A Habitat for Humanity 2012 óta minden évben elkészíti éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénység alakulásáról és aktuális állapotáról. A kiadvány elsődleges célja, hogy évről-évre hiteles és kurrens képet adjon az elmúlt év szakpolitikájáról, és arról, milyen folyamatok játszódtak le, problémák ütötték fel fejüket a lakhatást érintve Magyarországon.
2023. november 7-én jelent meg az idei év lakhatási jelentésének első két fejezete, melyek a lakhatási célú támogatások elosztását és a felhasználhatóságát elemzik. A kutatások alapján megmutatkozó tendencia, hogy a támogatások mértéke 2023-24-ben jelentősen csökken, és továbbra is a tehetősebbeknek kedvez – miközben az ingatlanok és az albérletek egyre kevésbé megfizethetőek.
“Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A legfájóbb az, hogy az államnak továbbra sincsenek válaszai ezen háztartások problémáinak megoldására" – fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. A lakhatási jelentés második, “Megfizethetőség" című fejezete többek között rámutat a hazai lakásállomány minőségi problémáira: “a lakosok 20,4%-a, azaz körülbelül 1,9 millió lakos él beázó tetejű és/vagy penészes ingatlanban. A lakosok 1,5%-ának nincs WC, fürdő, zuhanyzó a lakásában. Ez 144 ezer embert jelent. A lakosok 5,4%-a, 518 ezer ember él nem megfelelően fűthető ingatlanban (2020-as adat). Évente több tíz, jellemzően idős, beteg ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában." Jellemző a túlzsúfoltság is, Ámon Katalin, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, a fejezet szerzője beszámolója alapján a magyar lakosok lakosok 16,7%-a, 1,6 millió ember él túlzsúfolt lakásokban.
Az elmúlt évek általános inflációja súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. Közpolitikai válasz erre nem született: szociálisan célzott, állami lakhatási támogatások nincsenek, és a meglévők is elértéktelenedtek az infláció hatására. A kormány 2024-ben a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet tervez fordítani; lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra 40,3%-kal kevesebbet irányoz elő a megelőző évhez képest – derül ki Czirfusz Márton, az első fejezet szerzőjének kutatásából. Az időszakban a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, amely alig támogatja a legrászorulóbb, tűzifával fűtő háztartásokat. Czirfusz Márton összegzése alapján a lakhatási támogatások két év alatt a rendszerváltás utáni maximumról gyakorlatilag a minimumra csökkennek.
“Hosszú távú, a lakhatás megfizethetőségét célzó állami stratégiára lenne szükség, amelyben a rászoruló családok helyzetét is figyelembe veszik. Önkormányzatokkal együttműködve széles körű támogatási eszközöket lehetne létrehozni a megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartásoknak, jövedelemarányos hozzájárulással" – magyarázta el Ámon Katalin. A megfizethetetlen lakhatás eladósodásához, lakásvesztéshez, és bizonyos esetekben akár a gyermekek gyámügyi kiemeléséhez is vezethet.
forrás:
Sajtóközlemény,
A Habitat for Humanity 2023. évi Lakhatási jelentése