"Művészetek temploma" — terv az egri volt trinitárius templom átalakítására

Eger, Trinitárius u. 1.
Hangverseny- és kiállítóterem kiépítése a volt trinitárius templom műemlék épületében
Részlet az építési engedélyezési tervből, 2005. június
Tervező: Botos-Cséfalvay Építész Iroda

Hangverseny- és kiállítóterem kiépítése az egri volt trinitárius templom műemlék épületében
részlet az építési engedélyezési tervből, 2005. június
Tervező: Botos-Cséfalvay Építész Iroda

Előzmények

Eger városának egyik legszomorúbb sorsú műemléke az egykori trinitárius rend ma üresen álló temploma. Nem véletlen, hogy a régi egriek "Rossztemplom" néven tartották számon, hiszen eddigi, mintegy kétszázötven éves történetében elhúzódó építkezések, sorsára hagyatottság, pusztulás majd kényszerhasználat, helyreállítások és hasznosítási próbálkozások követték egymást. Eger Város Önkormányzata évek óta minden lehetőséget megragad, hogy a jobb sorsra érdemes épületet a lakosság javára méltóképpen hasznosítsa. Az előző évek elemző tanulmányai nyomán egyértelművé vált, hogy az épületet kiállító- és hangversenyteremként lehet és érdemes hasznosítani.

Tervezési feladat

Megtervezendő egy XXI. századi technikai színvonalon működtethető kiállító- és hangversenyterem, a meglévő templomépület szükséges mértékű átalakításával, a barokk architektúra tiszteletben tartásával, sajátos lehetőségeinek kihasználásával. Olyan kulturális központot kell létrehozni, ahol a művészet megértését és szeretetét az épített környezet egyedisége, történeti értéke segíti és erősíti.

Tervezési koncepció

Alapelvünk az, hogy az épület elismerten szép belső térarányait és mára megszokott külső képét semmilyen új építészeti elemmel nem borítjuk fel. Úgy kívül, mint belül a lehető legkevesebbet tesszük hozzá - csupán annyit, hogy a befejezetlenség, kifosztottság, szegényesség érzetét megszűntessük, és a szerencsétlen sorsú "Rossztemplomot" a magunk építészeti, belsőépítészeti eszközeivel átlényegítve a művészetek fénylő templomává emeljük. Meggyőződésünk, hogy ezzel a lehetőséggel csak az elődök - az itt élt szerzetesek és az egykori építők - iránti legnagyobb tisztelettel szabad élnünk.

A műhelyépületet a közeljövőben elbontják. Helyén - történeti szempontokat figyelembe véve - egy kisebb sekrestye-szerű művészbejáró épület emelhető, amelyben elhelyezhető a fellépő művészek számára egy várakozó-előtér, az öltözők és egy próbaterem. Az iskolaépületben az előcsarnok melletti iskolai terület sem most, sem a jövőben nem vehető igénybe a kulturális központhoz tartozó funkciók elhelyezésére. Tényleges megvalósulás esetén azonban szükség lesz az előcsarnok fölötti iskolai emeleti terület megvásárlására, vagy tartós bérbevételére, hűtőgép elhelyezés céljára.

Látogatói főbejáratnak a templomkaput használjuk fel. A művészbejáró, művész öltözők és a próbaterem részére az új "sekrestye" (továbbiakban művész-bejáró) épületben - terepszint alatt - biztosítunk helyet. A volt mozibejárat csak rendezvények befejezése után megnyitott kijáratként, illetve a tervezett mozgássérült WC egyetlen lehetséges megközelítésére szolgál majd.

A kiállító- és hangverseny tér

A templomtérben építjük ki a kiállító, rendezvény- és hangversenytermet. Ehhez a templomtér padozatát egy kereszt alaprajzú területen lemélyítjük, és benne egy süllyeszthető-kiemelhető, változtatható funkciójú - nézőtérként és színpadként egyaránt használható - dobogórendszert építünk ki.

A karzat alatti tér szélfogó-előtérként működik, melyet üvegfallal választunk el a templombelsőben kiépítendő kiállító- és hangversenyteremtől. Az előtérben jegyárusító pultot és kiadvány árusító pultot helyezünk el.

A bejárattól jobbra megmarad az átjárás a kolostorépület helyén álló modernista iskolaszárny földszintjén lévő egykori mozi előcsarnok felé. Az előcsarnokot társalgónak építjük ki, benne ruhatárat rendezünk be, és mozgássérült WC-t építünk ki. Ugyanitt megmarad a korábbi években kiépített takarítószer kamra, személyzeti öltöző, mosdó és WC. A mozgássérült WC megközelítését csak az utcáról, az előcsarnok bejáratán keresztül tudjuk megoldani, mert a templomtér és a magasabban fekvő előcsarnok között nincs elég hely rámpa létesítésére.

A fellépő művészek kiszolgálására a szentélyben kiépítendő színpadtérhez közvetlenül kapcsolódó helyiségekre van szükség. Ezért az elbontandó műhelyépület helyén az egykori sekrestye rekonstrukciójaként egy új épületet emelünk. Az épület pinceszintből és egy földszinti előcsarnokból áll. A művészek az utcáról a földszinti előcsarnokba lépnek be, ahonnan vagy közvetlenül belépnek a színpadra, vagy egy egykarú lépcsőn lemennek a pinceszintre, ahol a lépcsőn leérkezve egy nagy próbaterem, valamint női és férfi öltözők nyílnak. Az öltözőkhöz zuhanyozók, mosdók, WC-k kapcsolódnak.

Belsőépítészeti kialakítás

Új funkciókat elhelyezni egy jelenleg üresen álló barokk műemlék templomba, nem kis problémát jelent a jelen és a jövő igényeinek megfelelni akaró tervező számára. A hangversenytermek jó akusztikát, jó nézőtéri kialakítást, a kiállító termek variálható sima falfelületeket, jó világítást, átrendezhetőséget igényelnek. Ezek az adottságok az adott körülmények között nem voltak jelen. Mivel a műemléki szempontok tiszteletben tartását magunkra nézve kötelezőnek tekintettük, igen korlátozott lehetőségeink maradtak a belső téralakításra.

Semmilyen tervezett "ház a házban", vagy "emelt szintű nézőtér-süllyesztett kiállító tér" megoldással nem lehetett úgy továbbfejleszteni a meglévő épületbelsőt, hogy ne sérüljön a templomtér átláthatósága és változatlanok maradjanak a gyönyörű barokk térarányok. Ezért ezeket a lehetőségeket kénytelenek voltunk elvetni. A sok kreatív ötlet végiggondolása és számos variáció elkészítése után úgy gondoltuk, hogy a műemléki gondolkodás akkor nem sérül, ha a változtatásokat kizárólag a padlózatra korlátozzuk. Elképzelésünk szerint egy magas technikai szinten működtetett, változtatható, átrendezhető "intelligens" padlóba rejtett megoldás a legmegfelelőbb az új funkciók létrehozásához, a műemléki és szakrális látvány megőrzéséhez.

Olyan - a templomtér hossztengelyére szerkesztett kereszt alaprajzú - osztott padlózati rendszert terveztünk, amely kiemelhető és süllyeszthető. A változtatható padlózat a színpadig nyúlik, világító üvegsáv keretezéssel. Arányaival, látványában mint egy templombelsőbe lefektetett nagyméretű korpusz jelöli ki az új funkciót, a hangversenytermet. A keresztforma - formai, szerkezeti keretein belül - átrendezhető, ezáltal különböző színpadi, ill. nézőtéri variációkat lehet vele kialakítani. A lehetséges sokféle mozgatással, átrendezhetőséggel a nézőtér és a színpad helyzete is változtatható (térszínpad, görög színpad, hagyományos színpad, kamara színpad, stb).

A templom apszisában a színpadtér fixen kiemelt az alatta lévő pince miatt, csak a szcenikai falak, ill. a karzat dobogója változtatható (pl. dobogókkal kiemeléseket lehet biztosítani kórus számára). Itt egy reprezentatív új orgonát is elhelyeztünk.

A padlózatba kijelölt plasztikus elemsor fölé a mennyezetről belógatott fém keretelemeket terveztünk. Ezek az áttört keretek részben a világítótestek, részben az akusztikai elemek hordozói. A hangelnyelést és a hangvetést állítható, átlátszó plexi lamellák biztosítják, a teret pedig a keretekre szerelt, állítható reflektorok világítják meg.

A padlózat változik, a barokk tér konstans marad, csupán plasztikája módosul a változtatható mesterséges fények hatására. A nézőtéri elemek, a világító járósávok, a kiállítást kijelölő - padlózatba épített, világító pontszerű - elemek és a változó fényhatások mind a minket körülvevő térre hatnak, de nem sértik azt, hiszen szinte virtuális, és nem szerkezeti tényezők.

"Művészetek temploma"
Eger, Trinitárius u. 1.
Hangverseny- és kiállítóterem kiépítése a volt trinitárius templom műemlék épületében
Részlet az építési engedélyezési tervből, 2005. június
tervező cég: Botos-Cséfalvay Építész Iroda
tervezők: Botos Judit okl. építészmérnök és Somogyi Pál belsőépítész