Király? – megint a K40-esről
A KÖH elnöke, Varga Kálmán sajtótájékoztatón jelentette be március 20-án, hogy a hivatal nem ad szakhatósági hozzájárulást, melynek alapján mégis kiadható lenne az engedély a Király utca 40. szám alatti épület teljes bontására.
Tömören: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Varga Kálmán sajtótájékoztatón jelentette be március 20-án, hogy a hivatal nem ad szakhatósági hozzájárulást, melynek alapján mégis kiadható lenne az engedély a Király utca 40. szám alatti épület teljes bontására. Kicsit bővebben: mint ismeretes, egy évvel ezelőtt érvényes engedély nélkül kezdtek a bontáshoz, ami ellen éles tiltakozás bontakozott ki. Ezért a hatóságok leállították, és bírósági procedúra kezdődött. 2007. januárjában a Fővárosi Bíróság jogerős határozata új eljárásra kötelezte az I. fokú hatóságot, és az I. fokú szakhatóságot (KÖH).
A bontás engedélyezési eljárásának lefolytatására kijelölt I. fokú építésügyi hatóság a korábban benyújtott tervdokumentáció, valamint a statikai szakvélemények, illetőleg egy kiegészítő szakvélemény alapján kérte a KÖH szakhatósági állásfoglalását.
A KÖH március 12-én helyszíni szemlét tartott, melynek során tisztázták: mely részek vannak olyan veszélyes állapotban, hogy bontásuk elkerülhetetlen – a teljes szerkezetet tekintve csekély mennyiségben. Az épület összes boltozata – szükség szerinti megerősítéssel – megtartható. A főlépcsőház, a melléklépcső, a függőfolyosók az eredeti kőelemek javításával, megerősítésével visszaépíthetők, a kapualj helyreállítható. Az öntöttvas korlátok fényképek alapján rekonstruálhatók. A homlokzat részleges bontás előtti állapota (amely megegyezik az 1935-ös állapottal) – a még szükséges bontások és megerősítés után – rekonstruálható, melyhez korabeli fotók nyújtanak segítséget (idézetek a kiadott sajtóanyagból).
A kiadott szakvélemény leszögezi, hogy az ingatlanfejlesztés az épület részleges megtartásával is megoldható – aminek bizonyítására Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese vetített képeken bemutatott egy úgynevezett iránytervet, a meglévő szerkezeteket, például a földszinti boltozatokat híven ábrázoló építészeti vázlatot.
A sajtótájékotatón szó esett az UNESCO Világörökségről, aminek egyik magyarországi helyszíne a nyolc közül az Andrássy út. A Király utca mint közvetlen közeli terület, fokozott figyelmet kíván a nem műemlék épületek kezelésében is. A KÖH feladata a Világörökség hazai gondozása, a tevékenységükről szóló jelentést éppen március 19-én fogadta el az országgyűlés.
Rövid kommentár: a VI. kerületben a Király utca mellett nemrégiben zajlott a Nagymező utcai eset, bizonyos mélygarázslétesítés ügye. Túlzás lenne azt állítani, hogy errefelé jól mennek az építéssel kapcsolatos dolgok, elég csak a Király utca burkolatának esetére gondolni: gyenge tervezés, gondatlan kivitelezés, alig egy év alatt majdnem teljesen tönkrement. Ha a kerület nem tud úrrá lenni a nehézségeken (sőt), akkor van-e följebb álló hatóság, amely előbb csak kérdez, megállapít, javasol más megoldásokat – s ha mindez nem elegendő, akkor beavatkozik? A jelenlegi jogi-társadalmi-üzleti katyvaszban erre minimális az esély.
Hol a vészfék?
vm (szöveg + kép)
Részlet Korompy Katalin* írásából:
A K40 és a pesti Marais
”A Király utcai műemlék-együttesben, amely jelentős részben klasszicista épületekből áll, Hild József legalább nyolc lakóházat tervezett, többségét az 1840-es években. A 40-es számú háromemeletes, zártudvaros sarokház – civil akciós új nevén a K40 – polgári nagylakásokkal épült 1844-ben. A közelmúlt bontásaiig csaknem teljes egészében megőrízte reformkori alakját (kapualj, lépcsőház, udvar, függőfolyosók, korlátok, rácsok), csak az utcai homlokzatok lettek átalakítva: a 20-as években az ablakok redőnyt kaptak, hat új erkély került a házra és a 60-70-es években a földszinti saroküzletre kirakatdobozt tettek. Az átalakítás nem olyan mérvű, hogy egy rutinos műemléki helyreállítás ne tudná hitelesen visszaállítani az eredeti architektúrát. A meglévő terv, Hild ekorból származó házai, archív felvételek és a falkutatással megállapítható részletek együtt biztosítani tudják a hiteles rekonstrukció feltételeit. Szemben a Király utca 29., a ház oldalán pedig a második szomszéd, a Király utca 36. is Hild-épület, együttlátszó mintákat mutatnak a kanonizált részletekre.”
*Ybl-díjas építész, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (B.V.A.) főépítésze
