A könyvtár elsősorban közösségi tér. E közösségi színtér a város legforgalmasabb helyén tud igazán élő lenni. Ez a kitétel e tervpályázatra kijelölt helyszínnel létrejött, már csupán azzal kell foglalkozni, hogy a meglévő városi szövetbe miképpen lehet beleszőni az új elemet.
Kívülről megközelítve, a feladatot szokványosnak is lehetne cimkézni, ha csupán a Kossuth tér térfalainak beépítése lenne a téma. Ám a református templom közvetlen közelsége ezt bonyolultabbá teszi, hiszen nem idomul a zárt térfalas léptékbe, mindenképpen levegőt igényel maga körül. Ezt jelenleg a visszahúzott tömegű lakóház és a park biztosítja számára, s ez nem sérülhet ezután sem. A templom elsődleges karakterhordozó elemét, a tornyot, mindenképpen szabadon kell hagyni, hogy betölthesse szerepét. Erre kínál megoldást az új beépítés vonalának visszahúzása és a tömeg illesztése a templom léptékéhez: a templom párkánymagassága épp az új tömeg magasságával egyezik.
Belülről, a közösségi téralkotás belső igényei felől közelítve a következő igények merülnek fel:
Erre az öt elemre épül a koncepció a közösségi téralkotás felől közelítve.
Összefogva a szempontokat a hely adottságai minderre alkalmasak, ráadásul a koncepció csorbulása nélkül a meglévő elemeket is fel lehet használni. Figyelembe véve az építőipari sztandardokat, a meglévő ház vasbeton váza alkalmas arra, hogy lecsupaszítva továbbépüljön. Ehhez a közösségi funkciónak megfelelően az egyik födémet részben ki kell bontani, hogy megfelelő belmagasságot nyerjünk.
Ennek megfelelően a következő válaszok születtek az öt kérdésre:
A kiírás nyitottsága lehetőséget adott arra, hogy a nemzetközi könyvtárgyakorlat következő elemeivel kiegészülhessen:
A hagyományos funkciókon túl, melyek kiolvashatók a tervből, a következőket fontoltuk meg:
A nagy üvegfelületeket szervízúton, elérhető magasságból lehet tisztítani. Ezek alkalmasak arra is, hogy külön megközelíthetők legyenek a terek, illetve menekítésre is fel lehet használni tűz esetén. A nagy tetőfelületről összegyűjtött víz szürkevízként hasznosítható öblítésre, locsolásra. A hibrid fa-vasbeton tartószerkezet minimalizálja az épület ökológiai lábnyomát, akusztikai kompromisszumok nélkül. A belső terek összelátásaival lehetett a felesleges nagy belmagasságot elkerülni, a tágasság érzet mégis megmaradt.
A levéltár zavartalan működéséhez elkülönítetten kapott helyet, mindamellett, hogy a közösségi funkciókból fakadóan megnövekedett látógatószámra számíthat.
A térszín alatti garázst úgy érdemes kialakítani, hogy a födém áttörésével természetes szellőzésűvé váljék. A födém terhelhetőségét javasoljuk intenzív zöldtetőre méretezni.
Az épületnek természetes fénnyel átjártnak kell lennie, ez természetes pszichés követelmény, de a nyári hőterheléstől óvni kell. Ennek a legköltséghatékonyabb módja a fix árnyékolórendszer: az üvegfalak előtti tornácok, a tájolásnak megfelelően sűrűsödő-ritkuló és beforgatott elemekből építkező áttört homlokzat. A természetes szellőzés lehetősége mindenütt, a nyílászárókon keresztül. A zöldtető, a nyitott felületű szilikát tömegek és a földbe süllyesztés segíti a napi hőingadozás csillapítását.
A gépészeti berendezések a pincében, illetve a tetőtérben helyezkednek el. Levegővel átöblíthető az épület, melyet a tetőn keresztül lehet a pincében lévő hőcserélőbe juttatni. Hogy mely hőcserélőt érdemes választani, ahhoz részletesebb helyi adatokra van szükség.
A meglévő épület vasbeton vázát a pincében résfalazással le kell mélyíteni az új pinceszintig. A nagy, alátámasztás nélküli földszinti nyílások felett szintmagas ragasztott fatartóból képzett térbeli rácsostartó van a mellékelt szerkezeti rajz szerint. Ezt együtt kell dolgoztatni a földszint feletti vasbeton lemezzel.
A fenntartható anyagok jegyében a külsőn a világos-sárgás tégla dominál, mely Hódmezővásárhelyen már hagyományokkal bír. Kisméretű téglából készül az áttört homlokzat, melyet az üvegfallal közös acélváz merevít. A zárt homlokzatok téglaburkolatosak, ezeket a vasbeton vázzal együtt finoman habarccsal összedolgozva a vakolathoz közeli, mégis anyagszerű, tartós felületet eredményez. A nyeregtetőn cserép, az udvar körüli terasztetőn extenzív zöldtető van.
A belsőben szerkezetként és bútorként a fa az elsődleges anyag, a padló világos, csiszolt betonfelület, a vasbeton oszlopokkal együtt. A falak vakoltak, a vizesblokkokban mosható felületek jelennek meg. Az üvegfelületek mögött, ahol nincs növény, feliratokból, idézetetkből szőtt vizuális függöny biztosítja a láthatóságot, mely ezáltal egyben információhordozó felület is.
Lévai Tamás
TARKA Architects
Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:
"A pályamű a meglévő épületet felhasználja, két földalatti szinttel cca. 4700 m2-en tervezett. Az épület térszervezése tiszta, világos rendszert eredményez. A terv erénye, hogy a földszinten a növényzettel és vízfelülettel kialakított udvar köré közösségi funkciókat szervez: az Andrássy út felőli tömegben a rendezvénytermek, míg a meglévő épületben kölcsönző és gyerekolvasó kap helyet. A templom felőli kisebb tömegben "hangos" kávéző tervezett. A közösségi udvar átgondolt fásítását, a pince kialakításánál figyelembe veszi. A belsőépítészeti kialakítása magas színvonalú, és következetesen végigvitt. A terv grafikai feldolgozása látványos és informatív. A pályamű meghagyja a lakóépületet, átépíti, és így funkcionálisan felhasználja, az új épületrésszel közvetlenül hozzákapcsolódik."