Melegedőhely a Lukácsnál? - Thermal point
A termálvíz és a Dunapart közötti összefüggés építészeti és szociális megjelenítése volt Hegyi Fanni, Dresch Anna és Suriny Balázs - a MOME Építészeti Intézetének BA első éves hallgatói - Thermal point koncepciójának célja, mellyel II. helyezést értek el az indonéz Architecture Festival világversenyén.
Nemzetközi siker az Építészeti Intézetben
A MOME Építészeti Intézetének BA első éves hallgatói a második félévük tervezési feladataként azt a kihívást kapták, hogy éles helyzetben, egy nemzetközi hallgatói pályázaton mérettessék meg magukat. A tervezési stúdiumuk keretében Vass-Eysen Áron és Börzsei Tamás oktatók vezetésével, illetve Mónus Noémi oktató és Szerencsés Rita intézeti menedzser segítségével az egész osztály, csapatokra bontva dolgozott a felhíváson. A feladat során az építészeti koncepcióalkotás mellett a hallgatók valós szituációban fejleszthették vizuális és szóbeli prezentációs képességeiket, összemérve tudásukat a világ különböző pontjairól érkező társaikkal.
A feladat sikerességét példázza, hogy két csapat pályamunkája világszinten bejutott a legjobb 25 közé, míg egy csapat az első 5 közé kerülve esélyt kapott munkája bemutatására egy online prezentáció alkalmával.
Short list 25
- Formanek Liza, Krusinszky Kitti, Heim Lehel
- Manhertz Albert, Bitter Fruzsina, Fazakas Imola
Short list 5
- Hegyi Fanni, Dresch Anna, Suriny Balázs
A prezentációra az elmúlt hetekben került sor, az eredmény önmagáért beszél. A Hegyi Fanni, Dresch Anna, Suriny Balázs által alkotott csapat 170 pályázó közül 2. helyezést ért el az indonéz Architecture Festival világversenyén Thermal point tervével.
A Contextual Micro Space indonéz kiírásra a nyertes csapat egy olyan koncepcióval reagált, amely a Lukács Gyógyfürdő egyik kifolyóját hasznosítja. A természeti erőforrásokra való reagálás során a hallgatók egy olyan épületet hoztak létre, amely inkluzív, könnyen elérhető, illeszkedik a rakpart vizuális képébe és mindenki számára “menedéket” nyújthat hideg téli napokon. A terv a kihasználatlan geotermikus lehetőségeket helyezi a középpontba, ezzel együtt érzékeny választ kínál egy létező szociális problémára, illetve betagozódik a Budapesten is elterjedőben lévő kisléptékű, közös javakat létrehozó kezdeményezések sorába.
A kiírás - Contextual micro space? Kontextuális mikro terek?
A “térhez” minden embernek kivétel nélkül joga van. Ennek ellenére nehéz olyan helyzetet és példát találni, ahol a szociális interakciók előnyt élveznek a kereskedelmi funkciókkal szemben. Amennyiben nyitott szemmel járunk rengeteg olyan elpazarolt helyet találhatunk, amelyek megfelelő használata szociális igényeket is kielégíthet. Minket mint a jövő építészeit, nem csupán arra képeznek, hogy kreatív megoldásokat hozzunk létre, hanem arra is, hogy kreatív módon ismerjük fel a körülöttünk lévő társadalmi kontextusokat, problémákat és ezeket megvizsgálva értő és érzékeny megoldási javaslatokkal szolgáljunk. A pályázók feladata tehát, hogy találjanak egy szociális problémát és egy negatív mikro teret a saját környezetükben, és ezek kreatív összhangba hozásával aknázzák ki az ott rejlő potenciált, amely megoldást kínálhat az általuk felismert hiányra.
Thermal point koncepció
Lokáció
A 2. helyezést elérő csapat inspirációja a Budapestet is nagymértékben meghatározó termálvizes fürdőkultúra, az ahhoz kapcsolódó erőforrások és azok használata volt. A fővárost fémjelző, nagy hagyományokra visszatekintő gyógyfürdőkultúra megkérdőjelezhetetlen része Budapest mindennapi életének. A gyógyvizek egészségügyi hatása mellett a fürdők szociális vonatkozásai sem elhanyagolhatók. A fürdők jelentős része a Duna vonalán helyezkedik el, így az intézményekhez tartozó kifolyókat szintén a folyóba vezetik. A város és a folyó kapcsolata további kérdéseket vet fel, hiszen maga a Dunapart az autóforgalomnak köszönhetően elszigetelt, gyalogosan nem, vagy csak kevésbé megközelíthető helyszín. A fővárosban számos kezdeményezés próbálja közelebb hozni a Dunát a városlakókhoz, megtölteni a folyópartot élettel és emberekkel. Ezen a gondolatmeneten indultak el a hallgatók is, céljuk pedig a termálvíz és a Dunapart közötti összefüggés építészeti és szociális megjelenítése volt.
A koncepcióalkotásuk során rátaláltak a Lukács Fürdőnél lévő kifolyóra, amely a török fürdőtől indulva látja el a Lukács Fürdőt is termálvízzel, majd 35 fokra felmelegedve éri el a dunai kifolyóját. A hallgatók tehát ezt a helyszínt választották tervezésük középpontjaként.
Koncepció
A csapat célja az volt, hogy ezt az alig hasznosított energiát valamilyen módon visszafogassák és tervükkel a közösség szolgálatába állítsák. A kiválasztott helyszín, a Lukácsnál található dunai kifolyó, mely területileg, formailag is izgalmas, emellett viszont remek lokációjának köszönhetően könnyen észrevehető, sőt, kitűnő kilátást nyújt a Parlamentre. A hallgatók egy olyan kisléptékű épületben kezdtek el gondolkodni, amely hasznosítani képes a kiáramló magas hőmérsékletű vizet, így adva meleget az extrém hideg téli napokon.
Koncepciójuk alapján a víz hőmérsékletét padlófűtés formájában alkalmaznák, míg a kiáramló vízmennyiség ereje az elektromos áram generálásába is visszaforgatható. Egy olyan mikro épületet terveztek, amely parazitaként csatlakozik a környezete nyújtotta lehetőségekhez, de egyúttal az odavezető lépcsők hatására könnyen megközelíthető. Az épület a kifolyóhoz 25 csővel csatlakozik, 5x5-ös kiosztásban, átfolyást biztosítva tehát az épület alsó részén, a víz Duna ömlését megelőzően. A tervezők nem avatkoznak bele a víz természetes folyásába, inkább egy olyan megoldásban gondolkodnak, amely még egy utolsó használatot kínál a később eltűnő geotermikus energiának.
A csövek az épület hátsó oldalánál lépnek be, követve a szabálytalan alaprajzot, majd áthaladnak a betonból készült belsőpadon és az épületet elől elhagyva ömlenek a Dunába. A víz hőmérsékletének köszönhetően a csövek fűtöttek maradnak, ez felmelegíti a padot, így biztosítva a kellemes belső hőmérsékletet. A csövek kilépését megelőzően felfutnak az épület elülső falában, ennek hatására a víz gőzfelhőt alkotva szabadon esik.
Az anyaghasználat tekintetében a vasbeton mutatkozott a legjobb megoldásnak, hiszen tartóssága az időjárásváltozásnak is ellenáll. Az épületben futó csövek rézből készülnének, hiszen ez az anyag egyszerűen képes átvenni a víz hőmérsékletét. Az épületet főként természetes fény világítja meg, mely a tetőn található újrahasznosított üvegeken és a kis ablakon keresztül jut a beltérbe. A tetőn keresztül érkező fény és az épület belsejében lévő lecsapódott gőz különleges, szakrális belső teret eredményez. A látszó csövek koncepciója tudatos: a rendszer működését példázza.
Az épület nem más tehát, mint egy meleg menedék a hideg téli napokon, mely méretéből adódóan pár ember egyidejű befogadására alkalmas. A könnyen megközelíthető épület mindenki számára nyitott, kontextusba illeszkedő, de távolról is felismerhető. A Thermal point igyekszik felhívni a figyelmet a természetes erőforrások kiaknázásának fontosságára és ötletes megoldási javaslatként szolgál a hideg telek során jelentkező társadalmi jelenségre, a melegedőhelyek szükségességére.
