Természet-tudomány-hagyomány hármasa - Courtyard by Marriott
Az angliai Didcot egykor gáz- és szénerőművéről volt ismert, ma már információ technológiai parkok, tudományos kutatások, fejlesztések központja. Varga Ákos Londonban élő magyar projektvezető építész tervei alapján épült meg a terület kapujaként, a 170 szobás Courtyard by Marriott.
Varga Ákos tíz éve, 2009-ben került Londonba, ahol egy éppen induló családi vállalkozásnál dolgozott kisléptékű családi házak, bővítmények tervezésén. Ezalatt lehetősége nyílt megismerni a helyi szabályozási környezetet és az elvárásokat. Később, az építőipar válság utáni újjáéledésével egy fiatal ingatlanfejlesztő csapathoz, a Reef Grouphoz került, akik profiljába többek között vegyes funkciójú épületek fejlesztése és városközpontok revitalizációja tartozik. A holisztikus, multidiszciplináris szemléletben alkotó iroda projektvezető építészeként a Courtyard by Marriott tervezésénél a kezdeti koncepciótól az utolsó simításokig ő irányította érdemben a folyamatot és formálta az építészeti végeredményt. A tervezési helyszín Didcot, ahol eddig gáz- és szénerőmű állt, ám ezek helyét mára tudományos parkok vették át, melynek kapujaként szolgál az új épület. Az Oxfordi Egyetem vonzáskörzeteként ezt a területet kiemelten fejleszti az állam, a Szilícium-völgyhöz hasonló fejlesztőközpontok vannak itt, de hosszú távon önvezető autókra, buszokra előkészített infrastruktúrát, lakóépületeket, iskolákat és sportközpontokat vizionálnak.
”Angliában a társadalmi elvárásokban és a szabályozási közegben egészen máshogy viszonyulnak az építészethez és az építéstechnológiákhoz: konzervatív az általános hozzáállás. Az engedélyezési eljárásoknak itt közösségi szemlélete, fórum jellege van. Egy engedélyezési terv nem feltétlenül megy bele túlzott technikai mélységekbe és az eljárás is spekulatív szinten vizsgálja az illeszkedést, a környezetre, a helyi közösségre gyakorolt hatásokat. A helyi szabályozások iránymutatásokat tartalmaznak, nincsenek előre meghatározott paraméterek, emiatt sok energiát fektetünk abba, hogy kivizsgáljuk mi épülhet bizonyos telkeken. A hotel építési területével 2014-ben kezdtünk el foglalkozni az ingatlanfejlesztő iroda saját befektetéseként. Az űripar, robotika és élettudományok területével foglalkozó kutatóközpontok épültek - és a jövőben ezek bővítését tervezik - a helyszínen, ahol a városvezetés a munkaerő és a nagy vállalkozók helybentartása érdekében Szabad Kereskedelmi Zónákat jelölt ki, amelyekre gyorsított eljárással pár napon belül építési engedélyek igényelhetők a hatástanulmányban előirányzott paramétereknek megfelelve.”
A 200 hektáron elterülő innovációs parkok (Harwell, Culham és Milton Park) gyűrűjében fekvő területen található az új épület, melynek földszintjén étterem és konferenciaközpont kapott helyet. Noha a tervezés elején a koncepció a Csillagok háborúja világát idézte, ez a folyamat előrehaladtával, az üzemeltetői kéréseknek eleget téve leegyszerűsödött. „Az építészeti elemek időnkénti leradírozását úgy éltük meg, mintha elvesztettünk volna magunkból egy darabot. A piaci igény felmérése folyamán sok minden módosult, a különböző szobaraszterek miatt számtalan áttervezésen esett át az épület, azonban ezekre a változásokra a házon belüli tervezéssel viszonylag gyorsan tudtunk reagálni” - meséli az építész.
Az építészeti nyelvezetet a ´természet-tudomány-hagyomány´ hármasa határozza meg. A kevésbé szigorú helyi fejlesztési szabályzat miatt adott volt a lehetőség a vernakuláristól eltérő anyaghasználatra, formavilágra. A homlokzaton a fehér és a sötétszürke fémburkolat dominál: az L-alaprajzú épület az északnyugati tájolású belső udvara felé fehér, míg a délkeleti parkoló és a főút felöli része felé sötétszürke színeivel fordul. Az ablakok közötti borostyán színű burkolatok három színárnyalatban, könyvként sorakoznak a sötétszürke és fehér „polcokon”. A déli épületszárnyat hosszában szalagként fedi egy bronz fémtető. Ez a bejárat feletti előtetőből kiindulva, az épület másik végén ívesen felhajlik és eltakarja az épületgépészetet.
A főhomlokzaton az ablakok a közlekedési csomópont felé haladva fokozatosan kiszélesednek. Organikus mintázatával, az előtető megvilágított mennyezetével a közeli Chilterns természetvédelmi zöldövezetet idézi az épület.
„Az egyetem és a kutatóparkok közegében az éles kontúrokkal, a kortárs építészeti nyelvezettel és a vernakuláristól eltérő anyaghasználattal operáltunk. A hagyományt az egyetemhez köthető sportesemények felidézésével, a konferenciatermek és az étterem fekete-fehér falmintáin érhetjük tetten. A földszinten az emberközeli természetes pala kőburkolatot választottuk, amely tapintható, plasztikus élményt nyújt a vendégeknek, emellett a belső terek hangulatát a természetes anyagok (bőrhuzatok, tégla, faburkolatok) határozzák meg. A ’természet-tudomány-hagyomány’ vezérelve határozta meg a tervezést, amit a részletekben és olykor az elvontabb koncepcióban lehet felfedezni. Magyar szemmel pedig különösen érdekes volt megélni azt a professzionális kivitelezői és rutinos konzulensi hozzáállást, ami a projekt megvalósulását jellemezte. A folyamatos kommunikáció, a naprakész pénzügyi kontroll, az építkezés rövid időtartama mind nagyon pozitív tapasztalat marad.”
Fürdős Zsanett
