Lantos Ferenc inspirálta zománcgyár Bonyhádon

A bonyhádi zománcgyár területrendezésével és egy új fogadóépület tervezésével foglalkozik Nagy Szabolcs diplomamunkájában. Az építészhallgató a gyárterület optimális működésének kialakítását valamint az ipar és a művészet közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozza tervében.

Rövid történeti áttekintés

• Perczel Béla által 1909-ben alakul meg a Magyar Zománcáru és Fémáru gyár, mely kezdetben dominógyártással is foglalkozott.
• A zománcozott reklámtáblák lendítették fel a gyárat, 1911-ben Konstantinápoly utca- és házszámtábláit itt gyártják, 1913-tól már csak zománcáru gyártással foglalkoztak.
• A I. világháború alatt stagnált a gyártás, „Hősi halott” és „Háború van” feliratú táblák, katonai sorszámok gyártásával élte túl ezt az időszakot a gyár.
• 1922-ben kezdték meg a zománcozott edények gyártását.
• A II. világháború alatt hadiüzemmé nyilvánították és kézigránátot gyártottak.
• 1948-ban államosították, fejlődési szakasz kezdődött.
• 1958-tól Bonyhádra koncentrálódott az edénygyártás, ezután szinte csak ezzel foglalkoznak.
• 1999-ben 560 főt foglalkoztattak, ez mára 230-ra csökkent.
• Ma ez az egyetlen működő zománcgyár Magyarországon.

Lantos Ferenc

• Lantos Ferenc Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művészpedagógus, a Pécsi Műhely alapítója.
• Nagy szerepe volt a zománcművészet műfaji önállósodásában Magyarországon.
• 1967-ben a bonyhádi gyárban kísérletezett a zománccal.
• 1968-73-ig nyaranta szimpóziumot szervezett a gyárban, ahol művésztársaival alkottak.
• Az itt elkészült művek máig kiállítások részét képzik.
• „Épülettáblákat” is készítettek, melyek ma is sok középületen megtalálhatók, és egykor a tervezési programban kiválasztott épületen is Lantos zománcfríze fedte a homlokzatot.

„Ha értelmes formákkal, és tiszta színekkel vesszük körbe magunkat, környezetünk is értelmet és tisztaságot sugároz vissza ránk”
Lantos Ferenc

Témaválasztás

Bonyhádiként rengeteget hallottam a gyárról, minden helyi ismeri, sőt országos szinten is sokan, miután a piros lábasok ellepték az országot. Építészhallgatóként a gyár hatalmas mérete miatt kezdett foglalkoztatni. A látogatás során szembesültem vele, hogy mai állapota nem optimális, ezért választottam diplomamunkám témájának.

Célok: A gyárterület optimális működésének kialakítása. Az ipar és a művészet közti kapcsolat fontosságának hangsúlyozása építészeti eszközökkel.

Területrendezés 

A gyár egykori tartalma kiüresedett, a gyártást kisebb területen oldják meg, ezért vannak épületek, épületrészek, melyek üresen, funkció nélkül állnak vagy felesleges dolgok tárolására használják. A funkciók optimalizálásával a gyárterület kisebb helyen is működhet, ezért a telek felosztása mellett döntöttem. Az eladásra szánt terület és a rajta álló épület a Bonyhádi Ipari Park mellett található, melynek fejlesztése, bővítése tervben van, így ez  számukra optimális lehet. A megmaradt területen van a gyártás fő technológiája,ami a telekosztás nem zavarja meg. Az eladott telekrészen lévő funkciókat a megmaradt területen helyeztem el, így a gyártási folyamat is gördülékenyebbé válik. A másik terület funkcióinak áthelyezése után is maradtak kihasználatlan épületek, épületrészek, ezeket a kaotikus beépítési struktúra miatt bontásra javaslom.

Épület kiválasztása

Egy ilyen gyárterület átalakításánál fontos megvizsgálni, hogy melyik épület képvisel értéket (karakterével, környezettel való viszonyával). Jelen esetben leginkább azok, melyek részt vesznek a gyártásban. A szempontok alapján a kiválasztott épületet értékként definiáltam, mivel a gyárterület összes épületét tekintve ennek van a legszorosabb kapcsolata a környezettel. 

A kiválasztott épület 1/3 részében jelenleg öltözők vannak, míg többi része kihasználatlan. Mivel fűtött teres üzemeknél az öltözőt a munkavégzés épületében kell kialakítani, az öltözők szétszórását javaslom. A kiválasztott épület két épületrészből áll, egy fehérre vakolt két szintes, lapos tetős részből, mely egy részén jelenleg az öltözők vannak, és egy egy szintes, szintén lapos tetős kőépület, melyben egykor orvosi rendelő volt, ma üres.

A nagyobbik épületrész pillérvázas szerkezettel épült, két oldalán kisméretű tégla merevítő fallal. A pillérek és a falak is gerendaalapozáson állnak, és minden szintet alulbordás vasbetonfödém zár le. Ezt az épületet egy ugyanilyen szerkezetű nyaktag köti össze a gyár egyik épületével. A másik épület kőfalazata is egy pillérvázas rendszer köré épült.

Ezen épület átalakításával terveztem meg a gyár új fogadóépületét, amely az értékesített telken lévő funkciókat (bolt,iroda) és egy gyártörténetet, gyártást bemutató teret, a dolgozók fogadóépületét foglalja magába. Mivel az új funkció nagyobb nyitottságot igényel, szükség volt az egyes épületrészek megnyitására. Az összekötő nyaktag alsó szintjének megnyitásával biztosítom a dolgozók átközlekedését. A kőépület homlokzatának belső traktusa fehérre vakolt. Ennek megnyitásával hozok létre a dolgozóknak egy fogadóépületet.

Tömegalakítás

Az épület és a gyárterület megismerése után a metamorfózist mint építészeti viselkedésformát választottam, amely lehetőségét adja az átalakulásnak, de kellő tiszteletet igényel. Az átalakulásra az új funkció miatt volt szükség. Egy csak a gyári dolgozók által használt épület középületté válik, ezért nagyobb hangsúlyt igényel. A szerkezetet megtartottam, és ezt az új funkcióigényeknek megfelelően, nagy nyílásokkal ki is vetítem a homlokzatra. A kő- és a fehér vakolt épület homlokzaton megjelenő anyaga is megmarad, a két épület találkozásánál létrejövő bejárati szituációt kivéve. A nyaktag meghosszabításával a gyárral való kapcsolattól a beközlekedésig egy új homlokzatburkolatot alkalmazok: egy két rétegű zománcozottat, mely tervezésénél Lantos Ferenc munkássága inspirált.

Homlokzatburkolat

Lantos Ferenc egy tanulmányában kísérletet tett arra, hogy a természet építkező folyamataival szinkronban végig kísérjen egy vizuális műveletsort. A műveletsorban a körből (amely formai karakterét tekintve döntően meghatározó a természeti jelenségekben) és a természetes-ellentétes formapárjából, a négyzetből indul ki. A tanulmányban a formapár geometrikus lehetőségeit mutatja be, és számtalan variációt a szerkesztési elv alapján. Ezen alapján terveztem meg az új homlokzatburkolatot.

Belsőépítészet

Kiállítótér

A kiállítást lineáris vezetéssel alakítottam ki. Az első részen a gyár történetéről tájékozódhatnak a látogatók, amely a födémáttörés körül, acélsodronyokkal rögzített zománctáblákon van bemutatva. A kiállítótér utcafront felőli részén egy polcrendszeren régi termékek lesznek. Ezután a gyárterületről készült maketten, illetve a födémáttörés zárásaként megjelenő plexi táblán tájékozódhatnak arról, hogy egyes gyártási folyamatok mely épületben zajlanak.

Ezután érkeznek meg a látogatók a „boxos” bemutató térbe, itt minden munkafolyamathoz egy alulról nyitott boxot hoztam létre, amelyben egy kijelző és hangszórók kaptak helyet, és a vendégek a munkások szemével nézhetik meg a folyamatokat, hangok kíséretével, melyeken a folyamat minden zöreje hallatszik. A 4. munkafolyamat, a hegesztés található a kapcsolódó gyárépületben, ezt teljes valójában nézhetik meg az épületek csatalakozásánál, és a korlát melletti táblán informálódhatnak arról, hogy mi történik.

Az épületen belüli „jeleket” a homlokzathoz hasonlóan piros, íves tárgyakból alakítottam ki, ide tartozik a bejárattal szemben lévő pult, a kiállítótérbe vezető lépcső korlátja, a kiállítás „boxos” részén lévő dobogók, és a gyár összekötésénél lévő korlát, ezek nyújtanak információk a látogatóknak és irányítják őket.

Bolt

A boltot úgy alakítottam ki, hogy minden termékből csak egy darab látható, így bemutatóteremként működik. Minden terméknek neve van, közöttük szekrények vannak, melyen a termék neve látható, és minden szekrényben csak egy termékfajta van, így ezt kihúzva vehetik el a vásárlók a megvásárolni kívánt terméket. Ugyanígy működik a mögötte lévő raktár is, melynek a fele szekrény. Lantos Ferenc egykori zománcfrízét emeltem át a bolt, illetve az alsó szinten rendszeresen használt helyiségek padlóburkolatának tervezésekor.

Nagy Szabolcs