MESTERISKOLA XV. CIKLUS 1998 - 2000.
FELVÉTELI TERVPÁLYÁZAT
A megszerzett információk és helyszíni benyomások alapján felmerült bennem a gondolat, hogy a program azt a célt szolgálja, hogy ki lehessen szűrni a jelentkezők közül azokat, akik nem mindjárt ceruzához nyúlnak, hanem először gondolkodnak és kérdéseket tesznek fel.
Mi támasztotta ezt a gyanút?
1. A helyszíni bejáráson láttam, hogy a Széchenyi utca a belváros legforgalmasabb útvonala. Ezt a megkérdezet váci járókelők is ugyanígy látták; a mellékelt térképkivonat (lásd rajzot A) is azt mutatja, hogy a Széchenyi utca a komp és az állomás összekötési tengelye. Fontossá válik ez az utca azért is, mert a nyugati végén a legfontosabb belvárosi tér található a Március 15 tér.
Nagyon érdekes volt ezzel kapcsolatban egy interjú, amit Kovács Bencével a Tourinfo egyik alkalmazottjával tartottam. A kérdésre, hogy honnan jönnek a turisták, azt mondta, hogy legtöbben a komp felől érkeznek. Miután Szentendrét, Visegrádot, Esztergomot megnézték, sokan útba ejtik Vácot (lásd B rajzot).
Egy másik érdekes információ az volt számomra, hogy átlagban maximum 1 turista autóbusz kétnaponként érkezik Vácra. (Kivétel a Váci Világi Vigadalom ideje.)
Így tehát felmerült a kérdés: tulajdonképpen jó-e ez az előírt helyszín az Infopavilonnak. Nem lenne értelmesebb egy ilyen szolgáló épület valahol a komp és a körút/Széchenyi utcakereszteződés között elhelyezni. (Ha ez önmagában egy közönséget vonzó épület lenne, pl. Múzeum, Galéria vagy más turisztikai látványosság, akkor még egy előnytelen helyszín is elképzelhető, de egy csupán szolgáló épületnek szolgálnia kell; egy ilyen épületet a látvány mellé, de legalábbis a közelében illik elhelyezni.)
Az interjú kapcsán még megkérdeztem Kovács Bencét, hogy hol látna egy ideális helyet egy Turistainfo épületnek, a válasz egyértelműen a Március 15. térre eset, mert ez az Óváros központja!
2. A helyszíni bejárás alatt, meglátogattam két nyilvános illemhelyet-t, (lásd C rajzot) az egyik a Temető utcában az autóbusz- és a vasútállomás közelében van (kb. 30 méter a Széchenyi utcától.) A gondnok Vörös György úgy vélte, hogy az illemhely még egészen jól működik, különösen a kora reggeli órákban, ha a vidéki autóbuszok érkeznek. Akkor van úgy, hogy egyszerre 3-4 személy használja a WC-t, de ezután délig pangás van és csak késő délután, indul be újra a ``forgalom``. A nagyobb forgalmat annak köszönheti, hogy bezárták a vasútállomási WC-t.
A Temető utcai WC 4 női (2 működik) fülkében, 1 férfi fülkéből és 6 pissoireból (3 működik) áll. Véleménye szerint ez bőven elegendő.
A másik WC a Március 15 téren található.
A szegény WC-s néni megijedt, mert mikor látta, hogy fényképezőgéppel és kérdésekkel támadom le, azt hitte, hogy az ÁNTSZ-től jövök. Emiatt nem is nagyon akarta megmutatni az illemhelyet, de a kérdéseimre válaszolt. Az egyik az volt, hogy hányan jönnek naponta a WC-be. Erre belenyúl a zsebébe és kb. 300-400 Ft-t mutatott aprópénzben ``ez eddig a napi bevételem`` (kb. 16 óra volt).
Ez azt jelenti, hogy kb. 20 ember keresi fel naponta az illemhelyet, ami óránként max. 2 főt jelent.
A kérdésre, hogy mit tartana arról, hogy a Piac utcában egy másik illemhelyet akarnak nyitni, fejéhez kapott és kérdezte, hogy ki találta ki ezt a marhaságot, és hozzátette, hogy a piacon is van már nyilvános WC és így 100 méteres körzetben már 3 illemhely lenne.
Nem tudom, hogy a Zsürorok között hányan voltak az utóbbi időben egy magyar nyilvános illemhelyen, de tény az, hogy ez az intézményt csak végszükség esetén használják az emberek.
A programban 32-36 m2 illemhelyet kérnek, ez véleményem szerint egy ``nonszensz``. Amit el tudnék képzelni az egy vagy két WC automata kabin, ami zsetonnal illetve pénzérmével működne, és mozgássérült szabásúak lennének. Ilyen kabinok tisztán tarthatóságára legalább esély van.
3. A Széchenyi utca alsó részén 2 bank az IBUSZ illetve az OTP található (lásd D rajzot). Ugyan ezen az utca szakaszon, 2 helyen lehet automatából pénz felvenni: OTP-nél és egy Bankomatból a Dunakanyar Áruháznál.
Az autóbusz pályaudvarnál található egy pénzváltó és a Tízes ABC Áruházzal szemben egy utazási irodában is lehet pénz váltani.
Egy másik bank található a Piac utca és Káptalan utca sarkán.
Megkérdőjelezném a programban a valutaváltó helyiség szükségességét. Én egy pénzváltó automatát tartanék indokoltnak, miután eddig Vácon még ilyen automata nincs.
Ezen kívül ne felejtsük el, hogy egyre több ember plasztik-pénzzel utazik és így minden bank automatából azt az összeget emeli le, amennyire éppen szüksége van, 0 órától - 24 óráig. A másik gondolat, mi van, ha az EURO jön? El tudnám képzelni, hogy vendéglők, üzletek stb. az EURO-t mint második fizetőeszközt el fogják fogadni.
4. A területre elfogadott beépítési terv realitása ahogyan az ábrán (III.ütem) látható kétségbe vonható.
Nem hiszem, hogy egy tangenciálisan bekötött tér működni tud. (Lásd E rajzot).
Terek, hogy élni tudjanak, különböző irányból kell bekötni. (nem lehet zsákutca jellegű)
El tudom képzelni, hogy a belvárosi piac volt az előképe ennek a tér koncepciónak, de ott más helyzet van, mert nem parkoló autók állnak a tér közepén, hanem eladó-standok és pavilonok. (Lásd F rajzot).
Ezért nem hiszem, hogy boltok és üzletek a tér hátsó részén bérlőket fognak találni, vagy ha igen, akkor azok hamarosan csődbe fognak menni.
A gyalogos nem lesz hajlandó ilyen kanyarokat csinálni és inkább egyenesen fog átmenni a parkolón. (Lásd E rajzot).
(Az elfogadott beépítési tervalapján, nem lehet tudni, hogy a földszinten tényleg üzletek lesznek kialakítva, de ahol ennyi parkoló van, mást nem tudok el képzelni.)
Ezen túlmenően azt sem hiszem, hogy egy ilyen kis városban két párhuzamos fontos utca, tehát a Széchenyi és a Piac utca egymás mellett jól tudna működni, az egyik mindig fontosabb lesz és nem fog magához ilyen közelségben egy konkurenciát megtűrni.
A programban leírt erős gyalogos forgalom (a Posta - Diákváros - és Piac között) nem várható, hogy a Piac utcát (a szépítés után sem) fogja választani.
Ha megvizsgálja az ember a középkori- és az Óvárosi beépítési térképét (Lásd G + H rajzot), látható, hogy itt régen sem volt tér. Nyilvánvaló, hogy a 60-70-es évek Széchenyi utcában történő szanálásából kifolyólag, jött létre ennek a tömbbelsőnek a kinyitása ill. rombolása.
Megkérdőjelező, hogy ezt az intervenciót tovább kell e vinni. Szerintem, igazolja az előbb említett problémák (tangeciális térbekötés, konkurencia a Széchenyi utcával stb.) a mesterségességét ennek a beépítési javaslatnak.
Egy requalitifikáció ennek a tömbbelsőnek szerintem abból állna, ha a tömbbelső jellegét, mint pl. az intimitást, a szolgáló jellegét (pl. raktározás) vagy a nyugodtságát vissza lehetne adni. Emiatt javaslom az utcafront lezárását és ezúttal a parkoló megszüntetését. A piac működtetéséhez viszont fontosak a parkolók, emiatt bővítettem a parkolószámot a Piac utca túloldalán. Nem egészen értem a hét tehergépkocsi parkolót, még ha a piachoz kapcsolódnak, akkor sem.
Kételyeimet és kérdéseimet összegyűjtve kerestem a konzultációs lehetőséget Filip Frigyes úrral, Vác Főépítészével. Ő erre készséget csak Szendrői Jenő úr hozzájárulása esetén mutatott volna; aki viszont telefon érdeklődésemre úgy gondolta, hogy egy ilyen konzultáció a többi pályázóval szemben igazságtalan lenne.
Végül úgy döntöttem, hogy a pályázati tervekben a helyszínt és a programot saját belátásomnak megfelelően módosítom.
Mint új helyszínt a Március 15. teret választottam. Először, mert a turista információs iroda egy ideális helyen lenne, másodszor pedig, mert a tér nagyon szép, de pillanatnyilag rosszul működik és unalmas, és így egy intervenciót kíván.
Kombináltam az infopavilont egy buszmegálló, egy újságárusító, egy pénzváltó automatával és egy mozgássérült WC-blokkal. A büfét viszont áthelyeztem a PINCE BÁR vendéglő és pizzéria közelébe, így nem csak a pincehelyiségben, hanem kint a szabadban is lehet fogyasztani. Ezen az új helyszínen túlzottan ``tömör`` lenne a pályázatban kiírt büfé - program, emiatt itt csak italokat és például szendvicseket szolgálnak fel a konyha, raktár, öltöző stb. a meglévő pincébe maradna.
P.S. helyszínrajz helyett egy helyszín modellt készítek.
Győr, 1998. július 7.
Galambos Miklós
