Kilépő — A Népgőzfürdő rehabilitációja

A világon is egyedülálló az a nagy kiterjedésű, termálvízzel teljesen kitöltött, élő Molnár János-barlangrendszer a hajdani Népgőzfürdő műemléképület és Malom-tó alatt, amely ebben a pillanatban is a „szemünk előtt" fejlődik a több millió éves Rózsadomb, mészkő lemezei között.

Óbudán vagyunk, a régi Zsigmond utcában, a mai Frankel Leó úton. A fonódó villamos lassít, a Szent Lukács Gyógyfürdő megállója következik. A sínek mellet megpillantunk egy zavaros összetételű telket.  A domb tetején a hamarosan luxus otthonokat biztosító SZOT-szálló¹ 30 éves épületcsonkja látható. A szomszédos klasszicista²  épületek között van egy gondozatlan tó, mellette egy törökfürdőre hasonlító, körben graffitikkel „díszített" épületmaradvány és egy indákkal szőtt egyszintes létesítmény. A tóban az apró élőlényeken kívül, legfeljebb néhány búvárt veszünk észre. Feltehetően nagyon régen nem járt itt senki. Igaz, hogy a fürdőépület jellege mór, de az iszlám soha nem tette be ide a lábát. Legalábbis nem építészeti indíttatásból.

A termálvíz barlangformáló hatása, a Rózsadomb tetején nyíló József-hegyi barlangban a leglátványosabb.³

„monumentális erő és architektonikus gazdagság jellemzik Ray Rezső műépítészt. […] Szereti a pompát, elképzelése mindig költői és ismételten lendületes, klasszikus és mindig modern és mindezekért kivételesen hivatott a monumentális építkezésre." ⁴

Ray Rezső Lajos, svájci származású magyar építész. A Szent Lukács Gyógyfürdőt és a Népgőzfürdőt tervezte, amely Budapest egyik legrégebbi fürdője. A nevéhez fűződik még a Royal Nagyszálló és a Hold utcai Református templom is a belvárosban. A témánk szempontjából a legfontosabb az épület kupolája, amely Magyarország első,  Monier technikával készült betonfedése.

„Őt nem vezeti egy irányra esküdő elfogultság, hanem elsősorban mindig a feladatot mérlegeli és ahhoz választ stílust, megoldást, kivitelt. Nincs egy előre elfoglalt álláspontja, az ő álláspontját mindig az adott feladat alakítja ki. […] nem a dogmák fanatikusa, hanem az érdekes ötletek kigondolója." ⁵

KILÉPŐ címet kapta a diplomamunkám koncepciója, amely a budai barlangrendszerekre utal, ugyanis ezen a helyszínen tartják számon ezen termálvízzel teljes egészében kitöltött barlangok kivezető nyílását.

Diplomatervem célja, hogy a korábban ismertetett épületegyüttest és a hozzá szervesen kapcsolódó Malom-tavat, domboldalt, barlangrendszert bemutassam az ide látogatóknak. Ezzel párhuzamos célom, hogy az évek óta ide látogató barlangi kutatóbúvároknak helyszínt biztosítsak, hogy könnyebben tudják végezni munkájukat.

Talán legfontosabb és kiemelkedő épületszintnek az alagsori részt nevezném, amely korábban nem létezett. A terepszint alá történő építkezésem célja, hogy bemutassam a Malom-tó egy másik arcát, illetve a kutatóknak könnyen elérhető labort alakítsak ki. Itt helyezkedik el az épületem központi téregyüttese, a kiállítótér, amely kapcsolódik egy átjárón és raktáron keresztül a kutatók laborjaihoz. Így az éppen felfedezett állatot, növényt a megfelelő eljárásokon túl ki tudják állítani a közönségnek. Az alagsorra (de egyébként az egész épületre jellemző), hogy a bevilágítók, oldal – és felülvilágítók sokkal inkább nyílások, rések, mintsem konkrét nyílászárók, ezzel is idomulva a mélység, a barlang hangulatához. Szándékom, hogy aki idelátogat, az teljes egészében érezze át a víz, a barlang, a mélység hangulatát. 

A szintek között lépcsőn, illetve az egész épületen keresztülhaladó felvonóval tudunk közlekedni. A szellőzés szintúgy a szomszédos épületnél kialakított szellőző rendszeren keresztül történik fel, s le. Az alagsor belsőépítészeti koncepciójának középpontjában az állatok állnak, így pl. a szelvényes teremben a falon elhelyezett burkolati elem juttatja eszünkbe a kis élőlények páncélját. A tér közepébe applikált karsztvíz tároló — amely összeköttetésben van a kinti és lenti vizekkel — adja meg ezen helység hangulatát. Találunk még itt búvárfelszereléseket és köveket is. Az északi (tónál) oldalon hatalmas üvegablakkal tárom a látogatók szeme elé a Malom-tó ismeretlen arcát. Talán még egy búvárt is elcsíphetünk munka közben, amint a tavirózsákat költözteti, vagy a tavat tisztítja.

Az utcafront homlokzata meghatározó. Indíttatása a vasbeton kupola lyukacsos szerkezete volt, továbbá az információ áramlása. Ezt jelzik az egyforma, szabályos rendszerben kialakított kör lyukak. A homlokzat fémből van, mögötte üvegszerkezet látható. A földszinten elhelyezkedő váró, társalgó, recepció, andalgó és vizek boltjának természetes megvilágításául szolgál. A kint és bent kapcsolata izgalmas ezen a helyen, hiszen az utcán elhaladó ember sziluettjét és árnyékát akként láthatjuk, akár egy sötét barlangi járatban elhaladó kicsiny állat.

A földszintről tudunk a Malom-tóhoz eljutni (Kilépő kijáratnál) és a közösségi és előadó térhez, amely az egyetlen megmaradt eredeti térkonstrukció a diplomamunkámban. A négyzetes alaprajzú, kupolás tér spirituális jellege leírhatatlan. Javarészt elpusztult állapotban van, egy-egy vasgerendával rögzítették a struktúrát a szomszédos épülethez és a hegy lábához.

A közösségi térben előadások, iskolai tanulmányutak, búvármegbeszélések folynak. Megvilágítását elsősorban a felülről érkező természetes napfényből nyeri. Közepén az eredetileg megépített medence, amelyet ülőfelületként használok. A  kupolás tér mellett haladva jutunk el a barlang bejáratához, ahol lehetőségünk nyílik búvárkodni, de akár tanulmányútra is ellátogathatunk ide.

Az emeleten kapott helyet a Malom-tó kávéház egy gyereksarokkal, valamint  a vetítőterem, ahol mind a kutatók, mind az ide látogatók előre egyeztetett időpontokban tudnak filmeket megnézni Budapest fürdőtörténetével, illyetve a helyi érdekességekkel kapcsolatban.  A kupolát is van lehetőségünk közelről megtekinteni a hegy oldalába vájt lépcsőn keresztül. Innen tudjuk felfedezni a a telek további izgalmas részeit egészen a Rózsadomb tetejéig.

Az egész épületre jellemző, hogy minden szint és minden térszervezés annak a jegyében alakult, hogy a fény, az anyag, vagy a tematika által kapcsolódjanak egymáshoz. A kint és bent, a fent és lent játéka volt meghatározó számomra.
 

Tajthy Renátó

1 SZOT-szálló: egykori szakszervezeti üdülő és gyógyszálló, amely a rendszerváltás óta nem működik.

2 A klasszicista épületek a Magyar Királyság idejében (1800-1850) általában egyszerű mértani elemekből állnak. Hasáb, kocka, henger, háromszög. A stílusra jellemző a középkori kultúra iránti nosztalgia.

3 https://www.youtube.com/watch?v=vLCrq01DG3k&t=830s 

4 Építőművészek Ybl és Lechner korában, TERC 2015., 360. oldal

5 50 éves Vállalkozók Lapja (1928) jubileumi album, Képzőművészet c. folyóirat, Chroniquer tollából.