-ig várják.
A BME 2020 novemberében adott hírt arról, hogy a kormány a Ch-épület kupolájának helyreállításáról döntött. Mint akkor írták, a Műegyetem Szent Gellért térre néző, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyes tanszékeinek helyet adó kémiai vegytani (Chémia – Ch) pavilon 1902 és 1904 között Czigler Győző tervei alapján épült fel. A campus első épülete – ami az egyetem Gellért téri arculatát is meghatározza – egyedüli példaként őrzi maradéktalanul Czigler Győző eredeti építészeti elképzeléseit. Czigler a kupolát imitáló faszerkezetű tetőfelépítményt a Gellért tér felőli hatás fokozására tervezte, azonban a második világháború során olyan súlyosan sérült, hogy újraépítésére ezidáig nem került sor.
Ugyanebben a döntésben volt szó az Egyetem téren álló épületről is, amely ma az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának ad otthont, a neobarokk palota egyben az egyetem központja is. A kupolás, árkádos palotát 1900-ban avatták fel, terveit Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Baumgartner Sándor, Herczegh Zsigmond és Lippert József készítette. Stílusának formálásakor a tervezők az egyetemi templommal való egybeépítés miatt a Mária Terézia-korabeli barokk jegyekhez nyúltak vissza, írják róla az ELTE honlapján.
A kormány 477/2020. (X. 30.) rendeletében nem csak a két egyetemi épület tetőrekonstrukciójáról rendelkezett, a lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programjába bekerült még az V. kerületi Vécsey utca 4. szám alatt álló négyemeletes, díszes bérház is, amelyről a Steindl Imre program honlapján azt írják: a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette Tamás József tervei alapján.
A neoreneszánsz és neobarokk elemekben gazdag, historizáló homlokzatú épületet 1901 őszén adták át. A két világháború között többször tulajdonost váltott, 1939-től az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézeté volt, majd a II. világháború után az Országos Társadalombiztosító Intézetnek utalták ki. A bérpalota a harcok során súlyosan megsérült, a helyreállítások során tetődíszeinek jelentős részét, így a Kossuth tér képét is meghatározó, sérült manzárdkupolát is lebontották. Jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank működik benne.
A kormány mindhárom beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította, lebonyolításukra a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t jelölte ki.
