Technológia

Miért alkalmazza a világ a BIM klasszifikációs struktúrát?

2024.03.28. 14:04

A piac az új építési törvény állami beruházásokra vonatkozó kiegészítő BIM szabályrendszerét várja. Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon ezelőtt sohasem volt az építőiparban az építmények műszaki tartalmának definiálására egységes piaci sztenderd. Ezért a BIM bevezetése lehetőséget teremt a magas- és mélyépítésre egyaránt alkalmazható megoldás létrehozására, amely nem lenne példa nélküli, eddig több tucat, a nemzetközi sztenderdekre épülő nemzeti klasszifikáció született már meg. A szoftverfejlesztők tapasztaltak a sztenderdeken alapuló egységes piaci klasszifikációk adaptációjában. A globális BIM szoftverfejlesztő, a Graphisoft szakemberei Reicher Péter országigazgató és Kari Szabolcs BIM menedzser osztják meg eddigi vállalati tapasztalataikat.

Az állami beruházásoknál várhatóan már júliustól kötelező lesz a BIM alapú tervezés és adatszolgáltatás, ezért a piacnak mielőbb szüksége van arra, hogy megismerjék az építmények műszaki tartalmának új egységes definiálását. Az állam egyik fontos elvárása a beruházásoknál a pályázatok összehasonlíthatósága és a költségtervezés fejlesztése, ám ezen a területen itthon nincs valódi piaci tapasztalat és gyakorlat. A piacnak azonban strukturált, jól kezelhető, feldolgozható rendszerezett adatbázisra van szüksége, aminek a hiánya gátolja a projektek összehasonlíthatóságát, megnehezíti a beruházó számára a tervezhetőséget, valamint a BIM folyamatok bevezethetőségét is, ami csökkenti az építőipar modernizációját, hatékonyságát.

A BIM térhódításával egymás után egyre több országban válik általános gyakorlattá a digitális munkafolyamat, a BIM adatbázisépítés és -feldolgozás, illetve egyre pontosabbá a beruházás tervezhetősége.

„Mivel az európai gyakorlattól eltérően Magyarországon sosem született eddig jogszabály az építmények műszaki tartalmának egységes definiálására, ezért a piac fejlődésével a vállalati üzleti igények egyedi kiszolgálására születtek különböző megoldások, de egyike sem tekinthető általánosan használtnak a magas- és mélyépítés területén." – hívta fel a figyelmet Reicher Péter. „A közúti beruházások területén például a tételrend a legismertebb, míg a magasépítés területén a közös sztenderdek kialakítása érdekében jött létre és ajánlják az ÉKTR-t. Mi mint globális piaci szoftverfejlesztő azt tapasztaljuk, hogy a BIM alkalmazása az országokban alapvetően a nemzetközi sztenderdekre épülő helyi klasszifikációs struktúrákkal történik, amelyeket mi a tervező szoftvereinkbe adaptálunk és ezzel elérhetővé tesszük a mérnökök, építészek számára." – tette hozzá az országigazgató. 

A magyar építőiparban sajátos helyzet alakult ki, mert a BIM elfogadásával egy nemzetközi technológia és szemléletváltás kezdődött el, de még nem tudni, hogy a nemzeti szintű szabályozás követi-e a globális trendet.

A klasszifikációs rendszerek döntő szerepet játszanak az építőipari folyamatok ésszerűsítésében, a kommunikáció javításában és az együttműködés fokozásában, ami végső soron jobban megépített környezethez vezet. A nemzeti klasszifikációs rendszerek teremtik meg egy adott piacon használt közös nyelvet és keretet az építőipari információk kezeléséhez, osztályozásához, rendszerezéséhez és további felhasználásához az épület teljes életciklusára vetítve. 

Kari Szabolcs az egyik legfejlettebb BIM piac, Anglia kapcsán elmondta, hogy ott több rendszert is használnak annak függvényében, hogy milyen folyamat támogatására van szükség a projekt életciklusában. Az Uniclass 2015 rendszer a legáltalánosabb osztályozási rendszer a BIM tervezés során, viszont költségtervezéshez az NRM1-2 rendszerek adnak megfelelő alapot. A munkafolyamat különböző szereplői különböző adatbázisokat alapoznak a meglévő klasszifikációs rendszerekre, melyekkel együttesen érik el a céljaikat. A klasszifikáció rendszerezi az információt, de az adatokat a rákapcsolódó nemzeti vagy privát adatbázisok biztosítják, amik a célhoz elengedhetetlenek, mint például ütemtervezés vagy járulékos költségek számítása. 

Kari Szabolcs szerint: „A megfelelő rendszerezési alapok híján az azonosnak gondolt dolgok merőben el fognak térni egymástól, ami a követhetőséget, transzparenciát és összehasonlíthatóságot teszi lehetetlenné. Egy rendszerezett és nem rendszerezett projekt költségei ideális esetben pontosan megegyeznek, de rendszerszintű minőségellenőrzési folyamatok, validációs pontok, statisztika nem építhető. A szabadon kezelt rendszerek ferdítik a részleteket, hangsúlyt adhatnak kevésbé jelentős részeknek és hangsúlyt vehetnek el fontos részektől. A megfelelő alapok kialakítása a kulcsa a sikeres, kiszámítható, ellenőrizhető és pontosan tervezhető folyamatoknak. Szakmánkban ennek az egyik fő építőköve a klasszifikációs rendszerek megléte és alkalmazása."

A Graphisoft termékeivel több mint 110 országban dolgoznak a tervezők és mérnökök, illetve a beruházók és kivitelezők. Az ázsiai országokban, illetve Európában a nemzetközi klasszifikációs rendszerekre épülnek a nemzeti klasszifikációk. A klasszifikáció mint megoldás nem újkeletű, a nyugat-európai országok tervezési gyakorlatában már több mint 10 éve alkalmazzák, illetve emellett a világ számos országában. A Graphisoft BIM megoldásában folyamatosan bővül a klasszifikációs kínálat, jelenleg az Archicadben elérhető nemzetközi sztenderdeket kiegészítő nemzeti klasszifikációk száma 47.

Azon piacokon, ahol a magyarnál előrehaladottabbak a BIM piacszintű bevezetése és alkalmazása, a felhasználók munkafolyamatai folyamatosan digitalizálódnak, gyorsabbá válik a tervezés, egyre nagyobb mértékű a tervezés alatti IFC alapú információmegosztást az építészek és a mérnökök között, aminek hatására drasztikus a hibacsökkenés. Összességében a BIM egyik fontos értéke a korábbi technológiákhoz képest az információ jobb kezelése. A strukturált adatok létrehozása, amelyhez a programok hozzáférhetnek, teszi lehetővé az információk értelmezését, megoszthatóságát a különböző platformok között és a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és a digitális technológia egyéb formáinak használatát.

IFC
Napjainkban egyetlen olyan nyílt adatcsere formátum létezik, mely képes a BIM információt tárolni (geometria és metaadat) és a folyamatokat hatékonya támogatni. Ez a formátum az IFC (EN ISO 16739), mely nemzetközileg elismert és alkalmazott iparági sztenderd a BIM adatcserét illetően. 2016-ban az EU BIM szabványosításért felelős munkacsoportja (CEN TC 442) az első megjelenő szabványok egyikeként publikálta, mely egyértelmű jele a nyílt adatcsere támogatásának Európán belül. 

Szakmai piackutatás a klasszifikációról
A Graphisoft 2024 márciusában kutatást végzett a hazai építőipari szereplők széles körének bevonásával (tervező, szakági mérnök, beruházó, kivitelező, üzemeltető, BIM- és projektmenedzser stb.) a klasszifikáció magyarországi ismertségéről és használati tapasztalatairól. A válaszadók közel kétharmada (66%) használ valamilyen klasszifikációs megoldást. Az építőipari szereplők hazánkban is párhuzamosan több rendszert vesznek igénybe, amely megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A megkérdezettek több mint fele (54%) valamelyik nagy nemzetközi osztályozási rendszert használja (UniClass, Uniformat, OmniClass), de 32%-uk saját vállalati fejlesztésükkel dolgozik. Az építészek körében kedvelt az Archicad saját osztályozási megoldása is, míg a kivitelezők jellemzően saját klasszifikációs rendszerüket preferálják. A klasszifikációs rendszereket a válaszadók döntően kollaborációs célokra (57%), szakági ütközésvizsgálatra (34%), valamint hibakeresési és tervezési előírások ellenőrzésére (13%) használják, azonban jelenleg még egyik megkérdezett csoport sem tudja teljes egészében kihasználni a klasszifikációban rejlő lehetőségeket. Alkalmazásának elterjedését azonban fontosnak tartják, előnyét a tervezők elsősorban a termék- és építőanyag-alapúságban, míg a kivitelező és beruházó vállalatok ugyanilyen arányban a költségvetés-tervezési támogatásban látják. A kivitelező cégek esetében már megjelentek a megrendelők által megfogalmazott klasszifikáció iránti követelmények, amely visszaigazolja, hogy a klasszifikációs sztenderdek és struktúrák széles körű alkalmazása jelentősen hozzájárul az építőipar modernizációjához és hatékonyságnöveléséhez a magyar piacon is.