Telepítés
Fura halmaza, fura viszonya ez az együttélésnek. A Brunszvik kastély történeti épülete klasszikusan, a várost átszelő főút tengelyére szervezett, s követi ebben a Kiskastély épülete is, mely párhuzamos hossztengelyével illeszkedik ebbe a rendbe. Az elmúlt évtizedekben történt intézményi betelepülés már nagyrészt szakított ezzel a renddel, halmazszerű, látszólagos törvényszerűségek nélküli telepítés jellemzi. Ennek a koherencia nélküli, szórt pavilonos elrendezésnek talán egyetlen erénye, hogy az eredeti – a korabeli térképek tanúsága szerinti – kastélypark sétányainak lenyomatát megőrizte, valami rejtélyes tisztelet által, érintetlenül hagyta. A dús vegetáció, a park meghitt nyugalma, óriási léptéke persze elmossa ennek az „együttélésnek” a nem túl finom kontrasztját.
Feltétlen tisztelet jár annak, aki képes átrágnia magát ezen a sokrétű, szerteágazó tervezési programon. Amennyiben ez sikerült, abban az esetben láthatóvá válik, hogy a tervezési terület nem hagy túl nagy mozgásteret az épület elhelyezésére. Ennek tükrében, továbbá átlátva az intézmények logikai kapcsolatát, döntöttünk a mellett, hogy egy kompakt, két szárnyra bontott épülettömegben látjuk a megoldást, mely tömeg a Kiskastély és a Kukorica Kutató Intézet koordináta-rendszerébe illeszkedik, illetve befeszül a KKI és a patak védőtávolságának határai közé. Ez a koordináta-rendszer természetesen levezethető a település szövetrendszerének erővonalaiból is, mely erővonalak a Mezőföldre jellemző (északnyugat-délkelet) vízlefolyások archaikus rajzolatból fakadnak.
Feltárások
Az épület gépjárművel való megközelítése a főútról letérve, a Kodály és Malom utca sarkánál kialakult telek kiszögelés irányából történik. Az adottságként kezelendő Látógatóközpont parkoló területe is a Kodály utcából elérhető, így ennek folytatásaként tervezzük az új Kutatótömbhöz rendelt felszíni parkoló felületet is. A fenti bejutási pont egyúttal a személyi bejáratot is pozícionálja. A portaépülettel kialakított ellenőrző pontot követően juthatunk el az épület főbejáratához, ami az épület délkeleti homlokzatán kapott helyet. A portaépület környezetében kerékpár parkolókat alakítottunk ki, s ezeket elhagyva juthatunk le az épület alá részlegesen telepített terepszint alatti garázsba. A garázs geometriai méretei lehetővé teszik a kisteherautóval való lejutást, így az épület gazdasági bejárata is a térszint alatt érhető el.
Alaprajzi kialakítás
Az épület pince+földszint+3 szint kialakítású. Az előcsarnokból érhető el mindkét felmenő szárny, melyek között belső udvar tagolja az épület egészét. Ez a belső udvar lehetőséget ad arra, hogy a park irányából is feltárható legyen az épület főbejárati térsora. A két szárnyra való bontás kielégíti azt a Kiírói igényt, miszerint a bérleményi irodák és labor területek legyenek leválasztva, önálló megközelítéssel elérhetőek. Ez a terület teljesen függetlenül működtethető.
A bejárati előcsarnokból közvetlenül elérhetőek az összenyitható konferenciatermek és az intézményi könyvtár. A földszint több sávos közlekedő rendszere teszi lehetővé a racionális térszervezést, a megközelítések logikus kapcsolatát. Ebben a téri rajzolatban elhelyezhetőek azok a belsőterű helyiségek, amik nem igényelnek természetes fényt.
Mindkét szárny súlypontjában vannak a vertikális közlekedő magok, melyek az első és második emeleti szinteken híddal való összekötéssel bírnak, így biztosítva az egyes intézmények közötti szerves, funkcionális kapcsolatot.
A keskeny felmenő szárny tetején helyezkednek el az intézmények által megfogalmazott elválasztott üvegházak. A súlypontban elhelyezett teherlifttel és lépcsővel elérhetőek.
Az épület egésze alápincézett. Itt helyezkednek el azok az intézményi területek, melyek a kiírás szerint alagsori megközelítést igényelnek, illetve az egyéb kiegészítő raktár és üzemeltetési területek, amelyek a teremgarázs több pontjáról érhetők el. A teremgarázsból való személyi feljutás kizárólag dedikált módon történik, közvetlenül az egyes szárnyakba, vagy a földszinti előcsarnokba. A kiírás követelményeként megfogalmazott rázkódásmentes padozatú nagyműszeres labort a belső udvar alá beépítve helyeztük el, így lehetőség van a természetes fény bejuttatására, felülvilágítókon keresztül.
Tömegalakítás, homlokzati anyagok
Az új kutató tömb irányultságáról pár sorral fentebb már tettünk említést. A szerves telepítés mellett a lépték lebontása és a minél nagyobb benapozott homlokzati felületek biztosítása volt a cél. A szélesen elterülő földszinti épületrész, s a felette emelkedő intézményi szárnyak kompozíciója ezt szolgálja. A homlokzati felületek egyneműen ölelik körbe az épületet. Az elegendő fény bejutása mellett a környezeti reflexiók évszakonként változó ornamentikája az épület bőre. Fa-üveg konstrukció, mely differenciáltan jelenik meg az egyes égtájak irányában. A délkeleti és délnyugati homlokzat felületek egy többlet üvegréteggel egészülnek ki, amely a klímahomlokzat konstrukció fontos eleme. Az üvegrétegek előtt, illetve között intelligens vezérlésű textil árnyékolók biztosítják a munkaterületek megfelelő fényviszonyait.
Elválik a felmenő szintek architektúrájától a földszint szétterülő homlokzat felülete. A tengelyes nyílászáró ritmus megmarad, de egy tektonikus karakter rajzolódik ki a színezett beton homlokzat arányrendszerében. Az energetikai rendszert kiegészítő napelemfarm a széles felmenő szárny tetejére kerül, vízszintes felületi síkkal, nem túllépve a 15m-es kötelező szint értéket. Az üvegház architektúrája archaikus formát ölt, méretrendszere illeszkedik az alatta lévő homlokzati struktúra rendjébe.
Szerkezeti kialakítás
Az épület felmenő szerkezetei vegyes, hosszfőfalas, illetve pillérvázas szerkezetűek, monolit vasbeton lemezekkel. A pince szint vasbeton falazattal, lemez alappal készül, pontos szerkezeti kialakítása a talaj és talajvíz viszonyok pontos ismeretében részletezhető.
Geon