Lebegő könyvtár a hasadék mögött

Kilenc évnyi tervezés, próbálkozás, módosítás és végül építés után elkészült Siófok főterének új könyvtára Kokas Ignác és Balog Farkas Csaba tervei szerint. A vegyes rendeltetésű házban a könyvtár az emeletre került, ahová az épülettömegek között nyíló hasadék és előlépcső vezeti a látogatót.

A tervezési története    
Siófok Város Önkormányzata 2002-ben országos, nyilvános tervpályázatot hirdetett Balatoni Regionális Könyvtár címmel, amelyet élénk érdeklődés kísért, 31 pályamű érkezett be. A Bíráló Bizottság az irodánk által készített tervet ítélte legjobbnak és első díjjal jutalmazta. A következő években az Önkormányzat számtalan pályázatot nyújtott be támogatás elnyerésének reményében, amelyekhez megvalósíthatósági tervváltozatokat készítettünk. Ezek a kísérletek azonban rendre sikertelenek voltak.

2007-ben a megvalósulás érdekében új koncepció született. Eszerint az épület földszintjét a város átadja egy banknak, aki ott bankfiókot és öt üzletet alakíthatna ki, ennek fejében pedig megépíti az épületet. Az ötlet életrevalónak bizonyult, komoly érdeklődők jelentkeztek. A továbblépéshez immár elengedhetetlen volt az építési engedély megléte, ezért Siófok Város Önkormányzata felkérte irodánkat a tervek elkészítésére, ezzel párhuzamosan elvégeztette a szükséges telekrendezést. Az engedélyezési tervet munkaközi fázisban a Dél-Dunántúli Területi Tervtanács 2007. november 14-i, Keszthelyen tartott ülésén véleményezte, a koncepciót alapvetően jónak ítélte, kisebb módosításokat javasolt.

Időközben újabb funkcionális változás történt. A bank kihátrált a beruházás mögül, így a teljes földszint befektetői kézbe került és üzlettérré alakult. A már megindult építési munkák miatt az alapvető konfiguráció már mozdíthatatlan volt. Az egyterű, földszinti nagy üzlet a merevítő szerkezetek egyszerűsítésével és a korábban tervezett elválasztó falak elhagyásával jött létre. A financiális nehézségek miatt eleinte az a lehetőség merült föl, hogy az új könyvtár a meglévő bútorzatát örökli, ami nem tűnt túl biztatónak… Már gyakorlatilag szerkezetkész volt az épület, amikor a beruházó olyan helyzetbe került, hogy felcsillant a könyvtár új bútorokkal történő berendezésének reménye. A bútorozás megtervezésére, a még függőben lévő burkolatok és a színek meghatározására kiírt ajánlattételi felhíváson cégünk nyerte el a megbízást. A konkrét terveket a budapesti Kokas Műterem Kft. készítette el, Kokas László vezetésével. Mindez az utolsó pillanatban történt, a belsőépítész javaslatok még - ha nem is problémamentesen, de - éppen beilleszthetők voltak a kivitelezés menetébe.  

Építészeti koncepció
A tervezés során alapvetően két szempontot igyekeztünk érvényesíteni. Próbáltuk a díjazott pályamű értékeit megtartani, aktualizálni; emellett arra törekedtünk, hogy a megváltozott funkcionális igényt, helyzetet is maximálisan kiszolgáljuk. Ezzel egyfajta etikai-szakmai harapófogóba kerültünk. A nyertes pályamű elsődleges erényei a jó könyvtári technológia, a tiszta, áttekinthető elrendezés és a városképi, városszerkezeti illeszkedés volt. Az alapvető tömegformálást megtartottuk, a kisebb módosítások a kibővült, megváltozott programból eredtek. A könyvtár kialakításánál megtartottuk a központi kiszolgáló magot és a Fő térre néző közösségi helyiségeket, természetesen a szükséges átrendezéssel.

Az új koncepció alapvető problémája volt, hogy az épület legfontosabb lakója - a könyvtár - elszakadt a terepszinttől, ahhoz csak egy bejárattal kapcsolódik, ezzel könnyen méltatlanná válhat helyzete. Tovább bonyolította  a helyzetet, hogy a pályázati tervben bemutatott könyvtár elveszítette területének harmadát, viszont a könyvtári program nem csökkent ilyen mértékben. Így meglehetősen racionális terekkel kellett a megoldást keresnünk. A bank is benyújtotta igényét: a földszint meghatározott részén kellett számára területet biztosítanunk, még a bejárat helye is kötött volt.

Számos lehetőség vizsgálata után merült fel a végül kiválasztott ötlet. Ennek lényege, hogy a könyvtárhoz vezető lépcsőt nem lépcsőházként, hanem a külső tér meghosszabbításaként, egyfajta nyúlványaként képzeljük el. Ezzel a könyvtári bejárat teljesen függetlenné válik az üzlet(ek) bejárataitól, a Fő tér felől hívogató tereplépcsőként jelentkezik. Erre az épületbe vágott hasadékra játszik aztán rá a könyvtári két szint közötti födémáttörés és a felülvilágítónak erre a tengelyre való szervezése is.

Az épület tömegformálása alapjában megtartja a pályázatban bemutatott elgondolást, amit az új könyvtári feljáró talán még hangsúlyosabbá tesz. A Kele utcai rész végtelenül egyszerű, szikár szárny, a tér felől robosztus, toronyszerű lezárással. Újra városi jelleget ad a Kele utcának; ablakosztásával, léptékével egyértelműsíti a ház középület mivoltát. Ehhez a jelképesen magastetős tömeghez simul hozzá a Fő tér felőli lapostetős, tömbszerű tömeg, amely léptékével, emeleti kiugrásával igazodik a szomszédos művelődési házhoz. Az emeleti közösségi helyiségek (olvasótér, foglalkoztató) szolid kiugratása fokozza a közintézményi jelleget és ellenpontozza a szomszédos művelődési ház színháztermének tömegét. A két épület közötti átjáró a nemes homlokzati anyagoknak és léptékének köszönhetően nem válik alantas térré, városszerkezeti helyzeténél fogva állandóan használt gyalogosútvonalként működik.

Az épület megjelenését a mészkő, az üveg és a nagytáblás falemez burkolat uralja. Hangsúlyosak a földszinti portálok is. Ezek homogenitását fokozza, hogy az üvegezett részek közötti tömör fafelületek a portálok extra széles tokszerkezeteként is felfoghatók, azokkal egy síkban, azonos anyaggal, felülettel jelentkeznek. A tervezett kőfelületek anyaga kétféle mészkő, megdolgozásuk is eltérő. A durvább, szemcsézett felületű anyag került a földszinti részekre, a saroktoronyra és az átjáró torkolatánál a ház sarkára. A simább felületű, csiszolt anyag a többi kőfelületen jelentkezik. A hosszú, Kele utcai felületen a kőburkolatot finom mozgások tagolják - az épület raszteréhez igazodva egyes faltestek falvastagságnyival ugranak előre. A homlokzatok utalnak a mögöttes terekre, illeszkednek a résztömegek megformálásához, ugyanakkor az egész mégis egységes épületté áll össze.

A konkrét tervezési folyamat első egyeztetésén megfogalmazott beruházói elvárás egyszerű volt. Polgári, klasszikus hangulatú, barátságos enteriőr létesüljön egy nívós, odaillő épületben. Ennyi. Óriási szerencsénkre a beruházó a továbbiakban sem állt elő konkrét ötletekkel, szabadon dolgozhattunk. Amikor a könyvtári bejárat hasítékba helyezésével álltunk elő, érezhető volt, hogy ezzel kapcsolatban vannak aggályaik, de továbbra is bíztak bennünk, elfogadták az ötletet.

A ház szerkezeti rendjének pontosításakor a födém konstrukcióját is véglegesítettük. A könyvtári terhelés miatt komoly magasságú nyers szerkezettel kellett számolnunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a légtechnikai elemeket is befogadó álmennyezeti térrel együtt olyan jelentős szintkülönbségek jönnek létre, amelyekkel nem tudnánk tartani az építménymagassági elvárásokat. Ezért úgy döntöttünk, hogy a vasbeton gerendák magasságát (belógását) megnöveljük olyan mértékben, hogy a semleges zónában átvihetők legyenek a gépészeti vezetékek. Ez alapvetően meghatározta az álmennyezeti karaktert is, hiszen a kazettás jelleg adottsággá vált, ami közel állt a beruházói elváráshoz.

A ház szerkezetkész időszakában bekapcsolódó belsőépítész által javasolt bútorozási változtatásokat a beruházó is elfogadta. Az elkészült bútortervek remekül illeszkednek a ház hangulatához és jól kiszolgálják a könyvtári igényeket. A könyvtár esetében - számos szempont figyelembe vételével - a felnőtt részleg az első, míg a gyermek részleg és az irodai blokk a második emeleten találta meg a helyét. A közösségi terek (olvasóterem a leválasztható rendezvényteremmel, a gyermekfoglalkoztató és a tetőterasz) a Fő téri oldalra kerültek, a szabadpolcos kölcsönző tereket pedig a Kele utcai szárnyba helyeztük.

Funkcionális elrendezés
Az emeletekre szorult könyvtárban különösebb attrakcióra nem vállalkozhattunk. Némi téri játékra azzal teremtettünk lehetőséget, hogy a toronyszerű részben alacsonyabb magasságú, körbefutó galéria szinteket hoztunk létre. Ezek összekapcsolják a két részleget, szabadon használhatóak. A magas mellvédmagassággal tervezett ablakok mellett elsősorban a falnak forduló számítógépes helyeket képzeltük el. A tömör polcos, ritkán használt állomány a pinceszinten kapott helyet. Itt nincsen állandó munkahely, ha szükséges, a dolgozók lejönnek a kívánt anyagért és a felvonóval felviszik azt. A könyvszállítmányok fogadása is a pinceszinten történhet. Az épület gépészeti helyisége a második emeletre került. Mivel nem egy rendeltetési egységet szolgál ki, ezért megközelítését úgy alakítottuk ki, hogy ne a könyvtárból nyíljon. Erre egy, a déli határoló fal mellé telepített, lineáris szervízlépcső tűnt a legalkalmasabbnak, ami egyben biztosítja a könyvtári szintek és a pinceszint közötti gyalogos közlekedést is.

Szerkezetek, anyagok
Az épület bordás vasbeton lemezalapon áll. A fő teherhordó elemek helyszíni vasbeton szerkezetek. A homlokzati kőburkolaton a sötétebb felület antikolt felületű Valtura (horvát) kőből, a világosabb csiszolt Caliza Capri (spanyol) kőből készült. A nyílászárók, álmennyezeti szegélyek, korlátok, faburkolatos lépcsők anyaga lazúros felületkezelésű meranti fenyő, illetve meranti furnéros faforgács lemez. A bádogos szerkezetek előpatinázott Rheinzink Blue Grey lemezből készültek. A homlokzati, nagytáblás fafelületeket kefélt felületű Finnforest duglászfenyő rétegelt lemezből szerelték. Bejárati előtetőként és a mellvédek betéteinél ragasztott biztonsági üveget alkalmaztunk.  

Néhány gondolat a hosszúra nyúlt munkáról
Többen kérdezik, hogyan tudjuk azt a helyzetet kezelni, hogy a sikeres tervpályázattól az épület átadásáig kilenc év telt el. Felpörgött világunkban ez rendkívül hosszú időtartam, ennyi idő alatt többször változnak a trendek: divatos anyagok, gesztusok jönnek, mennek. Ezeknek az adott pillanatban megfelelni nagy jelentőségű lehet, mert a pályázati eredményesség, a napi reflektorfény, elismertség a munkához jutást és a túlélést jelentheti. Az idő múlásával viszont már csak egy dolog számít: jó a ház, vagy nem jó a ház.

A pillanatnyilag divatos megjelenés talán nagyobb súllyal esik latba egy szabadon álló, szoborszerű épület esetében. A könyvtár helyéül kijelölt terület szerencsénkre nem ilyen. Itt olyan hangsúlyos városszerkezeti, városképi problémákkal kellett szembenéznünk, amelyek egyértelműen felülírták még a lehetőségét is annak, hogy egy gesztus, egy motívum vezesse ceruzánkat, egerünket.

Örömmel vettük észre, hogy a könyvtárral kapcsolatban az alapvető építészeti magatartásról, az épület városi szerepéről, tömegformálásáról ma ugyanazt gondoljuk, mint kilenc éve. A finomabb részleteket tekintve persze kicsit más a helyzet. Nyilván nem esett volna jól, ha a pályázati tervet kellett volna egy az egyben feldolgoznunk kiviteli tervvé. Így, hogy 2007-ben került sor az engedélyezési terv kidolgozására, már nem állunk olyan távol a jelentől. A tervezett megjelenést ma is vállalhatónak érezzük. Azért még valami eszembe jutott. Előkotortuk a pályázat során készített, jelentős mennyiségű skicc kupacot. A homlokzati változatok között bizony találtunk olyanokat, amelyek ugyanazokat a gesztusokat, arányokat mutatják, mint amelyekkel 2007-ben formáltuk, öltöztettük a házunkat. Ezek esetenként jobbnak tűnnek, mint a pályázatban felhasználtak - mondhatjuk, hogy akkor nem jól döntöttünk. De a megvalósult végeredmény az, ami számít.

Balog Farkas Csaba, Kokas Ignác

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Üzlet
Vegyes rendeltetésű épület

vezető tervező: Kokas Ignác
építész tervezők: Balog Farkas Csaba

tartószerkezet: Csuzi András - Palladio Bt.
épületgépészet: Dankó Zoltán - W&D Kft.
erősáram: Dlusztus Alajos - DAVILL Bt.
gyengeáram: Herbály István, Gungl Péter - RG Net Kft.
távhő ellátás: Hajdara Sándor - Kontinuitás Bt.
közmű: Futó András
útépítés, térburkolás: dr. Balázs Ferenc - Balázs Mérnöki Iroda Bt.
kertépítés: Böszörményi Krisztina
generáltervező: Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda Kft.

tervpályázat: 2002
tervezés: 2007 - 2010
bruttó szintterület: 4038 m²
beruházási költség: 1,5 Mrd Ft (bruttó)
építtető: Siófok Város Önkormányzata (képviseli: dr. Balázs Árpád polgármester)
generálkivitelező: Strabag MML Kft. - Adler-Sió Kft. konzorcium
építésvezető: Jakab Róbert