Még mindig?
Mi volt Virág Csaba szerepe a Lauder Javne Alapítványi Iskola tervezésének ügyében? Bálint Péter hozzászólása Vargha Mihály Kié a Vár? című cikkéhez.
Az ÉS ez évi 1. számában, az AGORA rovatban Vargha Mihály Kié a Vár? címen írt hozzászólást a volt Honvéd Főparancsnokság körüli herce-hurcáról. Ezt a témát csak az Építészfórumról, meg egyéb mende-mondákról ismerem, így ebben állást foglalni nem kívánok. Ugyanezt a távolságtartást várnám el a cikk szerzőjétől is a Lauder Javne Alapítványi Iskola sorsával kapcsolatosan. Ebben az ügyben az Építészkamara etikai bizottsága ártatlanul meghurcolta Virág Csabát anélkül, hogy a valós tényeket feltárta volna. Sok éve már, hogy egy hamis vád alapján ítéletet hoztak, amely még mindig alkalmat ad a 75 éves, kétszeres Ybl-díjas építész bántására.
Miután az Etikai Bizottság nem kérdezett meg, megírtam már máshol is és elmondom most is, hogy mi a való, mi az igazság. Ronald Lauder, alapítványán keresztül felajánlotta, hogy az addig szűk helyen működő, nevéről elnevezett iskola helyett konkrétan megnevezett összegért támogatná egy új épület megvalósítását. E célra, ha jól tudom a Főváros biztosította a Budakeszi úti telket. Annak rendje és módja szerint a meghirdetett építészpályázatot egy nemzetközi zsűri elbírálta és eredményt hirdetett. A győztes pályaműre kivitelezési tendert írtak ki, amelyen az akkori, vezetésem alatt álló cég, az MK International Kft is részt vett. A hosszúra nyúlt pályázat végeredménye az volt, hogy a pályázatnyertes építész terv 6 millió amerikai dollár alatt nem építhető meg. Lauder úr közölte, hogy neki erre a célra 4,25 millió dollárja van, egy centtel sem több. Tárgyalásokat kezdtünk a tervezőkkel, hogy milyen módon lehetne egyszerűsíteni, racionalizálni a dokumentációt annak érdekében, hogy legalább ezt a pénzt megmentsük, és itthon tartsuk. Fenyegetett az a veszély, hogy az alapító máshová viszi a pénzét az iskolából nem lesz semmi. Sajnos a tervezők hajthatatlanok voltak és nem engedtek egy tapodtat sem, hivatkoztak egy izraeli zsűritag dicséretére is. (Sajnos gyakori, hogy az építész fantáziája és a megépítésre szánt pénzösszegek nem találkoznak, de valóban nagyon nehéz meghatározni egy tervezői álom valódi értékét.)
Megtudva az építésre szánt összeget az Alapítványhoz fordultam azzal a javaslattal, hogy bízzák meg vállalatomat a tervezéssel együtt egy összegben, adjanak szabad kezet és mi az elvárt paraméterek szerint megépítjük az iskolát. A cél érdekében az Alapítvány elfogadta javaslatomat és kérte, hogy mutassam be azt a tervet, amely teljesíti az iskola igényeit. Nekem még nem volt semmi a kezemben, de tudtam, hogy a szükséges négyzetméterek és a rendelkezésre álló pénz összehozhatók. Megkértem egy barátomat a Lakótervben, hogy keressen egy olyan tervezőt, akinek kellő rutinja van az iskolatervezésben és küldje át hozzám. (Abban az időben igen sok új iskola épült, szinte valamennyi a Lakóterv munkája volt, pl. a Törökvészi úti Móricz Zsigmond Gimnázium is ilyen.) Egy péntek délelőtt legnagyobb meglepetésemre megjelent nálam Virág Csaba, hogy ő lenne a tervező, neki szóltak. Természetesen eddig az időpontig nem is hallott erről a feladatról, nem is látta a terveket és Vargha Mihály állításával ellentétben nem adott szakértői véleményt, nem volt sem módja sem lehetősége arra, hogy a pályázat győztes terv bonyolultságát és költségeit elemezze, bírálja. Én elsőre megrettentem, mert ismertem Virág Csabát, sokat dolgoztunk együtt az MTI bővítésének tervezése során és az volt a véleményem, hogy az ő képzelete nem ismer költségvetési korlátokat. Kétkedésemet azzal kívánta eloszlatni, hogy kért két napot, hogy bemutassa elképzeléseit, elkészítsen egy vázlatot. Hétfőn meghozta a rajzokat, azokat, amelyek szinte azonosak voltak a véglegesen, mindenki megelégedésére megépült épület terveivel.
Az igazsághoz tartozik még, hogy hosszas tárgyalások után a pályázat nyertes építészei a továbbtervezésről való lemondásért az Alapítványtól egy jelentős összeget kaptak, melyet elfogadtak azzal, hogy tudomásul veszik, nem az ő tervük épül meg. A megállapodás ellenére bejelentéssel éltek az Etikai Bizottság felé, az ismert eredménnyel.
Virág Csaba az egyik legjobb, legtehetségesebb építészünk, aki munkáival kereste az utat, a hagyományos és modern építészeti elemek harmonizációját. Számos épülete példa ere. Egyik legjobb alkotása az Országos Villamos Teherelosztó a Budai Várban. Nem érdemli meg, hogy támadják.
Bálint Péter
okl. építőmérnök
