Lezárult az ötletpályázat a „Budapesti Olimpiai Központ” fejlesztésére
Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – A tervpályázat (ötletpályázat) eredménye. Bemutatunk nyolc pályaművet.
Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Tervpályázat (ötletpályázat)
Részletek a Zárójelentésből
Budapest, 2006. május 15.
A pályázat eredménye
Első helyezett megosztva a 7. bírálati sorszámú pályamű:
KLMV Csoport Építésziroda Kft.
Felelős tervezők:
Tolnai Zsolt, Tóth Tamás, Terbe Rita (Hetedik Építész Műterem)
Társtervező: Mészöly Csaba
Szakági tervező: Blasius Norbert
A megosztott első helyezéshez tartozó díj: 10.000.000.- Ft
Első helyezett megosztva a 11. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős tervező: Ferencz Marcell
Társtervezők: Détári György, Szaniszló Gábor, Takács Lajos, Ferencz István, FODOR TEAM
A megosztott első helyezéshez tartozó díj: 10.000.000.- Ft
Második helyezett a 9. bírálati sorszámú pályamű:
RB Stúdió Kft.
Felelős tervezők: Brjeska Gábor, Benkő Roland, Czeglédi Péter, Brockhauser Tamás, Németh Ákos, Szabó Attila, Balázs Attila
A második helyezéshez tartozó díj: 9.000.000.- Ft
Harmadik helyezett a 3. bírálati sorszámú pályamű:
CDC Kft.
Felelős tervezők: Kerekes György, Kapitány József
Társtervezők: Pongor László, Rhorer Ádám
Munkatársak: L. Karácsony Sára, Mészáros Judit,
Magyar Gergely, Kertész Bence, Benke László,
Rákosa Sándor, Korényi Balázs
Egyéb munkatársak: Prakfalvi Endre, Fehérvári Zoltán
A harmadik helyezéshez tartozó díj: 5.000.000.- Ft
Negyedik helyezett megosztva a 8. bírálati sorszámú pályamű:
M_TEAMPANNON Kft.
Felelős tervezők: Noll Tamás, Madzin Attila, Koszorú Lajos, Palotai Tamás
Társtervezők: Hidasnémeti Máté, Balogh András, Ónodi András, Zöldi Péter, Kucsora Zita, Szőke Tamás
Szakági tervezők: Kenese István, Kiss Károly, Vastag Gabriella, Salgó Borbála
Munkatársak: Zahorán Gábor, Baranyai István, Tóth Krisztián, Varga Bence, Akucs Levente, Hetényi Ildikó, Huszár András, Mlakár Vivien
A megosztott negyedik helyezéshez tartozó díj: 3.000.000.- Ft
Negyedik helyezett megosztva a 10. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős tervező: Károlyi István
Társtervezők: Sári István, Szlancsik László, Lelkes Mihályné, Kocsárdi László
A megosztott negyedik helyezéshez tartozó díj: 3.000.000.- Ft
Megvételben részesült a 2. bírálati sorszámú pályamű:
TM Janeda Kft.
Felelős tervezők: Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János
Társtervezők: Csikós Emőke, Geiszter Róbert, Lannert Gábor, Simonics Gábor
Munkatársak: Bier Norbert, Csernik Tamás, Egervári Tímea, Lénárd Szabolcs
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft
Megvételben részesült a 4. bírálati sorszámú pályamű:
EKHO Építész Műterem Kft.
Felelős tervezők: Emődi-Kiss Tamás, Horváth Ákos
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft
Megvételben részesült a az 5. bírálati sorszámú pályamű:
Lakóterv Kft.
Felelős tervező: Csizmár Gyula
Társtervezők: Tom Jones, Stephan Tiller
Egyéb munkatársak: Sziva Nóra, Dálnoky Tibor, Mihalik Piroska, Kamasz József, Takács László, Jánosa Gábor, Sonnevend Ákos
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft
Megvételben részesült a 6. bírálati sorszámú pályamű:
LATERNA Építész- Tervező és Szolgáltató Bt.
Felelős tervező: Bakonyvári Sándor
Társtervező: B. Ottmár Tímea
Szakági tervező: Greskovics Sándor
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft
Általános értékelés
Az értékelésben szereplő pályaművek
A meghirdetett pályázatra 11 pályaművet nyújtottak be. A Bíráló Bizottság az értékelésből kizárta az 1. számú pályaművet, így a részletes értékelésben 10 pályamű szerepelt.
A pályaművek összehasonlíthatósága
A Bíráló Bizottságnak a pályaművek összehasonlítása, rangsorolása során nehézséget okozott, hogy az egyes pályaművek mind irányultságukban, kidolgozottságukban, az általuk érintett kérdések körében, mind értelmezhetőségük tekintetében igen eltérőek voltak.
A pályaművek egy része elsősorban az új stadion építészeti megoldására összpontosított, több esetben hiányzott a sportfunkciók koncentrálásának igénye, kevés esetben sikerült letisztult javaslatot tenni a közösségi használat komfortját emelő magáncélú befektetési formákra. Ennek ellenére elmondható, hogy valamennyi értékelt pályamű magas szellemi értéket képvisel, hasznára lehet a Kiírónak a fejlesztés további állami lépései során.
A pályaművek eltérő tartalmára indok lehetett a jelen pályázat ötletpályázati jellege, amelynek mind a szabályozási teendőket, mind a későbbi, a tervező kiválasztására irányuló tervpályázat programalkotását szolgálnia kellett, emellett pedig közvetlenül is felhasználhatóvá kellett válnia a 2012. évi UEFA labdarúgó Eb pályázat dokumentációjában. A pályázók nyilvánvalóan tisztában lehettek azzal, hogy még több lényegi lépés – többek között a kormányzati koncepcióalkotás és az abból származó esetleges magánbefektetői együttműködés kialakítása – előzi meg a tényleges fejlesztés megindítását.
A pályaművek értékelése az építészeti megoldás és a környezettel való illeszkedése szempontjából
A tervpályázat alapproblémáját elsősorban a Puskás Ferenc Stadionnak az UEFA előírásainak megfelelő átépítése, korszerűsítése képezte, amelyet a Budapesti Olimpiai Központ részeként, annak komplex fejlesztésével összhangban kellett megoldani.
A stadion átépítésénél igényként jelentkezik, hogy továbbra is biztosítani kell atlétikai versenyek megrendezhetőségét és egy esetleges olimpiai nyitó- és záró ünnepség lebonyolíthatóságát is, illetve a Budapesti Olimpiai Központ fejlesztésével és gazdaságos működtetésével összhangban biztosítani kell a Stadion többfunkciós felhasználását és a nagyrendezvényeken túli megfelelő és gazdaságosan üzemeltethető napi használatot.
További megoldandó problémaként jelentkezik a teljes létesítmény-komplexum – városban elfoglalt bezárt helyzetéből is adódó – konkrét megközelítési, tömegforgalmi és parkolási igényeinek megnyugtató megoldása, figyelemmel az új fejlesztésekre és a várható, megnövekedett igényekre.
A pályázat bizonyította, hogy a látszólag egymásnak ellentmondó funkciók megnyugtatóan kielégíthetők, megoldhatók egy létesítményben is úgy, hogy az megfeleljen az UEFA előírásainak, de ehhez mindenképpen hozzá kell nyúlni a jelenlegi stadion lelátórendszeréhez. A pályázat bizonyította, hogy ennek különböző alternatívái vannak, s ezekből a Kiíró számára kikristályosodhat az optimális megoldás kiválasztásának lehetősége.
A pályázat eredményeként megállapítható – annak ellenére, hogy e tekintetben teljes értékű megoldás nem született –, hogy szerkeszthető olyan nézőtér a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion nyugati felső tribünöket szolgáló lépcsőházi pilonjainak kötöttségeit is figyelembe véve, amelynek legtávolabbi pontjai a küzdőtér (labdarúgó pálya) legtávolabbi sarokpontjától egyenletes távolságúak. A 7. számú pályamű ezt célozza. Az ilyen pálya alaprajza körhöz közelítő (tehát a pályát mechanikusan, azonos szélességben „körülíró” aréna nézőterek ebből a szempontból kifogásolhatók). Megállapítható, hogy a labdarúgó pálya és az atlétikai pálya közötti térigény változás nézőtéri lelátó-mobilitással követhető. A mobilitás célja, hogy mindkét esetben a pályatérhez a nézőtér közel kerüljön.
E cél eléréséhez több módszert követtek a pályaművek:
• Volt olyan pályamű (9. számú pályamű), amely a pálya hosszoldalával érintkező, fixen telepített nézőteret tervezett (ideális megoldásként). Atlétikai verseny esetén álpadlót építenek, fűszőnyeget telepítenek a labdarúgó pálya térszintje felett. A megoldás hátránya, hogy hosszú átépítési időt igényel.
• A pályaművek alapján másik lehetőség az, ahol a kör közeli alaprajzú nézőtér esetében a futópálya külső széle és labdarúgó pálya széle között mobil lelátók létesülnek, melyek a felső fix lelátókaréjok alá betolhatók. A megoldás akkor kompromisszum-mentes, ha a felső lelátók meredeksége garantálja a láthatóságot futóverseny esetén az összes futópályára. Ezt a megoldást több pályamű is javasolta.
Összegezve a nézőtér szerkesztési tanulságokat, ideális megoldásnak a kapuk mögött elfogyó, a felezővonal felé növekvő szélességű, magasságú, így kört közelítő alaprajzú nézőtér-alakítás minősíthető, (jellegében 7. számú pályamű) a meglévő stadion megtartható lépcsőházaihoz igazodó, betolható alsó nézőtér-technikával.
A lelátók és a stadion vonatkozásában egyértelműen bizonyította a pályázat, hogy a lelátók dőlésszögének megváltoztatása – részleges vagy teljes átépítése – szükséges a stadion „aréna” jellegének megváltoztatásához. Ebből kiindulva a pályázók több irányban keresték a megoldást, egyesek teljesen új stadiont terveztek, mások a jelenlegi föld-lelátót meghagyva a mostani szerkezetileg is rossz állapotban lévő felső karéjt lebontva új lelátót építettek, de mindegyik pályázó átépítette a lelátó szerkezetét.
Ezek közül a Bíráló Bizottság azokat a megoldásokat tartotta optimálisnak, melyek a lehető legközelebbi távolságot biztosították a labdarúgó, illetve az atlétikai pályákhoz, úgy, hogy a rálátás az előírásoknak megfelelően biztosítható legyen. Erre a pályázók különböző módon tettek javaslatot. Értelemszerűen a Bíráló Bizottság ebből a szempontból azokat a megoldásokat részesítette előnyben, amelyek változtatni voltak képesek ezt a távolságot a labdarúgás, illetve az atlétika igényeihez igazodva. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a befoglaló stadiont vagy városszerkezeti kapcsolatot is az adott megoldáshoz tartozóan a legmegfelelőbbnek ítélte a Bíráló Bizottság.
A pályázat bizonyította, hogy az egyes ötletek felhasználásával véglegesített program alapján kiírható a tervező kiválasztására irányuló pályázat.
A Bíráló Bizottság
Elnöke Görözdi György, Nemzeti Sporthivatal.
Társelnöke Patonai Dénes DLA, Magyar Építőművészek Szövetsége.
Szakmai titkára Veliczky Gáborné, BM Beruházási és Közbeszerzési Rt.
Tagjai
Török Ottó, Nemzeti Sportközpontok;
Baukovácz Krisztina, Nemzeti Sporthivatal;
Kálmán Ernő DLA, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda;
Kovács Imre, Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal;
Keszthelyi Péter, BM Beruházási és Közbeszerzési Rt.;
Mónus János, Budapesti Építész Kamara;
Karsai Károly, XIV. Kerület Budapest – Zugló;
Varga Levente, Magyar Építész Kamara.
Jogi szakértő Dr. Poczkodi Balázs ügyvéd, Nemzeti Sporthivatal.
Szakértő Somogyi Judit, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda.
Szakértő dr. Farkas György
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szakértő Berzi Sándor
Magyar Labdarúgó Szövetség
Szakértő Huszár István
Magyar Labdarúgó Szövetség
A teljes Zárójelentés pdf formátumban olvasható.
